nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Városi legendák
Lehetetlen magyarul megtanulni?

Népszerű hazánkban az a hit, hogy a magyar nyelv különösen nehéz. Ebből annyi okvetlenül igaz, hogy egy finnugor, azaz nem indoeurópai nyelvről van szó – ami azonban a legtöbb kitartó külföldi számára elsajátítható.

Péli Péter | 2009. július 22.
|  

A nyelvek nehézségi fokának nincs elfogadott tudományos mértéke. Az elsajátítás nehézsége attól is függ, hogy milyen más nyelveket tanult előtte az ember. Arra azonban már az iskolai nyelvtanulás során hamar rá lehet jönni, hogy a magyar nem indoeurópai nyelv. Ez hátrányt jelent az angol, a német vagy a francia nyelv tanulásánál, míg a többi európai számára a magyar nyelv megtanulása jelent nagy kihívást. Magyarországon nem ritka még egy kicsit büszkének is lenni arra, hogy milyen nehéz is a magyar nyelv. Ennek ellenére bőven lehet találkozni olyan külföldiekkel, akik sikeresen elsajátították. Négy ilyen ismerősömmel beszélgettem, hogy – a teljesség igénye nélkül – megtudjam, mire is van szükség a magyar nyelv társalgási szintű megtanulásához, mi motiválta őket, és milyen nehézségekkel kellett szembenézniük.

Nemmegynemmegynemmegy!
Nemmegynemmegynemmegy!
(Forrás: Charlie Balch, sxc.hu)

Miért éppen Magyarország? Véletlenek és magánélet

Andrea példája valószínűleg tipikus manapság. Dániai tanulmányai alatt találkozott magyar diákokkal, ők hívták meg látogatóba, és így jutott el először Magyarországra. Utána megtudta, hogy az Erasmus programon belül Magyarországon is tanulhat két félévet, és egy évvel később így került a Debreceni Egyetemre. Az Erasmus diákcsereprogram az 1987-es megalapítás óta már 1,6 millió európai egyetemistának segített megismerni egy-egy új országot.

Rodolfo esete más lapra tartozik. 2005 elején érkezett Magyarországra Közép-Amerikából, már konkrét céllal. A még hazájában megismert magyar barátnőjéhez csatlakozott, lehetőség szerint hosszú távú tervekkel. A külföldön formálódott párkapcsolatok itthoni folytatására szintén sok példát találni.

Ovad először tévedésből érkezett Magyarországra, de már közel tizenöt éve itt él. Nyugat felől tartott az ismerősével Romániába, nem pontosan meghatározott üzleti céllal. Az osztrák–magyar határnál megkérdezték a határőröket, hogy merre van Románia, mire azok intettek, hogy előre tovább, amit Ovadék félreértettek. Csak pár napos budapesti tartózkodás után eszméltek rá, hogy valójában Magyarországon vannak. Ovad később Romániába is eljutott, és a héber, az angol és a magyar mellett immár románul is tud. A román nyelvet természetesen sokkal könnyebbnek találta.

Katherine angolt tanítani jött Magyarországra. Már több országban is tanított korábban, és mindig ismerkedett a befogadó országok nyelvével, így aztán annak idején többek között németül és arabul is tudott. Eleinte nem is akart Magyarországra jönni, mert egy szláv nyelvet szeretett volna megtanulni, de az ügynöksége ide küldte. Mint a korábbi országokban, itt is szeretett volna legalább alapszinten kommunikálni a boltokban, bárokban, éttermekben.

Ezt a többiek is teljes mértékben osztották. Mindenki úgy érezte, hogy helyi kultúra és a helyi lakosok megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges a helyi nyelv ismerete. Ez a motiváció vett rá mindenkit, hogy nekivágjon a magyartanulásnak.

A csodalámpa se elég?
A csodalámpa se elég?
(Forrás: Asif Akbar, sxc.hu)

„Köszönöm”, „kérem” és társaik: nyelvtanulás az alapszintig

A nyelvtanuláshoz a nyelviskolák tűnnek az egyik kézenfekvő megoldásnak. Mind a négyen ki is próbálták őket, de általában elég vegyes a megítélésük. Ha lehet, a nyelvkönyvekről még lesújtóbb volt a véleményük. Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy bár Magyarországon manapság csak angol nyelvtudással is jól meg lehet élni, mindenki kihangsúlyozta, hogy a kultúra igazi megismerése szempontjából nagyon fontosnak tarják a helyi nyelv ismeretét. A kezdeti nehézségeket leküzdve a legtöbben már pár hónap tanulás után eljutnak egy társalgási alapszintre.

Andrea ugyan elkezdett egy három hónapos magyar tanfolyamot, de nem találta túl hasznosnak, és inkább az intenzív tévénézést választotta. Akkor is ment a tévé nála, ha aludt, bízva a passzív tanulás előnyeiben. Szerinte a nyelvkönyvek a 15 éveseknek valók. Pár hónap tévézés után már fejből fújta a reklámok szövegeit, a talkshow-k felirataiból szótárazva tanulta a szavakat, és alapszinten meg tudott szólalni társaságban. Andrea egyébként a magyar mellett olaszul, angolul, spanyolul, franciául és dánul is beszél, azaz túlzás nélkül mondható, hogy jó a nyelvérzéke.

Rodolfónak a munkahelyén ugyan angolul kell beszélnie, de befizették egy többhónapos magyar nyelvkurzusra is. Két hónapig járt az egyik nyelviskolába, de az ő tapasztalatai sem voltak eléggé meggyőzőek. Inkább egy magántanárnál kötött ki, ahol már sokkal jobban haladt. Rodolfo informatikával foglalkozik, és talán ezért nem találja nehéznek a nyelvtant – vagy, ahogy ő fogalmaz: „a magyar egy logikus nyelv”.

Ovadnak 15 évvel ezelőtt viszont kifejezetten rossz tapasztalatai voltak a nyelviskolákkal. Úgy emlékszik vissza, hogy csak olyan dolgokat próbáltak beléjük sulykolni, hogy „Hol van a táska? – Itt a táska.” Utána egy magántanárral próbálkozott, de ez sem nagyon vált be: túlságosan egyedi módszert alkalmazott; a saját maga írta könyvből tanított. Az áttörést végül egy rövid, de intenzív, napi nyolcórás kurzus hozta meg. Másfél hónap után már ő is úgy érezte, hogy tud alapszinten társalogni.

Mivel Katherine eleve nyelviskolában tanított, a magyar nyelvtan alapjait egy ottani tanfolyamon sajátította el. Az első komolyabb sikereit egy három hónapos intenzív kurzuson szerezte, de nem őt tanították, hanem ő tartotta magyar diákoknak. Az a három hónapos összezártság azonban meghozta a kívánt eredményt, és nem csak a diákok tanultak meg angolul, de Katherine is elért egy társalgási alapszintre magyarul. Nyelvtanárként eleinte megrettent a magyar nyelvtan összetettségétől és a szavak különbözőségétől a többi európai nyelvhez képest. De a napi bevásárlás közben mindig próbált egy-egy új mondatot összeállítani.

Az, hogy a magyar alapszavak általában nem latin vagy germán eredetűek, mindenképpen megnehezíti a kezdő nyelvtanuló életét, és nem jelent kisebb gondot a szóvégi toldalékolás, a szabad szórend vagy a magánhangzók kiejtése sem. Mind a négyen panaszkodtak rájuk, de ezek közel sem képeznek elháríthatatlan nehézségeket. Az elején természetesen nem annyira látványos a fejlődés, mintha egy, a sorban újabb indoeurópai nyelvet próbálnának meg elsajátítani.

Olvasás helyett napi társalgás

Az alapszint elérése után kitartástól, tehetségtől és stratégiától függően mindenki más tempóban haladt a magyar tanulásával, de 1–3 év alatt mindenki elért egy középszintet.

Andrea a kilenc hónapos Erasmus program után 2 évre hazatért, de másfél éve ismét Magyarországon van. Sokat felejtett, de a visszaállás már sokkal könnyebben ment. Talált egy állást egy alapítványnál, ahol munka közben is leginkább magyarul kell beszélnie. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a magyar ismerősei magyarul beszéljenek hozzá. Napközben a munkahelyén, a barátaival és otthon is szinte csak magyarul beszél, bár nagy ritkán előfordul még, hogy elfárad, és ilyenkor megkéri a barátait, hogy pár napig inkább ne szóljanak hozzá.

Rodolfo ugyan már nem azzal a barátnőjével van, aki miatt Magyarországra költözött, de az nem változott, hogy a mostani partnerével otthon csak magyarul beszélnek. Számára inkább az időnkénti kulturális félreértések a még mindig meglepőek.

Katherine a saját megítélése szerint akkor érte el a magasabb fokú társalgási szintet, amikor két év angoltanítás után otthagyta a nyelviskola megszokott kereteit, ahol a kollégák többségével főleg angolul beszélt. Egerben és Szekszárdon már jobban rá volt szorulva a magyarra. Katherine otthon. a barátjával ugyan angolul beszél, de mindenki mással magyarul, így körülbelül fele-fele arányban használja a két nyelvet.

A magyar nyelv irodalmi szintű használatáig eljutni azonban mind a négyüknek nehézséget okoz. Könyvek, regények olvasásába még több éves nyelvtapasztalattal se nagyon vágnak bele, és az újságok közül is leginkább az ingyenes publikációkat, műsorprogramokat olvassák. A munka mellett nincs is idő az olvasásra, jegyzik meg, és a kevés szabadidejében inkább mindenki az anyanyelvén vagy angolul olvas. De az állandó használat miatt mind a négyen úgy érzik, hogy folyamatosan tovább javul a nyelvtudásuk.

A tanulás persze rengeteg tévedéssel és félreértéssel is jár. „Ha te lennél az ágyamban, tudnád, milyen kemény” – ahogy Andrea próbálta egyszer elmagyarázni, keverve a kifejezéseket és a magánhangzókat is, hogyha a helyében lennénk, értenénk, milyen is helyzete.

Információ
X