-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Befejeződött a Tatabánya és Oroszlány közötti Vitányvár első tudományos igényű feltárása. A várat körülvevő omladékban reneszánsz kőfaragványokat találtak, amelyek segíthetnek meghatározni az erődítmény korát.
László János, a vitányvári ásatások vezetője hétfőn az MTI-nek elmondta, a falak mellett és a vár belső udvarában olykor másfél méter vastag omladékban ástak, és megtalálták azokat a nyomokat is, amelyeket az 1980-as években amatőr kincskeresők hagytak hátra, akik néhány helyen egy közel egy méter mélységig bolygatták meg a törmeléket.
A tatai Kuny Domokos Megye Múzeum régészei a területen három kutatóárkot mélyítettek, feltárták a várhoz vezető út nyomait és rekonstruálni tudták a várat körülvevő sánc nyomait. Az esők a váron kívülre hordták a falak maradványait, ezekből a törmelékkúpokból edénytöredékek, köves gyűrű, ezüstpénz, díszes kés és rengeteg állatcsont kerül elő, utalva a vár eredeti funkciójára. A feltárást egy tatabányai civil szervezet, a Vitányvár Baráti Kör Egyesület segítette, ők önkéntes munkában végezték el az ásatási munkák felét.
Vitányvárat feltehetően a XIII-XIV. század fordulója körül emelhették. Első említése szerint 1324-ben királyi vár volt, amely I. Lajos király idejében Gesztessel együtt a győri ispánsághoz tartozott. Zsigmond király 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Várnagya, Silstrang Erik egy fennmaradt oklevél szerint 1417-ben azzal foglalatoskodott, hogy a Pozsony környékén garázdálkodó, majd a Vértes erdőségeiben meghúzódó rablókat kifüstölje rejtekhelyükről.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A törökök négyszer is elfoglalták hosszabb-rövidebb időre, utoljára Pálffy Miklós seregei űzték ki őket onnan 1597-ben. A következő évben Pálffy és vezértársa, Adolf Schwarzenberg döntése nyomán az elavult erősséget felrobbantották. A XVIII. századtól az Esterházy család birtokához tartozó romvár köveinek egy részét a környék építkezéseihez hordták el.