nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kisebbségből az érettségiig
Kis nyelv, nagy problémák

Kritikus a helyzet Kanada inuit (eszkimó) diákjainál. Mindössze egy negyedük végzi el sikeresen a középiskolát. Az inuit vezetők és a kanadai kormány most kidolgoztak egy hosszú távú stratégiát az inuitok kétnyelvű oktatására, mert szakértők úgy gondolják, hogy a tanulmányi sikertelensége egyik fő oka a kizárólagos angol nyelvű oktatás lehet.

nyest.hu | 2011. június 21.
|  

Nagy gondban van Kanada inuit (eszkimó) lakossága. Ahhoz, hogy sikeres tudjon lenni valaki, Kanadában is az oktatáson keresztül vezet az út. Az inuit diákoknak azonban csak egy negyede jut el addig, hogy befejezze a középiskolát.

A helyzet nem új keletű, és Kanada több tanulmányt is finanszírozott az elmúlt öt évben, hogy megtudják, mi az oktatási rendszer sikertelenségének az oka, és hogy ez alapján új stratégiát tudjanak kidolgozni.

Nem jó irányba haladt eddig az inuit oktatás...
Nem jó irányba haladt eddig az inuit oktatás...
(Forrás: wikimedia commons / Sébastien Lapointe)

A tanulmányokból az derült ki, hogy az inuit diákok sikeressége leginkább attól függ, hogy milyen hosszan tanulhattak anyanyelvükön, az inuktitut nyelven. A 20. század „modernizmusának” egyik következménye a helyi nyelvek teljes nélkülözése és elutasítása volt az oktatásban. Így az inuit gyerekek túlnyomó többségének is angol (esetleg francia) nyelvű iskolába kell járnia a kezdetektől. Ezért a több évtizedes kulturális és nyelvi elnyomásért hivatalosan is bocsánatot kért a kanadai kormány nevében az inuit közösségtől az ország miniszterelnöke 2008-ban.

A most benyújtott tízpontos javaslat legfontosabb része, hogy a kétnyelvű oktatás kiterjesztését szorgalmazza, amihez legalább 20 millió dollárra lesz szükség az elkövetkező években. A kizárólagos inuktitut nyelvű oktatást azért vetik el, mert az angol nyelv ismeretét minden tanulmány elengedhetetlen fontosságúnak ítéli meg.

A kétnyelvű angol-inuktitut oktatás előtt az egyik legnagyobb kihívás maga az inuktitut nyelv lesz. A inuktitut nyelv 14 nagyobb dialektusából Kanadában legalább tízet beszélnek, ráadásul egy óriási területen, és csak nagyon kevesen. Az ország nagyjából 4 millió négyzetkilométeres északi területein ugyanis csak úgy 50 ezer inuit él. Továbbá ennek a tíz nyelvjárásnak három különféle írásmódja létezik, a fentebbi illusztráción is látható inuktitut szótagírás csak egy közülük.

Inuktitut nyelvjárások.
Inuktitut nyelvjárások.
(Forrás: wikimedia commons / Asybaris01)

A kétnyelvű oktatáshoz elengedhetetlen inuktitut nyelven tudó tanárok száma jelenleg még elenyésző, ugyanakkor poliszintetikus nyelvtana miatt a nyelv megtanulása kifejezetten nehéz a legtöbb ember számára. A poliszintetikus nyelvek egy szóval fejezik ki azt, ami más nyelvekben szókapcsolatokat vagy akár mondatokat igényel: több szótő és toldalék is előfordul egy-egy szóalakban. Így például az inuktitut szó tusaatsiarunnanngittualuujunga magyarul annyit jelent, hogy ’nem hallok jól’.

Források:

The Globe and Mail: Native language skills key to Inuit academic success: report

CBC News: Canada's Inuit leaders unveil education strategy

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 El Mexicano 2011. június 22. 11:35

@Fejes László (nyest.hu): Na de mit egyeztetne mivel, ha egyszer az igealakban a névmás benne van? Éppen a névmás megismétlése a redundáns és az opcionális.

Példán keresztül talán szemléletesebb lesz:

Describo a tu hermano. 'Leírom a testvéredet' (elmondom, hogy néz ki).

Le escribo a tu hermano. 'Írok a testvéremnek'. A "le" részes névmás azzal együtt ott van, hogy a mondatban ott a részeshatározó (a testvérednek). Itt inkább az az érdekes, hogy a mai nyelvben ez akkor is egyes számban áll általában, ha a részeshatározó többes számú: Le(s) escribo a tus hermanos. Vagyis ez a "le" kezd egy irányultságot kifejező változatlan alakú elemmé válni (hasonlóan az olasz ci, ne szócskákhoz).

11 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 22. 11:18

@El Mexicano: Ezzel csak azt mondod, h míg a magyarban személybeli egyeztetés van, addig a spanyolban szám- és személybeli.

"azt akkor is ki kell tenni (...), ha a mondatban van részeshatározó" Én ezt nem értem.

10 El Mexicano 2011. június 22. 10:59

@Fejes László (nyest.hu): Hát nem egészen, mivel nem elhagyhatja, hanem ellenkezőleg: megismételheti, és ez a lényeg. Ugyanis abban az igealakban a névmás már ott van benne, ezzel szemben a magyar "látlak" alakban valóban nincs benne, mivel lehet utána "téged" és "titeket" is. Viszont a spanyol alak nem jelenthet mást! Abból indulj ki, hogy alap az, ha a névmás nincs megismételve. A megengedő jelleg tehát a megismétlésre vonatkozik, nem az elhagyásra, ugyanis olyat már nem mondhatsz, hogy *desconociendo a ti.

A részes névmással egy kicsit más a helyzet, mert ott valóban egyeztetés van: azt akkor is ki kell tenni (az előíró nyelvtan szerint ugyan "nem kötelező", de a valóságban alig fordulnak elő olyan esetek, ahol nincs ott), ha a mondatban van részeshatározó.

9 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 22. 10:43

@El Mexicano: Ez teljesen mindegy, ez annyit jelent, h a spanyol elhagyhatja a személyes névmást, ha az nem kiemelt a mondatban -- persze ez a lehetőségh éppen az egyeztetésnek köszönhető. Tehát egyeztetés.

@Roland2: Nem, ez inkább csak az agglutináció szélsőséges példája. Esetleg az igekötőt lehetne tőnek venni, de akkor már az elfut is poliszintetikus...

8 El Mexicano 2011. június 21. 19:20

@Roland2: Szerintem nem. Egyrészt, ezek csak poénból kitalált szavak, nem használunk ilyeneket máskor, másrészt a poliszintetikus alakok lényege, hogy nemcsak egy tőből és sok toldalékból állnak, hogy több nyelvtani elemet egyesítenek. Lásd a spanyol példát, abban van ige és van egy tárgy. Nem a szó hosszúsága a döntő (pl. a spanyol verte 'látni téged' is ilyen, pedig csak kétszótagú), hanem hogy több tő legyen benne.

7 Roland2 2011. június 21. 17:42

Az inuit példa összevethető a magyar megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért vagy elkelkáposztástalanítottátok alakokkal ? Tehát ezek is poliszintetikus szerkezetűek ?

6 El Mexicano 2011. június 21. 11:21

@Fejes László (nyest.hu): Meg lehet ismételni a tárgyat, viszont ebben az esetben csak kiemelésről van szó:

desconociéndote = 'nem ismervén téged';

desconociéndote a ti = 'nem ismervén TÉGED (és nem mást)'.

5 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 21. 11:07

@El Mexicano: Az egybeírás semmiképp nem kritérium. A spanyol példánál pl. az lehet kritérium, hogy ilyenkor ki lehet-e tenni még egyszer a tárgyat: ebben az esetben ugyanis egyeztetésről kell beszélnünk. A viszont nem, akkor valóban a tárgy jelenik meg a szóalakban, és ez már poliszintetikus felé hajló vonás. Igazán azonban akkor lehetne poliszintetikus szerkezetről beszélni, ha ezt nem csupán névmási tárgyakkal lehetne megcsinálni.

4 El Mexicano 2011. június 21. 09:37

(Persze ez megint érdekes kérdés, mivel az ilyen alakok a spanyolban nem ritkák, mégsem poliszintetikus nyelv...)

3 El Mexicano 2011. június 21. 09:31

@Fejes László (nyest.hu): Hát a "desconociéndote" szóban két tő van 1. desconocer ('nem ismerni') és 2. te ('téged'), mint simulószó. Persze érdekes dologra hívtad fel a figyelmem, ti. mi számít "egy szó"-nak. Nyilván nem az a kritérium, hogy mit írunk egybe, mivel ez egyezményes.

2 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 21. 09:25

@El Mexicano: Gyakorlatilag minden nyelvben előfordulhat bármilyen olyan struktúra, ami egyébként "nem jellemző" rá.

A "látlak"-félék viszont nem igazán jó példák a poliszintetizmusra, mert itt a tárgyat jelölő alak nem a szóban jelenik meg (ti. mondatjuk, hogy "látlak téged/titeket"), ez csak egyeztetés. Akkor már jóval közelebb állnak a poliszintetizmushoz az olyan szerkezetek, mint az "újságot olvas" (névelő nélkül): ezek egyfelől egy cselekvéstípust fejeznek ki, másrészt hangsúlyozásuk is olyasmi, mintha egy szó lenne (l. még igekötős ige). Az igazi poliszintetikus szerkezetnek az a lényege, hogy tőbb tő is kerül a szóalakba.

1 El Mexicano 2011. június 21. 09:14

"A poliszintetikus nyelvek egy szóval fejezik ki azt, ami más nyelvekben szókapcsolatokat vagy akár mondatokat igényel: több szótő és toldalék is előfordul egy-egy szóalakban."

Ehhez annyit hozzáfűznék, hogy poliszintetikus alakok előfordulhatnak jellemzően nem poliszintetikus flektáló, ill. agglutináló nyelvekben is – pl. magyar "látlak", spanyol "desconociéndote" ('nem ismerve téged'), viszont a poliszintetikus nyelvekben alaktanilag ez a legjellemzőbb. (Mielőtt még leszólnátok, nem okoskodás, csak kiegészítés.)

Információ
X