Hornyák Árpád, a Pécsi Tudományegyetem docense, a történettudományi intézet munkatársa – aki a nemzetközi tanácskozás egyik szervezője – elmondta az MTI-nek, hogy az 1941 és 1945 közötti időszakot vizsgálják a vajdasági magyar-szerb viszony tükrében.

A konferencia célja, hogy ismételten felhívja a figyelmet a Balkánra, a magyar és a szerb látásmód közötti különbségekre, szerb kutatók bevonásával. A magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság 2010 decemberében kezdte meg a munkát, hogy a történelemtudomány módszereivel föltárja a magyar és a szerb történelem II. világháborús tragikus időszakát, és ennek alapján lehetővé váljék, hogy mindkét fél méltón megemlékezhessen az áldozatokról – emelte ki Hornyák Árpád.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A konferencia munkájában részt vesznek az akadémiai vegyes bizottság tagjai is. Délelőtt Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történelemtudományi Intézetének igazgatója köszönti a résztvevőket, majd általános, a Balkánnal összefüggő nemzetközi kitekintésű előadások hangzanak el. Arnold Suppan, az Osztrák Tudományos Akadémia alelnöke Nagyhatalmak, nemzetállamok és kisebbségek politikatörténeti szempontból címmel tart előadást. Stefan Troebst lipcsei professzor előadásában fölteszi a kérdést, hogy újraépíthető-e a multietnikus társadalom. Srdjan Cvetkovic Belgrádból arról beszél, hogy milyen volt a kommunista hatalomátvétel és represszió Jugoszláviában 1944/45-ben.

Juhász József, a Történettudományi Intézet főmunkatársa Szerb-magyar együttélés magyar szemmel címmel értekezik. Az MTI-nek elmondta, hogy előadásában szélesebb összefüggésben elemzi azt, hogy a magyar politikai elit és az értelmiség hogyan látta ezt az együttélést, és milyen a Vajdaságban a magyarok közt élő szerbség megítélése.

Délután A. Sajti Enikő szegedi egyetemi tanár Délvidék 1941-1944, a magyar kormányok délszláv politikája címmel ad elő, Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Tartományi Levéltár munkatársa előadásának címe: A délvidéki áldozatok adatbázisa mint történeti forrás. Pál Tibor az Újvidéki Egyetemről a Tartományi Igazságtételi Bizottság 1941 és 1948 közötti adatait elemzi. Zoran Janjetovic Belgrádból a németek és a magyarok helyzetét vizsgálja a II. világháború utáni Jugoszláviában, míg Gojko Malovic főlevéltáros ugyancsak Belgrádból Katonai közigazgatás a Vajdaságban 1944/45 címmel értekezik.

Hornyák Árpád egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az akadémiai vegyes bizottság még a munka elején tart, a morális és a politikai támogatása megvan mindkét oldalról. A magyar tagozat számos rendezvényt tartott, a korabeli események tanúival interjúkat készített, tartja a kapcsolatot a szerb tagozattal, de hiányzik az anyagi támogatás – mintegy 20-30 millió forint – a gyakorlati kutatások megkezdéséhez, mert a magyar és a vajdasági magyar közvélemény is várakozással tekint a történelmi konfliktus tisztázása elé – jegyezte meg a történész.