-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A költészet napja alkalmából szerkesztőink és szerzőink kedvenc verseit adjuk közre. Sinkó Krisztán Tandorival ünnepel.
Idén is megünnepeljük a költészet napját, itt a nyesten. Tavaly Kosztolányi Dezső és József Attila verseit állítottuk egymás mellé, tavalyelőtt pedig a nyelvtanról szóló verseket válogattunk. Idén arra kértük szerzőinket, hogy küldjék el nekünk kedvenc verseiket; ezekből közlünk ma válogatást – több részletben. Kellemes versolvasását kívánunk!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kollégánk, Sinkó Krisztián is megosztotta velünk kedvenc verseit. Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása című kötetéből választotta A damaszkuszi út című verset.
A damaszkuszi út
Most, mikor ugyanúgy, mint mindig,
legfőbb ideje, hogy.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Krisztián így kommentálta a szöveget: „Mindig aktuális. Több minden miatt is nagyon menőnek tartom ezt a kétsorost. A 60-as évek végén ritka volt, hogy egy kortárs nyugati szellemi áramlatot (az egzisztencializmust) világszínvonalon fejezzen ki magyar művész. Menő, hogy nincs meg ez a szokásos magyar lemaradás-érzés, elkésettség („biztosan messziről jövünk...”). Külön szeretem a hivatkozást Szent Pálra, meg a lóra. (A ló. Na azzal mi lett?) Nagyon vagány, ahogy Tandori a kötőszavakkal bánik. Nem az, hogy pluszértelmet ad nekik, hanem rájuk bízza a költemény teljes jelentéssúlyát, egy mint-re, egy hogy-ra. Aztán meg nemcsak egzisztencialista ez, hanem egzisztenciális: itt, most, nekem, hogy.”
És küldött még egy Tandorit, ezzel a megjegyzéssel: „Szeretem Tandori madaras dolgait. Szeretek repülőgépen repülni. Szeretem a vodkát és a hexametert is. És megint a kötőszó: amúgy.”
Londoni Mindenszentek
Londoni Mindenszentek, Szpéróval mit üzentek?
Kell-e a régi kabátja, e tollal vár odaátra?
Vagy ha csupán halogatja, kalitkám egyre kiadja:
jók-e az égi lakók így, támad-e támogató frigy?
...Nézem a gépen a szárnyat, ahogy lenn föl-s-le-se járnak,
nézem, ahogy – feketülvén – kékbe fehérül az örvény;
hallom, a gép, robajával, vinne – nem átra – magával;
integetek... fogy a vodkám... látom is így: ugye – ott – lám...
Innen azért egyelőre nem illek az égi mezőbe;
romlani kell, kijavulni... De kell-e a télre a hol-mi?
Mindenszentek, Szpérót kérdem: amúgy... az... a vég volt?