Erdéj ?

Eleve nem a betű szintjén kellene megközelíteni ezt a kérdést, hanem onnan, hogy létezik-e még valamelyik magyar nyelvváltozatban az a hang, amit eredetileg jelöl. Ha igen, akkor fel sem kellene merülnie az eltörlés kérdésének...

@Sultanus Constantinus: sőt! nem is fontos,h ugyanaz a hang létezzen, mint amit eredetileg jelölt.

Elég, ha van olyan nyelvváltozat, amiben különbség van a két hang között. (Az is elegendő a megtartására, ha van olyan nyelvjárás, aminek a beszélői az ly helyén konzekvensen l-et ejtenek, míg a j helyén j-t.)

És ha már újra előkerült a zárt ë. Szerintem a helyesírásba nem kellene kötelezően bevezetni, iskolában főleg nem kellene ezzel kínozni a gyerekeket.

De a szótárakban jelölni lehetne,h hol ejtenek bizonyos nyelvjárások zártabb ë-t. (Egy gond van: lehet,h nemcsak abban van különbség a nyelvváltozatok között,h az egyikben ä-e, a másikban e-ë, a harmadikban e-ö szembenállás van, míg vannak, ahol nincs szembenállás. Ezzel nem lenne baj - az elsőben e jelölné az ä-t és ë jelölné az e-t, a harmadikban ë lenne az ö egyik jele. De mintha lennének olyan nyelvváltozatok, ahol keveredik a kettő, és máshol van nyíltabb e, mint a másikban. Meg az ö-ző nyelvjárások sem konzekvensen mind ugyanott ö-znek. Szóval még a szótárakban is csak a gond lenne vele...)

@deakt: 120 éve ugyanilyen hüledezve kérdezték: cica?

@Sultanus Constantinus: Miért is kellene a helyesírásnak minden változatot tükröznie?

@szigetva: Miért is kellene csak azért eltörölni egy betűt, mert a pestire épülő sztenderdből kiveszett az általa jelölt hang?

Megint más kérdés, hogy vannak nyelvjárási fonémák (pl. nyílt/zárt e), amelyeket eddig sem különböztetett meg a helyesírás, de azt meg éppen úgy szokták meg az emberek.

@Sultanus Constantinus: Pl. hogy ne kelljen minden újabb generációnak megszenvednie vele?

Talán nem mindenki érezte ezt szenvedésnek, a tanárokon sok múlik. Ennél "nagyobb szenvedések" vannak az oktatásban, elavult nézetek, hiányosságok. Mindkét tábort meg lehet érteni. Másrészt ugyan mi történik, ha valaki hibázik? Ha nem akarnánk másokat szinte meghurcolni, mikor helyesírási hibát vét, talán nem lenne szenvedés. Szerintem előbb ezen a hozzáálláson kellene változtatni, és nem egyik, vagy másik oldal elvárásainak megfelelni.

@nudniq: A magyar nyelvjárások tucatnyi olyan hangot is használnak, amire ma nincs betű a magyar ábécében. Miért pont a ly-t tartsuk meg!

@blogen: az ly-t jelenleg jelöli a helyesírásunk, a tucatnyi többi nyelvjárási jellegzetességet meg nem. "Történelmileg így alakult." (Na jó, az idézet eredetije ritka cinikus beszólás volt, de erre az esetre viszont tényleg semleges, és stimmel.)

A zárt ë bevezetése is fölösleges macera lenne, de az ly kihagyása is sok szó helyesírását változtatná meg - igaz,h a könnyebbik irányban. (De ugye nem is tudna teljesen kivezetődni, hiszen a családnevekben ugyanúgy megmaradna, mint a cz vagy a ch, és a Czinege meg a Széchenyi mellé szépen bevonulnának a Király, Károlyi, Sólyom stb. családnevek is, amiknél a gyerekeknek külön be kellene magolni,h ezt így írjuk, mert csak, miközben sima köznévként kiráj, sójom, utónévként Károj. Nem is tudom, van-e olyan ly-t tartalmazó szavunk, ami családnévként nem funkcionál. Ezeknél lényegében mindnél megmaradna, csak megkettőződne a lehetséges írásmódjaik száma... ez nem igazán az egyszerűsödés felé vezetne.)

@Fejes László (nyest.hu): Ilyen alapon azt is firtathatnánk, hogy az angol (francia stb.) helyesírás miért nem inkább fonetikus...

@nudniq: Bottyán/Battyán --> Batthyány

Zavar minket a név egyedi írásmódja? Nem, mivel a nevek egyedi dolgokat jelölnek meg, míg a közszavak a közönséges dolgokat. A közszavakból képzett nevek egyedisége nem zavar meg minket e szavak használatában, mi több, mégcsak nem is érezzük, hogy a nevek végtelen variációja a közszavaink használatát bármi módon érintené!

Először - mielőtt a magyar nyelv valódi "történelmét" végleg ellehetelenítenétek, hogy soha többé ne maradjon esély felderíteni -

először bírd rá a franciákat, spanyolokat, angolokat arra, hogy térjenek át a FONETIKUS írásra.

Ők vajon miért ragaszkodnak hozzá, hogy NE fonetikusan írjanak?

Azért ragaszkodnak hozzá, mert tudatában vannak, hogy az írás a nyelveik múltját őrzi. Elég baj már az is, hogy a magyarból (a magyarhoz csak kínkeservesen hozzáillesztett latin írás miatt) kipakolták a W használatát. Pedig az összes V-vel kezdődő, egytagú magyar szó valójában mind W-vel kezdődik. Rengeteg van belőlük. Ezek az "északi" szavaink. A gyöknyelvész honnan tudja ezt, he?

Az összes Ly-os szó - eredetileg Li- szó volt. Zalában és Vas megyében ma is L-lel ejtik őket. Fogjátok végre a magyar nyelvet is kutatni, vagy már csak a szelfi-bot helyesírásával foglalkoztok??

@Krizsa: Egyébként abban van igazság, és ez nyilvánvaló, hogy azon nyelvek írása a leginkább fonetikus, amelyeket csak nem rég óta írnak (pl. baszk), vagy csak nemrég tértek át egy másik írásrendszerről a latin ábécére (pl. török). A baszk írás olyannyira fonetikus, hogy még a hasonulást is jelölik: *bortzaz-bi ('öt kettővel') > zazpi [szaszpi] 'hét', on-ki 'jó-l' > ongi stb.

@Sultanus Constantinus:

1. Nagyon is firtatjuk firtatják. (Kulcsszavak: G. B. Shaw, ghoti stb.)

2. A miért ne?-re az angolban az a bevett válasz, hogy rengeteg kiejtési norma van. A magyarban alapjában más a helyzet.

nyest.hu

„Úgy tűnik, legalább a helyesírás szabályozásának kérdésében demokratikusabbak voltak a legsötétebb ötvenes évek, mint a legutóbbi évtized.”

Lehet, hogy lemaradtam valamiről?

Nekem nincs tudomásom, „jelentős helyesírási döntésről”, aminek kapcsán bár akár demokratikus, avagy antidemokratikus, szabályozásról lehetne beszélni. A cikkben sem olvasok effélét.

@blogen: 9-re

A demokratikus szerintem az volna, ha lenne minden nyelvjárási hangzónkra is megfelelő betű. Írásban is szinesítené a nyelvi palettát..

Nincs már helye egy egész ország helyesírásában egy olyan fonémát jelölő betűnek, amelyet a nyelvközösség majdnem egésze már nem használ, a fennmaradó nagyon elenyésző része is összeolvasztásokkal (ly=l) oldja meg. Épp így nem támogatnám az ë bevezetését sem, annak ellenére, hogy meglátásom szerint az /ë/ generatív szuperfonémának van értelme a mai magyar magyar nyelvben, ugyanis egyes harmóniaeseteket, hangrendi kérdéseket még meghatározhat, még ha nincs is már jelentésmegkülönböztető szerepe és az /e/ fonémával összeolvadt minden más tekintetben a köznyelvben. Ráadásul az ë bevezetése még az ë-zőkkel szemben is kiszúrás lenne, mert az ë/ö-zés szabályai sem egységesek az érintett nyelvjárásokban. Az ly ezzel már semmit nem határoz meg. Viszont támogatnám, hogy a gy pl. dy legyen (=f(x)dx, hahaha, fapoén rúlz). A cs lehetne ts (ahogy ez már volt egyszer, még ha cs is elmegy), de ez nem olyan fontos, meg szoknia kéne a szemnek, és a jelenlegi forma sem zavaró. Ennek ellenére jobb lett volna, ha adnak a következetességnek. Nagyon helyes, hogy a cz-t eltörölték, mint következetlen, túl bonyolult megoldást eltörölték anno. A tulajdonneveket leszámítva a helyesírásban semmi keresnivalója a hagyománynak, eleve zavaros, homályos hivatkozási alap, elég relatív, hogy kinek mi a hagyomány.

Ezen túlmenően a fonémikus helyesírás helyett a fonetikusan támogatom, pl. as(s)zt, eggy, boncs, pén(d)z, pósta/posta, még ha ez oda vezetne, hogy egy szónak a többféle kiejtés miatt többféle írásmódja lenne. Egyrészt az embereknek nagy segítség lenne, csak azt kéne leírniuk, amit ténylegesen is mondanak (nem kéne fonológusnak menniük), másrészt nyelvészeti kutatások is bőven profitálnának belőle. Persze sok helyesírási "hiba" így is árulkodni szokott nyelvi jelenségekről, nyelvhasználatról, de mivel megbélyegzett, ezért nem lehet rá mindig támaszkodni. Sőt, az ly-t el sem kéne törölni, mert aki tényleg laterális palatálisnak ejti, tudná érzékeltetni az írásmóddal, így a folyó, foló, fojó egyaránt jó lenne, a nyelvhasználó, írást végző szándékától függene. Ilyen alapon még akár az ë-t is meg lehetne engedni a legvadabb esetben, de mivel az ékezetes betű, így sok technikai nehézséget okozna a gyakorlatban, így nem tartom jó iránynak. A technikai részen kívül túl messzire is visz, mert akkor ha az ë-t megengedjük, akkor majd jön az ä és többi kiegészítő jeles megoldás, és elharapódzik az egész . Sőt, azt is megengedném, hogy ha valaki tájszólási élőszöveget jegyez le, akkor kifejezett ellenkező kikötés híján szabadon dönthessen, hogy az elhangzott változatot jegyzi le, vagy a saját nyelvjárása, vagy a köznyelv kiejtésének alapulvételével írja. Jelenleg is el lehet dönteni, hogy valaki fel-t vagy föl-t vagy zsemlét vagy zsemlyét, esetleg fenn-t vagy fent-et ír, ehhez lenne hasonló.

Vallyon tudjuk-e, hogy:

az illen (=ilyen) "illendő" alakja miért nem "ly"-osodott?

az ollan (=olyan)-nak miért nincs "ollandó" alakja?

A millen (=milyen)-nek van-e köze a "millen-i(-um)"-hoz, ami az "-um" latinos végződés előtt szabályos "-i" végződéssel bír (pl. ember-i, hatalm-i stb.?

-Szerintem szükségtelen a helyesírás "korszerüsítésével" elfedni a lehetséges kutatói és/vagy egyszerű nyelvhasználói kérdések feltevésének és esetlegesen azok sikeres megválaszolásának lehetőségét..

-Vissza kéne állítani a "vajon" (nem rajta a vajon!) helyesírásának is az eredeti "vallyon", de legalább a "vajjon" alakját..

@mederi: Az ésszerű pedig az, hogy mindenki egyformán írna a lehető legegyszerűbb betűkészletet használva, míg úgy ejtené, ahogy akarná!

@El Vaquero: De azért arról se feledkezzünk meg, hogy a helyesírás egyik alapvető célja éppen az, hogy az írott nyelv egységes legyen. Ha mindent mindenhol úgy írnhatnának, ahogy ejtik, akkor onnantól kezdve nem is lenne értelme helyesírásról beszélni.

Vannak ilyen nyelvek egyébként (pl. szárd), ahol mindenki úgy ír a saját nyelvjárásában, ahogy akar, ami nem biztos, hogy túl szerencsés. Egyrészt így ugyanazt a szót akár 5-6 féleképpen is írhatják (ami pl. a nyelvtanulóknak elég nagy szívatás lenne), másrészt innentől kezdve ez nem is helyesírás. Vagyis a szárdnak pl. nincs helyesírása.

Ha nem is mindenki úgy, ahogy akarna, de egy-két dologban lehetne lazítani a helyesíráson. Például a rövid-hosszú magánhangzók tekintetében, amiben most nagyon sok következetlenség van.

Miért kell hosszú ű-vel írni a "tűzijáték", és röviddel a "tüzes" szót, amikor mindkettőt röviddel ejtjük? Legalábbis Közép-Magyarországon.

A magánhangzónál nem lehetne megengedni, hogy mindenki úgy írja, ahogy az ő nyelvváltozatában ejtik?

nyest.hu

„…vagy ha a paksi atomerőmű bővítésének körülményeiről a magyar állampolgárok nemhogy nem dönthetnek, de még a vonatkozó adatokat sem ismerhetik…”

Az, hogy a „magyar állampolgárok nem dönthetnek” – Paks ügyében, az csak részben fedi a valóságot. A magyar állampolgároknak az a része, amely „szakembernek” tekinthető az ügyben azok igen is dönthetnek és döntöttek is. A magyar mérnöki társadalom, nem kívánja „áthárítani a felelősséget” a széles közvéleményre, azzal, hogy olyan döntésbe legyenek kénytelenek részt venni, amelyben mély szakmai ismeretek nélkül lehetetlen, jó döntést hozni. A magyar mérnöktársadalom, évek óta készül a Paksi bővítésre, folyik a szakemberek minősítése, és regisztrációja.

Mérnöki kamara: nélkülözhetetlen az atomenergia

2014. január 15. szerda

A magyarországi villamosenergia-ellátás forrásai között nélkülözhetetlen az atomenergia - közölte Magyar Mérnöki Kamara (MMK) szerdán, hozzátéve, hogy üdvözlik a paksi nukleáris erőmű-kapacitás fenntartásáról szóló megállapodást.

Ennyit szükségesnek tartottam, megjegyezni, még akkor is, ha az ide vonatkozó, megjegyzést a szerző zárójelbe is tette.

Az ügy „politikai vetületéhez” nem kívánok megjegyzést fűzni.

.

@deakt: Kodáj?

@Sultanus Constantinus: De arról se feledkezzünk meg, hogy a helyesírás mibenléte nincs definiálva, nincs olyan kizáró szabály, hogy többféle írásmód nem engedhető meg. Az megint más, hogy tényleg sztenderdizálásra használják a legtöbb országban, hogy legyen egy stabilabb, egységesebb írás, ami áthidalja a nyelvjárások közötti különbségeket. Ennek ellenére pl. az angolban sem egyértelmű sok szó írása, pl. Kanadában a brithez közel álló, de annak nem teljesen megfelelő helyesírás a hivatalos az iskolákban és az akadémiai-irodalmi életben, ezzel szemben a magánemberek és a cégek szépen amerikai helyesírással tolják, ott virítanak a color, theater, tire, traveler, organization és hasonló kiírások, de még britektől is látni a -ize, traveler megoldásokat a mindennapi életben, és elég érdekes lenne ezt helyesírási hibának minősíteni (az -ize-t már a brit szótárak is kezdik elismerni).

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ilyen áthidalás a magyar nyelv esetében nem fontos, kis területen beszélik, relatíve kevesen, és kevés nyelvjárás van. Talán csak a csángó az, amit az átlag magyar nem ért meg biztosan, a többi magyar nyelvjárást különösebb nehézség nélkül éri meg minden magyar anyanyelvű. Igaz ebbe már egy csomó nyelvművelő tevékenysége is benne van, Gazinczytól Graet Shemale-ig.

@GéKI: „Lehet, hogy lemaradtam valamiről?”

A Magyar Nyelvi Bizottság úgy tervezi a helyesírási reformot, hogy közben nemhogy a nyelvhasználók széles rétegével nem egyeztet, de a tanárokkal sem, sőt például az MTA Nyelvtudományi Intézetével sem.

@Galván Tivadar: Cházár [császár], Jósika [józsika], Weöres [vörös], Széchenyi [szécsényi], Kossuth [kosút] stb.

@blogen: Battyányival nem vagyok kibékülve, de ez egyéni gyerekkori trauma. Általában igazad van az egyedi nevekkel.

Csakhogy azok a jelenleg meglévő családnevek, amelyek ly-t tartalmazó köznevek/településnevek/utónevek is egyúttal, azok mind egységesen ly-osan vannak ma írva, és nem már most is változatosan. (Tudtommal nincs Sójom Jenő, se Károji Géza, de ebben lehet,h tévedek.)

Ha ez így van, akkor ezek a családnevek egységesen konzekvensen fognak eltérni (és nem egyedileg, mert mostanában van Cházár és Császár vezetéknevű ember is, van Vörös és Weöres vezetéknevű, van Holcer és Holczer, sőt Holzer is, itt eleve nagy a változatosság, és ezen nevek egyedi helyesírása tényleg külön-külön családonként változik).

Viszont az ly eltörlésével az lenne a (már nem megtanulandó, de implicit) szabály, hogy a sólyom köznévként sójomnak írandó, családnévként Sólyom-nak. De a juhász viszont családnévként is Juhász lesz és nem Lyuhász. Szóval amentén a kivételszabály mentén lesz a családnevekben J-LY megkülönböztetés, mint amely kivételszabály esetén jelenleg általában van. A szabály ugyanlyan bonyolult marad, csak bővül egy kiegészítésel,h mikor alkalmazandó, és mikor nem. És ez nem annyira a nevek egyedisége lesz, mint inkább a neveket alklotó szavaké.

De persze ez előbb-utóbb valószínűleg nem tűnne fel, és szépen megszoknánk a Károlyi Károjokat.

@nudniq: Milyen szabályról beszélsz ott, ahol nincs semmilyen rendszer. A személynevek írásmódja teljesen random, semmilyen kapcsolat nincs a közszó és a személynév között. Soha nem asszociáltam még a sólyom nevű madárról Sólyom Lászlóra, ahogy egy kövér emberről sem Kövér László jut eszembe.

@blogen: "Milyen szabályról beszélsz ott, ahol nincs semmilyen rendszer."

Kivételeket felsoroló kimerítő listáról.

"Soha nem asszociáltam még a sólyom nevű madárról Sólyom Lászlóra, ahogy egy kövér emberről sem Kövér László jut eszembe."

Kövér emberről Kövér Lászlóra én sem (bár néha egy konkrét pocakos emberről igen), de fordítva nagyonis. A sólyom madárról meg mindig eszembe jut a volt köztársasági elnök. ;)

@Fejes László (nyest.hu):

Hát én azért ezt inkább, az MTA – belüli belvillongásnak nevezném. Persze tudom, hogy a szakmai szervezeteken belüli, konfliktusok, néha nagyon tudnak fájni és bosszantják is az embert. Már csak azért is, mert ugyanennyi energia árán lehetne akár egyezség is. Minden szakmai körben vannak ehhez hasonlók. No de azért ezt az 50- évek diktatúrájához hasonlítani... talán enyhe túlzás. Nem gondolja?

Visszatérve az "ly"-hoz..

Amíg pl. az "olló, álló, illő, ellő, üllő" és az "olyan, ilyen, helyen" stb. szavaink eredete nem tisztázott, nem hiszem, hogy a mai többségi kiejtés kéne meghatározó legyen.

Ha a "komplex nyelveredeztetés" valaha elfogadottá válik (= nem csak egy "fától" ered egy-egy nyelv) amit remélek, nyilvánvaló lesz, hogy a kisebb vagy nagyobb beolvadt népcsoportok megmaradt (akár "torzult" (=modernizálódott) ) kiejtéssel is tiszteletre méltók, és hagyományaikat érdemes megőriznünk, még akkor is, ha néha az számunkra "kényelmetlen"..

@mederi: "A millen (=milyen)-nek van-e köze a "millen-i(-um)"-hoz, ami az "-um" latinos végződés előtt szabályos "-i" végződéssel bír (pl. ember-i, hatalm-i stb.?"

*facepalm"

Nem. A latin 'mille'=1000 és 'annus'=év szavakhoz van köze a millenniumnak.

Az ly-t hagyjuk békén, a nyugati és a palóc nyelvjárásterületek beszélőinek, valamint a székely és csángó beszélőknek egy része igenis másképp ejti, mint a j-t.

Hallgassátok meg Agócs Gergő beszédét, az olyan ly-eket mond, hogy az ég leszakad.

Mifelénk l-nek ejtik.

És ezen területek beszélői már éppen elegendően vannak ahhoz, hogy az ly ne legyen kérdés.

A zárt e-t én már nem mindig érzem jól, de sokan igen, és véletlenül pont Sárospatakon, amely városnak beszédére a mai magyar köznyelvet alapozták, nem különböztetik meg a nyílt e-től, de máshol, a nyelvjárások elsöprő többségében igen, az északkeletiben tudtommal pont nem, nem éltem ott, tehát az ottaniakról én se tudok többet, mint a nagy átlag.

Mifelénk az ë-n kívül egészen finnszerű, á-ba hajló nyílt ä hangot ejtenek.

A bonyolult esetekre valóban ott van az AkH., de az ly-j tévesztés, a rövid-hosszú hangot jelölő betűk tévesztése közhasználatú szavakban olyan dolgok, amik az írott nyelvben nem tolerálhatók.

Az összetett szavak angol hatásra történő különírása szintén probléma, a hat szótag feletti többszörösen összetett szavakat 100 emberből 99 rosszul írja, és ezen az új helyesírás sem fog segíteni, legfeljebb a kötőjelek esetleges elhagyása után olyan hosszú betűtengereink lesznek, mint a német jogi szövegekben.

De ezek az átlag olvasó számára messze nem olyan súlyos hibák, mint az ly-j, mert már fel sem tűnnek.

Az ë kérdése még Ausztriában is szóba került, de még zeneértő emberek sem értették ott, hogy ha Kodály olyan erősen szorgalmazta az ë bevezetését, akkor miért nem sikerült neki keresztülvernie (annak kapcsán került szóba, hogy olyan "mekegő" a magyar nyelv).

A nyelvjárásias beszéd pont a csángókérdés és a határon túli nyelvváltozatok kapcsán kapott nagyobb publicitást, ott a magyar köznyelv pozíciója is egészen más, mint nálunk. Egy erdélyi gyerek nem feltétlenül tahó paraszt azért, mert nyelvjárásban beszél, de Pozsonyban tanít az egyetemen az a fickó, akit mint hídmérnököt egyszer meghívtak a Mindentudás Egyetemére. Az előadást ízes palóc nyelvjárásban tartotta. Ettől még művelt ember marad az illető és nem lesz primitív bunkó.

Írásban viszont egységes magyar helyesírási szabályzatra van szükség, magától értetődik tehát, hogy a helyesírás kérdése csak annyiban múlik a nyelvhasználókon, hogy az ezzel foglalkozók az MTA-n vagy próbálják követni a nyelvhasználati szokások változásait, vagy nem... A finn esetén nem követték, olyannyira nem, hogy a beszélt nyelv eltávolodása az írottól mára egyfajta diglossziás helyzetet eredményezett.

Visszatérve az "ly"-hoz..

Hadd trollkodjak kicsit @Avatar: 34

Sok kérdés lehetett "mi"-vel kezdődő, amire a lehetséges magyarázat millió volt, amíg bizonytalankodtak az okosok réges-régen:

Pl. "Mi hől? Mi hűl? Mi hal/ mi hál? Mi(nk) hól (vagyunk)? Mi húl (=hull) (le)? Mi híl (=hív)? Mi ríl (=sír)?.."

(Segéd mondat:

A "lerí(l) róla" jelentése ma "egyértelműen látszik (rajta), hogy.."

(Az "-l" kikopott.))

..

"Mi rí(l) le róla?" (A látható dolgokról..)

"Mi rí(l) lenn? (a föld, vagy a víz alatt "morog")

"Mi leríló (=nyilvánvaló), milleni?"

--->Mi(l(e)r)íló--->"Millí()ó (oka lehet)"..

Elértünk a "millió"-hoz..:)

@mederi: Csakhogy a rí végéről egy [v] kopott le: rívás, rívó, stb.

@szigetva:

Kiskunlacházán a paraszt öregasszonyok gyerek koromban még úgy mondták, hogy "leríl rólla, hogy...".

@mederi:

Egyébként analógiásan:

szól--->"szólva/ szól(v)a/ --->sza(l)vat-->szavas, szavaz"

ríl--->"rílva/ rilla, rilló (=ríla, ríló)/ rí(l)vás==>rívás--->rívó"

(És talán:

él--->"élve(z)/ éllés (=éél(v)és)/-->ellés--->e(l)vés"

(persze ha az evés szó nem az enni igéhez köthető..).. Mert talán ha az állat rossz, száraz időszakban ellett, kevés volt a legelhető fű, az utódját elfogyasztották.)

@mederi: Igen, van nől~növ-, fől~föv- is, majd megnézem, hogy is van ez.