-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..A nyelvészet célja elsősorban az, hogy megtudjuk, mi az a nyelv..." Talán ne...2026. 01. 18, 17:39 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Miért látható, hogy nem volt alapnyelv? Mert valójában voltak ilyenek,...2026. 01. 18, 10:21 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az internetről idézek: "Őslakos nyelvek: Ausztráliában több mint 200 őslakos ny...2026. 01. 18, 08:56 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor? Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
David Bellos nagyszerű könyvet írt a nyelvi fordítás világáról „Az ott egy hal a füledben?: A fordítás, a világmindenség meg minden" címmel. A könyvet különösen azok figyelmébe ajánlja Michael Hofmann költő és műfordító, „akiket egyáltalán nem érdekel a fordítás világa".
Bellos könyve Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című ötkötetes „trilógiájából” és annak egyetemes fordító Bábel-halától kölcsönzi címét. A könyv a fordításról, annak az emberi kultúrában betöltött fontosságáról szól. Fejezeteiben olyan témákat tárgyal Bellos, mint a szótárak, a gépi fordítás, a Bibliafordítások, a nemzetközi jog, az Európai Unió és a szinkrontolmácsolás.
A szerző megjegyzi, hogy a világ nagyjából hétezer nyelve 25 millió potenciális nyelvpárt jelentene a fordítások szempontjából . Valójában azonban mindössze 50 nyelv között zajlik a fordítások túlnyomó többsége, ami már „csak” 2500 lehetséges nyelvpárosítást eredményez.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A fordítások világának valósága azonban ennél torzabb. Még a sok nagy nyelv közül is kiemelkedik az angol mint az egyetlen „inter-nyelv”, ami egyformán dominál a filmiparban, a tudományban, a turizmusban, a popzenében és az interneten is. A világban megjelenő összes fordítást az UNESCO Index Translationum adatbázisa próbálja meg számon tartani. Ebből kiderül, hogy a fordítások több mint felénél(!) az angol a forrásnyelv. Az angol nyelvű kiadványoknak tehát óriási előnyük van más nyelvű publikációkkal szemben. Az angol a gondolatok terjedésének nyelve. Az angol nemcsak Byron és Shakespeare nyelve, de Eco, Mao és Lem gondolatainak is legelemibb közvetítő közege.
Az angolra fordított művek nyelvét egyébként az „angol-mínusz” elnevezéssel illeti Bellos, ezzel jelezve, hogy ezek igyekeznek nélkülözni az angol regionális és helyi sajátosságait annak érdekében, hogy minél szélesebb körben legyenek olvashatók.
Bellos azok ellen a hiedelmek ellen is felszólal, hogy „semmi sem helyettesítheti az eredetit”, vagy hogy az amerikai költő Robert Frost bármikor is mondott volna olyat, hogy „a költészet az, ami elvész a fordításban”. Helyette inkább azt vallja -- C.K. Williams költőt idézve --, hogy az ember „a francia költészetet nem angolra, hanem költészetre fordítja”. Bellos szerint a műfordítóknak nincs is nehéz dolguk, mert „egy szó helyett csak egy másik szót kell használniuk, és egyébként is állandóan ezt teszi mindenki”.
Forrás:
The Guardian: Is That a Fish in Your Ear? by David Bellos - review













