-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi köti össze a juhtenyésztést a nanotechnológiával? Az, hogy mindkét terület szakemberei egyesültek az innováció érdekében. Tudósításunkból megtudhatja, hogy kik a kreatívok és mik a platformok.
Október 28-án tartották a Kreatív Iparágak a Digitális térben című Új Széchenyi Terv konzultációs konferenciát és eFestival Gálát a Magyar Telekom Krisztina körúti székházában. A konferencia szervezője a Kreatív Iparágak Platformja (KIP) volt, amely 2008 decemberében alakult az NKTH Nemzeti Technológiai Platformok létrehozását célzó pályázatának felhívására. A KIP megalapítását a Magyar Tartalomipari Szövetség vállalta, a projekt koordinálását pedig a Magyar Nemzeti Host Egyesület végzi.
(Forrás: Wikimedia commons)
Mi a kreativitás? Ki kreatív?
A kreatív iparágak meghatározása nem teljesen egyértelmű, ahány megközelítés, annyiféle dolgot sorolnak közéjük. A KIP saját definíciója igyekszik oszlatni a zűrzavart: „azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni”. Olyan területek tartoznak ide, mint a sajtó, a reklám- és a filmipar, az építészet, a könyvkiadás, a zene, az előadó-, képző- és iparművészet, valamint a design.
Előadások és díjkiosztó
Az egésznapos programsorozat négy nagyobb szekcióba volt osztva. Az elsőben előadásokat hallgathattak az érdeklődők a kreativitás mint gazdaságfejlesztési tényező kérdéskörében. Az előadásokból kiderült, hogy több nemzeti és európai kezdeményezés tűzte zászlajára a kreatív iparágak olyan gyakorlati területeit, mint a szerzői jogi szabályozás, a gazdaságfejlesztési perspektívák vagy a munkahelyteremtés. Ahogy a konferencia címében is benne foglaltatik, az egyik elsődleges cél az Új Széchenyi Terv vitaanyagának körüljárása volt – természetesen elsősorban a kreatív iparágak szempontjából. Egy másik kormányszintű kezdeményezés is szóba került: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éppen tegnapra időzítette a Digitális Magyarország Program vitaanyagának közzétételét, amelynek célja, hogy minél szélesebb kört vonjon be a társadalmi vitába, és ezáltal alakítsa ki a kormányzati és társadalmi támogatottságot is élvező infokommunikációs stratégiát.
A második szekcióban a KIP társplatformjai jutottak szóhoz. Először az NKTH főosztályvezetője foglalta össze a Nemzeti Technológiai Platformok elmúlt két évi tevékenységét. A résztvevők egyöntetű véleménye, hogy az egyes szakterületek magyarországi képviselőit tömörítő stratégiai szövetségek létrehozása sikeres volt. A 20 platform – a juhtenyésztéstől a nanotechnológiáig – mind azzal a céllal jött létre, hogy az addig elszigetelten működő szakmai műhelyek összevonásával elősegítse az innovációt az egyes szakterületeken, így hozzájáruljon a magyar technológia fejlődéséhez és a nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez. A különböző platformok rövid bemutatkozó prezentációiból kiderült, hogy az első látásra egymástól távol eső területek célkitűzései több ponton is találkoznak. Például a nyelv- és beszédtechnológia fejlesztései hatékony segítséget tudnak nyújtani a digitális tartalmak elérhetővé tételében az információkinyerő eljárások felhasználásával, illetve digitális archívumok létrehozásában, a nyelvi kulturális örökség megőrzésében. Továbbá a beszédtechnológiai alkalmazások kiválóan használhatók az eVITA Platform célkitűzéseinek elérése érdekében, vagyis az idős és fogyatékos emberek életvitelének infokommunikációs eszközökkel való támogatásában, ahogy erről korábban már írtunk.
A harmadik szekcióban kerekasztal-beszélgetések zajlottak az online tanulási környezetek és tananyagok fejlesztése, valamint az ügyfél- és felhasználóbarát honlapok készítésének témájában. Sajnos ezek a beszélgetések inkább a résztvevők reklámprezentációiba csaptak át több helyen, de azért meg lehetett tudni olyan érdekességeket is, hogy a középiskolai matek- és fizikafeladatok könnyen vizualizálhatóak lennének, melyekkel esetleg megelőzhető lenne, hogy az iskola teljesen kiölje a kreativitást és érdeklődést a reál tárgyak irányába a diákokból.
A napot az eFestival verseny díjkiosztója zárta. A versenyben részt vehettek mindazok, akik az online gazdaságba újonnan léptek be valamilyen internetes megoldással vagy multimédiás alkotással például a magyar kulturális örökség digitális megőrzése, az eLearning, az eKereskedelem vagy az eEgészségügy területén. A verseny célja arra ösztönözni az alkotókat, hogy minél színvonalasabb, minőségi magyar tartalmat állítsanak elő és szolgáltassanak a felhasználóknak.
A szervezők ígérete szerint az előadások anyaga és a verseny nyerteseinek névsora hamarosan elérhető lesz a KIP és az eFestival weboldalán.