nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A helyesírás olyan, mint a lólengés
Kodálynak köszönhetjük a ly-t?

A Népszabadság szerint Kodály mentette meg az ly-t, és ez bölcs dolog volt. De mi támasztja alá mindezt?

nyest.hu | 2015. március 9.
|  

A helyesírási reform szükségességéről ír a Népszabadság. A cikkben megszólaló Sík Eszter rámutat arra, hogy a helyesírás önmagáért való tanítása teljesen felesleges, mert nem valós tudás, az általánosan elterjedt hiedelemmel szemben nem az intelligencia (vagy a műveltség) fokmérője. A hétköznapi szavak, kifejezések írásmódját persze ismerni kell, de a bonyolult esetekkel kapcsolatban elegendő, ha a gyerek tudja, hol tud utánanézni az írásmódnak, ha szüksége van rá. Sík Eszter szerint a helyesírás olyan, mint a Már minálunk babám, a lólengés vagy a csendéletfestés – minden bizonnyal arra gondol, hogy ezek is olyan dolgok, melyeket az iskolában meg kell tanulnunk, de az életben már semmi szükségünk nincs rájuk.

Sík Eszter szerint fontos, hogy a  gyerek helyesírása elérje azt a szintet, hogy mindenki számára érthető és értelmezhető legyen, de nem kell minden részletében a szabályzatot követnie. Kiemelte, amiről már mi is írtunk: a szabályzat apró módosítgatása helyett teljes újraírására, átfogó reformjára van szükség. A tanárnő a földrajzi nevek helyesírását, illetve az egybe- és különírás kérdését emelte ki.

Némiképpen másképp vélekedik a helyesírás oktatásának kérdéséről Tamás Ferenc, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. Szerinte mindenképpen fontos a számonkérés, ennek elmaradása esetén ugyanis a diákok nem veszik komolyan a területet. Ugyanakkor ő is úgy vélte, nem helyes a „nádpálca-suhogtató szigorkodás” vagy az osztályzással való büntetés.

Az ly kiemelése azért is furcsa, mert pillanatnyilag a Magyar Nyelvi Bizottságban fel sem merül az eltörlése vagy használati szabályainak módosítása.

Tamás Ferenc is egyetért abban, hogy eljött a szabályok egyszerűsítésének ideje. Ő az ly kérdését emeli ki: szerinte ez „a magyar helyesírás egyik legneuralgikusabb pontja”. Ugyanakkor úgy véli, hogy az ly eltörlésének kérdése „élesen megosztaná a társadalmat, és a csatazaj ártana az értelmes, érvelő dialógusnak”. Nem világos, hogy ezzel amellett kíván érvelni, hogy az ly kérdését ne bolygassuk, vagy amellett, hogy az ilyen kérdéseket célszerűbb a nyilvánosság kizárásával megvitatni. (Persze ha az új alkotmány elfogadásához nincs szükség népszavazásra, vagy ha a paksi atomerőmű bővítésének körülményeiről a magyar állampolgárok nemhogy nem dönthetnek, de még a vonatkozó adatokat sem ismerhetik, akkor miért éppen ebbe szóljanak bele.)

Kodálynak köszönhetjük az ly-t?

A Népszabadság külön keretes anyagot közöl, mely szerint az ly megtartása mellett leginkább Kodály Zoltán állt ki, és neki köszönhetjük, hogy az ly megmaradt. A cikk azt is megállapítja, hogy bölcs döntés született, hiszen egy felmérés szerint csak a megkérdezettek 10%-a törölné el az ly-t. Ez utóbbi alapján bölcsnek nevezni a döntést finoman szólva is csúsztatás, hiszen ha 1954-ben eltörölték volna az ly-t, ma bizonyára már kevesen sírnák vissza.

Sajnos a cikk nem csak azt nem adja meg, hogy kik, mikor és kiknek a körében végezték a felmérést, de azt sem, mire alapozza, hogy Kodálynak olyan nagy szerepe volt az ly megőrzésében. Tény, hogy Kodály az ly mellett állt ki, de ő szorgalmazta az ë bevezetését is – mindhiába.

Kodály a hibás?
Kodály a hibás?
(Forrás: lfze.hu)

Megkerestük Mártonfi Attilát, az Osiris Kiadó Helyesírás című kötetének társszerzőjét, a magyar helyesírás és történetének kiváló ismerőjét, és megkérdeztük, mit tud Kodály szerepéről. Ő ilyesmiről nem tud, Fábián Pál elbeszélése alapján pedig úgy véli, hogy míg 1950-ben még megvolt a „forradalmi hév”, mire 1954-re átdolgozták a szabályzatot, ez elillant. A Nyelvművelő kézikönyv szerint pedig bár „tekintélyes nyelvészek egy része is célszerűnek látta [...] a változtatást, az akkori közvélemény-kutatás eredménye az lett,hogy az akadémiai helyesírás az 1954. évi és a későbbi újraszabályozáskor is megtartotta az ly hagyományos írásmódját”. Úgy tűnik, legalább a helyesírás szabályozásának kérdésében demokratikusabbak voltak a legsötétebb ötvenes évek, mint a legutóbbi évtized.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
43 szigetva 2015. március 12. 11:30

@mederi: Igen, van nől~növ-, fől~föv- is, majd megnézem, hogy is van ez.

42 mederi 2015. március 12. 11:28

@mederi:

Egyébként analógiásan:

szól--->"szólva/ szól(v)a/ --->sza(l)vat-->szavas, szavaz"

ríl--->"rílva/ rilla, rilló (=ríla, ríló)/ rí(l)vás==>rívás--->rívó"

(És talán:

él--->"élve(z)/ éllés (=éél(v)és)/-->ellés--->e(l)vés"

(persze ha az evés szó nem az enni igéhez köthető..).. Mert talán ha az állat rossz, száraz időszakban ellett, kevés volt a legelhető fű, az utódját elfogyasztották.)

40 mederi 2015. március 12. 11:00

@szigetva:

Kiskunlacházán a paraszt öregasszonyok gyerek koromban még úgy mondták, hogy "leríl rólla, hogy...".

38 szigetva 2015. március 11. 17:23

@mederi: Csakhogy a rí végéről egy [v] kopott le: rívás, rívó, stb.

37 mederi 2015. március 11. 14:30

Visszatérve az "ly"-hoz..

Hadd trollkodjak kicsit @Avatar: 34

Sok kérdés lehetett "mi"-vel kezdődő, amire a lehetséges magyarázat millió volt, amíg bizonytalankodtak az okosok réges-régen:

Pl. "Mi hől? Mi hűl? Mi hal/ mi hál? Mi(nk) hól (vagyunk)? Mi húl (=hull) (le)? Mi híl (=hív)? Mi ríl (=sír)?.."

(Segéd mondat:

A "lerí(l) róla" jelentése ma "egyértelműen látszik (rajta), hogy.."

(Az "-l" kikopott.))

..

"Mi rí(l) le róla?" (A látható dolgokról..)

"Mi rí(l) lenn? (a föld, vagy a víz alatt "morog")

"Mi leríló (=nyilvánvaló), milleni?"

--->Mi(l(e)r)íló--->"Millí()ó (oka lehet)"..

Elértünk a "millió"-hoz..:)

36 marczy 2015. március 11. 14:01

Az ly-t hagyjuk békén, a nyugati és a palóc nyelvjárásterületek beszélőinek, valamint a székely és csángó beszélőknek egy része igenis másképp ejti, mint a j-t.

Hallgassátok meg Agócs Gergő beszédét, az olyan ly-eket mond, hogy az ég leszakad.

Mifelénk l-nek ejtik.

És ezen területek beszélői már éppen elegendően vannak ahhoz, hogy az ly ne legyen kérdés.

A zárt e-t én már nem mindig érzem jól, de sokan igen, és véletlenül pont Sárospatakon, amely városnak beszédére a mai magyar köznyelvet alapozták, nem különböztetik meg a nyílt e-től, de máshol, a nyelvjárások elsöprő többségében igen, az északkeletiben tudtommal pont nem, nem éltem ott, tehát az ottaniakról én se tudok többet, mint a nagy átlag.

Mifelénk az ë-n kívül egészen finnszerű, á-ba hajló nyílt ä hangot ejtenek.

A bonyolult esetekre valóban ott van az AkH., de az ly-j tévesztés, a rövid-hosszú hangot jelölő betűk tévesztése közhasználatú szavakban olyan dolgok, amik az írott nyelvben nem tolerálhatók.

Az összetett szavak angol hatásra történő különírása szintén probléma, a hat szótag feletti többszörösen összetett szavakat 100 emberből 99 rosszul írja, és ezen az új helyesírás sem fog segíteni, legfeljebb a kötőjelek esetleges elhagyása után olyan hosszú betűtengereink lesznek, mint a német jogi szövegekben.

De ezek az átlag olvasó számára messze nem olyan súlyos hibák, mint az ly-j, mert már fel sem tűnnek.

Az ë kérdése még Ausztriában is szóba került, de még zeneértő emberek sem értették ott, hogy ha Kodály olyan erősen szorgalmazta az ë bevezetését, akkor miért nem sikerült neki keresztülvernie (annak kapcsán került szóba, hogy olyan "mekegő" a magyar nyelv).

A nyelvjárásias beszéd pont a csángókérdés és a határon túli nyelvváltozatok kapcsán kapott nagyobb publicitást, ott a magyar köznyelv pozíciója is egészen más, mint nálunk. Egy erdélyi gyerek nem feltétlenül tahó paraszt azért, mert nyelvjárásban beszél, de Pozsonyban tanít az egyetemen az a fickó, akit mint hídmérnököt egyszer meghívtak a Mindentudás Egyetemére. Az előadást ízes palóc nyelvjárásban tartotta. Ettől még művelt ember marad az illető és nem lesz primitív bunkó.

Írásban viszont egységes magyar helyesírási szabályzatra van szükség, magától értetődik tehát, hogy a helyesírás kérdése csak annyiban múlik a nyelvhasználókon, hogy az ezzel foglalkozók az MTA-n vagy próbálják követni a nyelvhasználati szokások változásait, vagy nem... A finn esetén nem követték, olyannyira nem, hogy a beszélt nyelv eltávolodása az írottól mára egyfajta diglossziás helyzetet eredményezett.

34 Avatar 2015. március 11. 12:41

@mederi: "A millen (=milyen)-nek van-e köze a "millen-i(-um)"-hoz, ami az "-um" latinos végződés előtt szabályos "-i" végződéssel bír (pl. ember-i, hatalm-i stb.?"

*facepalm"

Nem. A latin 'mille'=1000 és 'annus'=év szavakhoz van köze a millenniumnak.

32 mederi 2015. március 11. 10:55

Visszatérve az "ly"-hoz..

Amíg pl. az "olló, álló, illő, ellő, üllő" és az "olyan, ilyen, helyen" stb. szavaink eredete nem tisztázott, nem hiszem, hogy a mai többségi kiejtés kéne meghatározó legyen.

Ha a "komplex nyelveredeztetés" valaha elfogadottá válik (= nem csak egy "fától" ered egy-egy nyelv) amit remélek, nyilvánvaló lesz, hogy a kisebb vagy nagyobb beolvadt népcsoportok megmaradt (akár "torzult" (=modernizálódott) ) kiejtéssel is tiszteletre méltók, és hagyományaikat érdemes megőriznünk, még akkor is, ha néha az számunkra "kényelmetlen"..

30 GéKI 2015. március 10. 22:12

@Fejes László (nyest.hu):

Hát én azért ezt inkább, az MTA – belüli belvillongásnak nevezném. Persze tudom, hogy a szakmai szervezeteken belüli, konfliktusok, néha nagyon tudnak fájni és bosszantják is az embert. Már csak azért is, mert ugyanennyi energia árán lehetne akár egyezség is. Minden szakmai körben vannak ehhez hasonlók. No de azért ezt az 50- évek diktatúrájához hasonlítani... talán enyhe túlzás. Nem gondolja?

29 nudniq 2015. március 10. 18:22

@blogen: "Milyen szabályról beszélsz ott, ahol nincs semmilyen rendszer."

Kivételeket felsoroló kimerítő listáról.

"Soha nem asszociáltam még a sólyom nevű madárról Sólyom Lászlóra, ahogy egy kövér emberről sem Kövér László jut eszembe."

Kövér emberről Kövér Lászlóra én sem (bár néha egy konkrét pocakos emberről igen), de fordítva nagyonis. A sólyom madárról meg mindig eszembe jut a volt köztársasági elnök. ;)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X