-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha azt hisszük, hogy csak a kíváncsi hétköznapi ember guglizik nap mint nap, nagyot tévedünk: a Discover Magazine szerint a tudósok odavannak a keresőért. Legyen az paleontológus vagy űrkutató, mindegyikük napi rendszerességgel böngészi a webet és fedez fel újdonságokat a Google segítségével – állítja a cikk.
Guglizni, ráguglizni, bepötyögni a keresőbe – csupa olyan kifejezés, amit nemcsak nap mint nap használunk, de a mögöttük lévő tartalomra is nagyban támaszkodunk. Ha keresni kell egy éttermet a környéken, vagy utána szeretnénk nézni egy közszereplőnek, netán kíváncsiak vagyunk, mikor indul a következő busz Kecskemétre, a kiindulópontot sokak számára a netes keresők jelentik. Azoknak is a legnagyobb és legnépszerűbb képviselője: a Google.
(Forrás: sxc.hu/Dez Pain)
No de ennél „tudományosabb” haszna is van mindennapi segítőtársunknak: aki nem olyan régen került ki az egyetemről, még talán fel tudja idézni, milyen nagy segítséget nyújthatott egy-egy dolgozat megírásához a kereső. Akkor miért ne lehetne ugyanilyen hasznos a kutatást hivatásszerűen végzőknek: a tudósoknak? A Discover Magazin cikke szerint a tudomány művelőinek egészen új távlatokat nyitott a netes keresőszolgáltatás.
Lássuk, mi az az öt ok, ami még a hosszú szakállú, könyvtárban megőszült tudósokat is megnyerte a Google számára.
Járványos korunkban nagy haszna van például a hét nyelven elérhető HealthMap szolgáltatásnak. A Google-alapú alkalmazás segítségével ugyanis feltérképezhető, hol milyen járvány üti fel a fejét. A weben található jelentések, információk átböngészése után a HealthMap földrajzilag is elhelyezi a járványgócokat, és kiemeli őket, áttekinthetővé téve így a tudósok számára a „járványtérképet”.
A NASA sem marad alul a kereső adta lehetőségek kiaknázásában. A K10 robot néven futó, távolról működtethető szerkezetet adat- és mintagyűjtésre használják. A robot útját pedig a Google Earth segítségével tervezik meg. Emellett pedig az adatok rendszerezését is lehetővé teszi a program.
A vulkánszakértőknek is nagy hasznára lehet a Google Earth: az alaszkai tudósok például ennek segítségével teszik közkinccsé a működő vulkánok földrajzi helyzetét. Ráadásul sokkal könnyebb az alkalmazás segítségével egy részletes háromdimenziós képen „megközelíteni”, vizsgálni egy-egy veszélyes vulkánt.
A ritka leletek, őskori maradványok feltárásában a paleontológusok tudják hasznosítani a keresőt. Ha a tudós kollégák értesítik egymást egy-egy friss leletről, könnyedén utánanézhetnek az újdonságnak a szatellit felvételeken. Így, mondják a szakértők, sokkal nagyobb tér nyílik a geológia számára.
A biológusok, botanikusok is áldásos találmányként könyvelhetik el a Google Earth alkalmazást. Megesett például, számol be a cikk, hogy egy tudós véletlenül akadt rá egy addig ismeretlen hegycsúcsra. Bár a helyi lakosok persze tudtak az afrikai Mabu hegyéről, a szakma számára azzal vált ismertté a létezése, hogy a kutatási területét (szó szerint) feltérképező biológus ráakadt a Google Earth-ben, új fajokat fedezve fel ezzel a tudománynak.
Nem kell tehát lélegzetellállító újdonságokkal előállnia a keresőóriásnak. Elég lehetőséget biztosítania a kutatóknak arra, hogy – ha a megfelelő helyen keresik – megtalálják a (sokszor csupán számukra nyilvánvalóan) felbecsülhetetlen értékű információkat.