-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A korai kereszténység egyaránt szemben állt a farizeusokkal és a szadduceusokkal, az utóbbi két csoport pedig egymással is rivalizált. Osztályharc az ókorban? Az arisztokraták és az írástudók már akkor sem szívelték egymást...
Kicsodák voltak a szamaritánusok? Mi különbözteti meg a farizeusokat a szadduceusoktól? Hogyan jönnek a képbe az esszénusok? Ezeket az ókori csoportokat Magyarországon legtöbben a keresztény Bibliából ismerik. Most többet is megtudhatunk róluk...
Lenézett eretnekek?
A szamaritánusokról vagy szamariaiakról legtöbbünknek az irgalmas szamaritánus evangéliumi példabeszéde jut az eszébe, arról meg az adakozás:
„Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” „Aki irgalmas szívű volt iránta” – felelte. Jézus így folytatta: „Menj és tégy te is hasonlóképpen.”
(Lk 10,30–37, Szent István Társulat ford.)
A szamaritánusok ekkor lenézett eretnek csoport voltak, a papok és a leviták pedig a társadalom elitje. A példabeszéd nem igazán az adakozásról szól, mint inkább arról, hogy a hallgatóság számára ellenszenves kisebbségi csoportok tagjai is lehetnek jó emberek.
Szamaritánusok – avagy ahogy magukat nevezik, szamerim – máig léteznek, de igen kevesen vannak: létszámuk jelenleg kevesebb, mint ezer fő. Saját vallásukat gyakorolják, ami a zsidóságra hasonlít, de attól el is tér; egyik csoport sem fogadja el a másik vallását hitelesnek. A szamaritánusok hitéleti központja a Gerizim-hegy, többségük itt is él. (A Gerizim-hegy Ciszjordániában, palesztin területen található, Nablusz város közelében.)
Szamaritánuskutatással Magyarországon is foglalkoznak tudósok, elsősorban Zsengellér József a Károli Gáspár Református Egyetemen.
A szamaritánusok a zsidó szent szövegek közül csak Mózes öt könyvét, a Tórát ismerik el, és ebből is saját szövegváltozatuk van, ez a maszoretikus szövegtől körülbelül hatezer helyen különbözik. Az eltérések nagy része a szöveg értelmét nem befolyásolja, de például a Gerizim-hegy szentségét taglaló mondatok a zsidó Tórában nem szerepelnek. A szamaritánus Tórát szamaritánus írással írják, ez az óhéber írás rokona. (A zsidók napjainkban az arámiból átvett „asszír írással” írnak, ezek az írásjelek a közismert héber betűk.)
A szamaritánusok eredetéről több különböző elmélet létezik. Maguk a szamaritánusok azt állítják, ők Izrael igazi népe és a zsidók a szakadárok. A régészek még nem tudták teljes biztonsággal megállapítani, mikor történt meg a két csoport között a szakadás. Az valószínűsíthető, hogy a Gerizim-hegyen már az i. e. 5. században állt templom, de nem tudni, hogy ekkor még csak a szamaritánusok használták-e az épületet. Egyes kutatók sokkal későbbre, akár az i. sz. 3. századra teszik a csoportok szétválását.
Álnok farizeusok?
A farizeusok (perusim) és a szadduceusok (cedukim) Jézus korában a zsidó társadalom különböző vallási csoportjai voltak. A farizeusok és a szadduceusok közötti rivalizálás legalább részben osztályalapon zajlott: a gazdag, arisztokratikus szadduceusok végezték a Templom körüli feladatokat, míg a farizeusokat ma talán inkább értelmiségieknek neveznénk. A szélesebb néprétegek inkább a farizeusokat támogatták.
A farizeusok és a szadduceusok egyaránt elfogadták a zsidó szent szövegeket, de különbözőképp értelmezték azokat. A két nézetrendszer több ponton eltért: például a szadduceusok nem hittek a halálon túli életben, míg a farizeusok igen. Később mindkét csoportot elsöpörte a római hódítás, de a mai zsidók nézetei a kettő közül a farizeusokhoz állnak közelebb, amennyire ez egyáltalán megállapítható. (Gyakran igen nehéz kideríteni, pontosan mit is gondoltak ezeknek a csoportoknak a tagjai, mert a források ellentmondásosak.) Hogyan lettek akkor a farizeusok mára a keresztény világban a képmutatás mintaképei?
Senkivel sem értett egyet
Jézus az evangéliumok szerint mind a farizeusokat, mind a szadduceusokat kritizálta, habár az előbbieket gyakrabban. A farizeusokat például azért bírálta, mert erősen ragaszkodtak a Tóra betű szerinti értelmezéséhez és a tisztasági előírásokhoz, de elhanyagolták a jócselekedeteket:
De jaj néktek farizeusok! mert megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden paréjtól, de hátra hagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
(Lk 11,42, Károli Biblia)
A szadduceusokkal a halálon túli élettel kapcsolatban volt konfliktusa:
Aznap még szadduceusok is mentek hozzá, akik tagadták a feltámadást. Kérdést intéztek hozzá: „Mester, Mózes úgy rendelkezett, hogy ha valaki gyermektelenül hal meg, a testvére vegye el az özvegyet és támasszon utódot testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt. Mivel nem volt gyermeke, feleségét testvérére hagyta. Ugyanez történt a másodikkal, majd a harmadikkal is, egészen a hetedikig. Végül meghalt az asszony is. A feltámadáskor a hét közül melyiknek a felesége lesz az asszony? Hiszen mindegyiké volt.” Jézus így válaszolt: „Tévedtek, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát. A feltámadás után nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem úgy élnek, mint Isten angyalai a mennyben. Ami pedig a halottak feltámadását illeti, nem olvastátok, amit az Isten mondott nektek: Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene. Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké.” Amikor ezt a nép hallotta, elámult tanításán.
(Mt 22,23–33, Szent István Társulat ford.)
A közgondolkodásban mégis az maradt meg, hogy Jézus a farizeusokkal küzdött, egyfajta ellen-keresztényekként jelentek meg a későbbi értelmezésekben. Így a farizeus szót ma gyakran a képmutatás, az álszentség szinonímájaként használják.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Sivatagi misztikusok?
Az i. sz. 1. században élt, zsidó származású római történetíró, Josephus Flavius munkáiban négy zsidó világnézeti irányzatot különböztetett meg: a farizeusok és a szadduceusok mellett szintén említésre méltónak tartotta az esszénusokat, valamint a rómaiak ellen harcoló zelótákat (kánáim). A zelóták a többi csoportnál kevésbé voltak vallásosak, a fegyveres harc lelkesítette őket; mind Josephus Flavius, mind a Talmud elítélően ír róluk. Josephus Flavius a szamaritánusokat valószínűleg azért nem sorolta fel, mert teljesen különálló népnek tartotta őket.
Az esszénusokat a fentebbi csoportoknál sokkal több rejtély övezi. A Második Templom idejében működtek, tehát a farizeusokhoz és a szadduceusokhoz hasonlóan szintén Jézus kortársai voltak. Azonban sokkal kevesebben tartoztak hozzájuk, ráadásul a csoportosulás a Templom pusztulása utáni zűrzavarban nyomtalanul eltűnt.
Korabeli történetírók beszámolnak róluk, ezek alapján a leírások alapján aszketikus, kicsit a későbbi nyugati szerzetességre hasonlító mozgalom lehettek. A holt-tengeri tekercseket talán egy esszénus csoport írta, de még ez sem biztos. Azt sem tudjuk, mi volt az esszénusok héber neve, csak görög és latin elnevezéseiket ismerjük.
További olvasnivaló, felhasznált irodalom
Visiting the Samaritans on their holy West Bank mountain
Anderson, RT és Giles, T (2012): The Samaritan Pentateuch. An Introduction to its Origin, History and Significance for Biblical Studies. Atlanta: Society of Biblical Literature.
Neusner, J és Chilton, BD (2007): In Quest of the Historical Pharisees. Waco: Baylor University Press. (Különösen az utolsó, összefoglaló fejezet.)