-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A médiában megjelenő tudásról, a közmédia előtt álló lehetőségekről és a közösségi média szerepének fontosságáról beszéltek egyebek mellett szakértők és kutatók pénteken Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pszichológiai Intézetében tartott konferencián.
Fábri György, az ELTE habilitált egyetemi docense a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) rendezvényén azt mondta, a tudományokat ma már nem a hagyományos, hanem a média számára alkalmas formában kell megismertetni. Mint hozzátette, a tudomány a „medializálásával” képes lesz arra, hogy betöltse korábbi szerepét a közgondolkodásban.
Véleménye szerint ma már nem annyira a tudás tartalma az érdekes, hanem az, hogy a tanulók, a „fogyasztók” tudásszerzésre való „hangoltsága” meglegyen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Fábri György arra is felhívta a figyelmet: a táblagépek megjelenése a média világában egy visszafordíthatatlan folyamatot indított el azzal, hogy egy „totális médiakörnyezetet” tett hordozhatóvá.
A magyar televíziózás „tudástartalmáról” 2010-es adatokat ismertetett, eszerint a „komoly elitkultúrához” sorolható műsorok „meglehetős kisebbséget” képviselnek a médiahasználatban. Fábri György elmondta, hogy a kereskedelmi médiában kulturális műsorok alig jelentek meg, azok az egyikben 0 százalékkal, egy másikban 0,7 százalékkal szerepeltek, ám a köztelevízióban, az m1-en is csak 10 százalékot ért el a kulturális tartalom.
Közlése szerint a 2011-es hírműsorokat vizsgálva azt találták: a tudományokkal foglalkozó hírek aránya szinte láthatatlan; egy százalék alatti. A 27.643 elhangzott hírből összesen mindössze 253 hír szólt tudományos tematikáról.
A szakember a közmédia szerepéről szólva azt mondta, bár növekedett ennek a nézettségi aránya az elmúlt fél évben, de a tíz százalékot még mindig nem tudta elérni. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartalom ma csak akkor lehet versenyképes, ha az minél több képernyőn megjelenik. A táblagépekre is utalva hozzátette: ez azt jelenti, hogy több képernyőre optimalizált tartalomra van szükség.
Fábri György kitért arra, a közmédiának ma előnye van az internetes tartalmakkal szemben, mert biztos forrásai vannak, míg az internetes médiának még nem alakult ki a finanszírozása; nem tudják, hogy azért ki és miből fizessen.
Terestyéni Tamás, az ELTE tudományos munkatársa az internethasználók „típusait” ismertetve elmondta, hogy nagyjából egyharmad-egyharmad arányban vannak köztük az élmény- és az információkeresők. Előbbiek filmek, zenék, játékok letöltésére, csetelésre használják a világhálót, míg utóbbiak lexikonokat, szótárokat, szakirodalmat olvasnak. A net „mindenevői” a világháló-használók 19 százalékát teszik ki, míg az „E-elit” a 15 százalékát; utóbbiak a pártok, az önkormányzatok, a hivatalok honlapjait rendszeresen látogatják, és vásárlásaik, banki ügyeik egy részét is a neten intézik – tette hozzá.
Gosztonyi Gergely, az ELTE egyetemi adjunktusa az alternatív, vagy más néven közösségi, civil média fontosságára mutatott rá, arra, hogy egyre nagyobb szükség van a hatalmi és gazdasági kontrolltól független tartalmakra, az alternatív nyilvánosságra. Elmondta, hogy a közszolgálati-kereskedelmi-közösségi média, a „3K-modell” Európa legtöbb országában, így Magyarországon is jelen van, eltérő, egymás hiányosságait pótló, és változó szerepekben.
Nyíri Kristóf, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja a kommunikáció fejlődését felidézve arról beszélt, hogy 60 ezer évvel ezelőtt az emberek még alapvetően képekben gondolkodtak, és „mozgó képekben”, azaz taglejtésekkel kommunikáltak egymással. Később, a beszéd és az írás kialakulásával jelent meg a diszlexia, amelyet ő az egészséges szervezet reakciójának tart egy mesterséges kommunikációs közeggel – a „szónyelvvel” vagy az írással – szemben.
Elmondta, hogy „kommunikációs fordulatként” Európában 1400 körül tértek vissza a „képek” a gondolkodásba, a metszetek, majd a nyomtatás megjelenésével. Újabb fordulatot a XIX. században a fényképezés, az állókép megjelenése, majd az 1950-es évektől a televízió, a filmek, a „mozgókép” tömeges megjelenése hozott.
1970-től terjedt el a komputergrafika, a „kép” ekkortól vált témává a tudósok gondolkodásában. A mobiltelefonokkal való fényképezés lehetősége pedig Nyíri Kristóf közlése szerint megteremtette, hogy bárki, az „utca embere” mintegy tudósítóként jelenhetett meg tüntetéseken vagy baleseteknél, és ez már hatással volt a médiára is.