-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az etnikai kisebbség az iszlámban évszázadokig nem volt értelmezhető fogalom, csak akkor jelent meg, amikor a nacionalizmus Európából beszivárgott az Oszmán Birodalomba – korábban inkább vallási alapon értelmezték a kisebbségek fogalmát.
A szíriai kurdok fő célja az autonómia, de az országban csaknem két éve tartó konfliktus esetleges rendezése után hatalomra jutó erők sem biztos, hogy érdekeltek lesznek a föderalista berendezkedés kialakításában – hangzott el hétfőn egy a szíriai kurdok helyzetéről szóló beszélgetésen a Magyar Külügyi Intézetben (MKI). N. Rózsa Erzsébet, az MKI tudományos igazgatója elmondta: a kurdok a legnagyobb, saját állammal nem rendelkező kisebbség a Közel-Keleten, az iráni eredetű népcsoport létszáma 25-40 millió közé tehető. Négy országban élnek nagyobb létszámban: Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában. Kiemelte, hogy Európában viszonylag újnak számít a kurdok jelenléte, a hatvanas évektől vendégmunkásként vagy politikai okokból, a térségben végbemenő változások miatt érkeztek. Elsősorban Németországban és Franciaországban élnek, de Magyarországon is stabil, összetartó kurd közösség van – jegyezte meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az etnikai kisebbség az iszlámban évszázadokig nem volt értelmezhető fogalom, csak akkor jelent meg, amikor a nacionalizmus Európából beszivárgott az Oszmán Birodalomba – korábban inkább vallási alapon értelmezték a kisebbségek fogalmát. A Közel-Kelet etnikailag és vallásilag is sokszínű térség, és alapvetően három „kisebbségi-többségi ellentét” határozza meg: a szunnita-síita iszlám ellentét, a palesztin-izraeli konfliktus és a kurd nemzeti tudat kialakulásához köthetően a saját államiságért folytatott harc – mutatott rá. Hozzátette, közvetlenül egyik sem befolyásolta az arab tavasz eseményeit, mert ezek már jóval régebbre visszanyúló küzdelmek.
Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense arról beszélt, hogy a 2011 márciusában kirobbant szíriai felkelés hangsúlyossá tette a kurd kérdést, a közösség szereplőjévé vált a konfliktusnak. A szíriai kurd közösségről viszonylag keveset hallani, mintegy kétmilliós, szunnita irányzatot követő etnikum, amely a lakosság 9-10 százalékát teszi ki – mondta. Hozzáfűzte, nem összefüggő területen élnek az országban, ami nehézségeket okozhat, ha autonómiát kapnának a konfliktus lezárásakor. Emlékeztetett arra, hogy a kilencvenes években megerősödött a szíriai kurdok önálló identitása, az iraki és a törökországi kurd közösség helyzete kevésbé gyakorolt befolyást a szíriai közösségre. 2011-ben a kurd területeken viszonylagos béke honolt, nem errefelé volt a felkelés fő központja – idézte fel.
Az egyetemi oktató véleménye szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök tudatosan figyelt arra, hogy ne haragítsa magára a kurdokat, ezért engedményeket adott nekik, 2011 áprilisában például több kurd szíriai állampolgárságot kapott, de még így is nyolcvanezer, az országban élő kurd hontalan. A kurdok nem egységesek, politikailag megosztottak – közölte. Kifejtette, a legerősebb pártjuk a Demokratikus Unió Párt (PYD), amely nem követeli Aszad lemondását, békés átmenetet sürget, és célja az autonómia, nem a függetlenség. Fontos erőnek számít a Kurd Nemzeti Tanács (Kurdnas) is, amely autonómiát és föderalizmust követel, és az Aszad-rezsim lemondását szorgalmazza. A mozgalomban erős iraki befolyás érvényesül – tette hozzá. Arra is kitért, hogy a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciója ellenzéki ernyőszervezet nem népszerű a kurdok körében, mert szerintük nem képviseli megfelelően a kurdok érdekeit.
Csicsmann László kiemelte, 2012 augusztusában a PYD és a Kurdnas megállapodott tevékenységük összehangolásáról és a hatalom megosztásáról. Hangsúlyozta, a kurdok célja általában az autonómia. Törökország azonban nem érdekelt ebben, mert tart attól, hogy ha ez megvalósul, az hatással lehet az országukra is. (Törökországban a lakosság 18 százaléka kurd, vagyis mintegy 14 milliós a közösségük.) Felhívta a figyelmet arra, hogy ha megoldódik a szíriai konfliktus, akkor sem biztos, hogy az új hatalomnak érdekében áll majd a föderalista berendezkedés kialakítása.