nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @durek: "mert az alapszavaik ősi örökségként vannak azonosítva" Főnévként már az ős-ugorba...
    2020. 07. 02, 19:48  Mi is az az Uralonet?
  • Cypriánus: A nyelveket emberek beszélik, de nem kevertek bele genetikát. Egyszerűen nagy az időmélysé...
    2020. 07. 02, 19:19  Mi is az az Uralonet?
  • mondoga: @Libertate: Az idézett mondathoz: ez nyilvánvalóan nem igaz, a szerző görcsös erőlködése é...
    2020. 07. 02, 17:59  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @aphelion: mert az alapszavaik ősi örökségként vannak azonosítva, Az elmélet tehát feltéte...
    2020. 07. 02, 17:28  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @durek: "szerintem jogos az elvárás, hogy pl. a benn, bele, tőle, neki, vele, rá, róla, fe...
    2020. 07. 02, 17:17  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kedvenc verseink 11.
Legfőbb ideje, hogy

A költészet napja alkalmából szerkesztőink és szerzőink kedvenc verseit adjuk közre. Sinkó Krisztán Tandorival ünnepel.

nyest.hu | 2014. április 11.
|  

Idén is megünnepeljük a költészet napját, itt a nyesten. Tavaly Kosztolányi Dezső és József Attila verseit állítottuk egymás mellé, tavalyelőtt pedig a nyelvtanról szóló verseket válogattunk. Idén arra kértük szerzőinket, hogy küldjék el nekünk kedvenc verseiket; ezekből közlünk ma válogatást – több részletben. Kellemes versolvasását kívánunk!

Kollégánk, Sinkó Krisztián is megosztotta velünk kedvenc verseit. Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása című kötetéből választotta A damaszkuszi út című verset.

A damaszkuszi út

Most, mikor ugyanúgy, mint mindig,

legfőbb ideje, hogy.

Caravaggio: Megtérés a damaszkuszi úton
Caravaggio: Megtérés a damaszkuszi úton
(Forrás: Wikimedia Commons)

Krisztián így kommentálta a szöveget: „Mindig aktuális. Több minden miatt is nagyon menőnek tartom ezt a kétsorost. A 60-as évek végén ritka volt, hogy egy kortárs nyugati szellemi áramlatot (az egzisztencializmust) világszínvonalon fejezzen ki magyar művész. Menő, hogy nincs meg ez a szokásos magyar lemaradás-érzés, elkésettség („biztosan messziről jövünk...”). Külön szeretem a hivatkozást Szent Pálra, meg a lóra. (A ló. Na azzal mi lett?) Nagyon vagány, ahogy Tandori a kötőszavakkal bánik. Nem az, hogy pluszértelmet ad nekik, hanem rájuk bízza a költemény teljes jelentéssúlyát, egy mint-re, egy hogy-ra. Aztán meg nemcsak egzisztencialista ez, hanem egzisztenciális: itt, most, nekem, hogy.”

És küldött még egy Tandorit, ezzel a megjegyzéssel: „Szeretem Tandori madaras dolgait. Szeretek repülőgépen repülni. Szeretem a vodkát és a hexametert is. És megint a kötőszó: amúgy.”

Londoni Mindenszentek

 Londoni Mindenszentek, Szpéróval mit üzentek?
Kell-e a régi kabátja, e tollal vár odaátra?
Vagy ha csupán halogatja, kalitkám egyre kiadja:
jók-e az égi lakók így, támad-e támogató frigy?

 

...Nézem a gépen a szárnyat, ahogy lenn föl-s-le-se járnak,
nézem, ahogy – feketülvén – kékbe fehérül az örvény;
hallom, a gép, robajával, vinne – nem átra – magával;
integetek... fogy a vodkám... látom is így: ugye – ott – lám...
Innen azért egyelőre nem illek az égi mezőbe;
romlani kell, kijavulni... De kell-e a télre a hol-mi?
Mindenszentek, Szpérót kérdem: amúgy... az... a vég volt?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X