-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században címmel konferenciát rendez osztrák, német, szlovák, szerb és magyar résztvevőkkel az MTA Történelemtudományi Intézete pénteken a Budai Várban, az Országház utca 28. alatt.
Hornyák Árpád, a Pécsi Tudományegyetem docense, a történettudományi intézet munkatársa – aki a nemzetközi tanácskozás egyik szervezője – elmondta az MTI-nek, hogy az 1941 és 1945 közötti időszakot vizsgálják a vajdasági magyar-szerb viszony tükrében.
A konferencia célja, hogy ismételten felhívja a figyelmet a Balkánra, a magyar és a szerb látásmód közötti különbségekre, szerb kutatók bevonásával. A magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság 2010 decemberében kezdte meg a munkát, hogy a történelemtudomány módszereivel föltárja a magyar és a szerb történelem II. világháborús tragikus időszakát, és ennek alapján lehetővé váljék, hogy mindkét fél méltón megemlékezhessen az áldozatokról – emelte ki Hornyák Árpád.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A konferencia munkájában részt vesznek az akadémiai vegyes bizottság tagjai is. Délelőtt Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történelemtudományi Intézetének igazgatója köszönti a résztvevőket, majd általános, a Balkánnal összefüggő nemzetközi kitekintésű előadások hangzanak el. Arnold Suppan, az Osztrák Tudományos Akadémia alelnöke Nagyhatalmak, nemzetállamok és kisebbségek politikatörténeti szempontból címmel tart előadást. Stefan Troebst lipcsei professzor előadásában fölteszi a kérdést, hogy újraépíthető-e a multietnikus társadalom. Srdjan Cvetkovic Belgrádból arról beszél, hogy milyen volt a kommunista hatalomátvétel és represszió Jugoszláviában 1944/45-ben.
Juhász József, a Történettudományi Intézet főmunkatársa Szerb-magyar együttélés magyar szemmel címmel értekezik. Az MTI-nek elmondta, hogy előadásában szélesebb összefüggésben elemzi azt, hogy a magyar politikai elit és az értelmiség hogyan látta ezt az együttélést, és milyen a Vajdaságban a magyarok közt élő szerbség megítélése.
Délután A. Sajti Enikő szegedi egyetemi tanár Délvidék 1941-1944, a magyar kormányok délszláv politikája címmel ad elő, Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Tartományi Levéltár munkatársa előadásának címe: A délvidéki áldozatok adatbázisa mint történeti forrás. Pál Tibor az Újvidéki Egyetemről a Tartományi Igazságtételi Bizottság 1941 és 1948 közötti adatait elemzi. Zoran Janjetovic Belgrádból a németek és a magyarok helyzetét vizsgálja a II. világháború utáni Jugoszláviában, míg Gojko Malovic főlevéltáros ugyancsak Belgrádból Katonai közigazgatás a Vajdaságban 1944/45 címmel értekezik.
Hornyák Árpád egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az akadémiai vegyes bizottság még a munka elején tart, a morális és a politikai támogatása megvan mindkét oldalról. A magyar tagozat számos rendezvényt tartott, a korabeli események tanúival interjúkat készített, tartja a kapcsolatot a szerb tagozattal, de hiányzik az anyagi támogatás – mintegy 20-30 millió forint – a gyakorlati kutatások megkezdéséhez, mert a magyar és a vajdasági magyar közvélemény is várakozással tekint a történelmi konfliktus tisztázása elé – jegyezte meg a történész.