nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A kínai mozi Hoolywoodnak hódol

A kínai filmüzlet virágzik: a külföldi filmesek nem véletlenül törekednek arra, hogy kiszakítsanak maguknak egy darabot a világ leggyorsabban növekvő filmpiacából. A kalózkodás, a cenzúra és a központilag szervezett irányítás miatt az iparág azonban nehezen fogadja be a külföldi produkciókat, következésképpen a betörés nem egyszerű. Mégis vannak arra utaló jelek, hogy maga a közeg is változik.

MTI-Press | 2012. október 6.
|  

Elmúltak azok az idők, amikor Kínában a mozizás azt jelentette, hogy a nézők egy huzatos csarnokban vagy a falu főterén láthatták a helyi kormányzat illetékes bizottsága által kijelölt alkotást. A kínai középosztály számára a moziba járás ma már kedvelt kikapcsolódás, méghozzá olyan, amelyben egyre inkább maguk döntik el, hogy mit választanak a globális kínálatból.

A kínai filmesek véleménye szintén átalakulóban van: már nem betolakodókat, hanem partnereket látnak a külföldi kollégákban, akikkel együtt szélesíthetik mindannyiuk produkciói számára a piacot. És miközben a kormány éberen őrködik a kínai filmgyártás védelmén, a korábbi szigorú szabályok is puhulnak, mivel az ország gazdasági erejének megfelelő szintre akarják emelni az ország kulturális jelentőségét is.

Az adatok önmagukért beszélnek

A kínai moziforgalom jelenleg még viszonylag kicsi: tavaly az eladott jegyekből származó bevétel éppen átlépte a kétmilliárd dollárt hozzávetőleg 440 milliárd forintot, míg az Egyesült Államokban tízmilliárd dollárt költött a lakosság a jegyvásárlásra. Az ázsiai ország filmszínházainak forgalma azonban figyelemre méltó növekedést mutat: az Állami Rádió-, Televízió- és Filmhivatal kimutatása szerint évi 40 százalékkal emelkedik. A filmes hirdetések bevétele idén a várakozások alapján eléri majd a 20,6 milliárd jüant (710 milliárd forintot). Tavaly ez az adat az Entgroup ipari kutató cég felmérése szerint 16,8 milliárd volt.

Közben az ország globális játékossá vált: jól érzékelhető ez abból a májusi üzletből, amelynek során a kínai Dalian Wanda Group megvásárolta a második legnagyobb amerikai moziláncot, az AMC Entertainmentet. A 2,6 milliárd dolláros befektetéssel a Dalian Wanda Group a világ legnagyobb mozitulajdonosává vált. Egyúttal ez volt egy kínai cég eddigi legnagyobb amerikai vásárlása.

A kölcsönös bizalom megerősödését jelezte, amikor augusztusban James Cameron bejelentette, hogy cége, a Cameron Pace Group kínai leányvállalatot hoz létre. Az Oscar-díjas rendező, akinek Avatar és Titanic 3D című produkciói a mindenkori kínai bevételi toplista első három helyéből kettőt foglalnak el, egyike annak a kevés külföldi filmesnek, akinek a nevét jegyzik a kínaiak. A Cameron Pace Group kezdetben háromdimenziós technikával látja el a kínai filmeseket, a produkciós munkákba azonban csak később kapcsolódik be.

A kínai filmpiac bővülésével a filmszínházak száma is robbanásszerűen emelkedik. Ez részben annak is köszönhető, hogy a fogyasztás megugrásával egymás után bújnak ki a földből a bevásárlóközpontok, amelyekben vadonatúj multiplexek is helyet kapnak. Tavaly 803 új mozi létesült és 3030 vetítővászonnal bővült a korábbi kínálat, ami azt jelenti, hogy naponta átlag 8,3 vetítőt avattak. Az országban 2800 mozi és 9200 vetítő van jelenleg. Elemzők szerint a vetítők száma az év végére eléri a 12 ezret az ingatlanpiac gyengülésének ellenére.

Feljövőben a koprodukciók

 Február óta a kínai-hollywoodi koprodukciós gyártás is új lendületet kapott. A Világkereskedelmi Szervezet és Hollywood nyomására Kína végre engedett, és 14 filmmel megemelve a korábbi kvótát évi 34 külföldi alkotás bemutatását engedélyezte az országban, beleértve a háromdimenziós és IMAX-produkciókat is. A megállapodást Kína második embere, Hszi Csin-ping írta alá, aki feltehetően még idén elnyeri az államfői posztot. A szerződés egyúttal kedvezőbb forgalmazási feltételeket állapított meg a külföldi stúdiók számára: a korábbi 16 százalék körüli arányról 25 százalékra emelték a külföldi részesedést a jegybevételekből.

Fél év elteltével már látszik is, hogy beértek a megállapodás gyümölcsei: a filmhivatal adatai alapján az első félév jegybevételei a korábbi évhez képest 40 százalékkal duzzadtak, és elérték a 8,07 milliárd jüant (278 milliárd forintot). A kvóta bővülése ugyanakkor növelte a kínai filmesekre nehezedő nyomást is, ugyanis az első félév jegybevételeinek kétharmada külföldi filmekre váltott belépőkből származott, a tízes toplista kilenc helyét pedig hollywoodi filmek foglalták el, amit a helyi médiamegsemmisítő kudarcként, illetveeléggé zavarba ejtőként értékelt.

A kínai filmesek tisztában vannak a helyzettel.Kínának javítania kell a hazai gyártású filmek minőségét. Elegendő film készül, idén több mint hatszáz produkció, de a színvonal nem megfelelő” – ismerte el Hszüe Lin, az Enlight Pictures produkciós magánvállalat alelnöke.

Az állami támogatás időnként kimeríti a protekcionizmus fogalmát  

Peking hivatalosan azért támogatja a hazai filmgyártást, hogy a gazdasági eredmények mellett kulturális erejét is megmutassa. A tavaly elfogadott 12. ötéves terv keretében a kormány elkötelezte magáta kulturális ágazatok reformjának elmélyítése mellett. Ez a támogatás időnként kimeríti a protekcionizmus fogalmát: ősszel például egymásra szervezték három nagy hollywoodi film, A csodálatos Pókember, A sötét lovag: Felemelkedés és a Prometheus premierjét. Az időzítéssel a nyáron bemutatott Painted Skin: The Resurrection (Festett bőr: Feltámadás) című kínai fantáziaeposznak akartak kedvezni, amely több mint 23 milliárd forintot kitevő bevételével minden idők legsikeresebb kínai filmje lett.

A kínai-hollywoodi együttműködés közben viszont olyan bődületesen fejlődött, hogy egyes filmes illetékesek vissza is hőköltek tőle. Csang Pej-ming, a filmhivatal helyettes vezetője augusztus végén arról beszélt a helyi médiában, hogy néhány kínai-külföldi koprodukció felemészti a hazai befektetéseket, és ezzel veszélyezteti a kínai filmeket. A vezető sürgette, hogy a koprodukcióktól követeljék meg: finanszírozásuk egyharmada származzon Kínából, a főszereplők legyenek kínaiak, és a film egy részét Kínában forgassák.

A kínai filmipar részben azért érzi magát háttérbe szorulva, mert keményen meg kell küzdenie a kalózkodással a hazai piacon. Ami különösen azért sérelmes, mert a kínai filmek a helyi mozikon kívül nem jutnak bevételhez, míg a külföldi produkciók globális jövedelemre is számíthatnak. Többek között ezért gondolják a kínai gyártók, hogy a határon túlnyúló együttműködés megtérül számukra, a külföldi producerekkel való kapcsolat segít a globális piacra jutásban.

Májusban a News Corp. húsz százalékos részesedést vásárolt a Bona Film Group nevű vezető kínai produkciós cégben, augusztusban pedig a DreamWorks jelentette be, hogy kínai állami partnerekkel az ázsiai országban akarja elkészíteni a Kung Fu Panda következő részét, amely 2016-ban kerül a mozikba. A DreamWorks riválisa, a Walt Disney is koprodukciós szerződést kötött Kínában: a Vasember harmadik epizódját forgatja le a pekingi és Los Angeles-i székhelyű DMG Entertainmenttel közösen.

Az állami tulajdonú China Film Group, a külföldi filmek kínai forgalmazója a jó kínai filmek gyártásának és a minőségi filmek importjának egészséges egyensúlyára helyezi a hangsúlyt. „Több külföldi technológiai szakértőt, producert, befektetőt, forgalmazót, rendezőt, színészt és művészt kell rávenni, hogy jöjjön és dolgozzon együtt velünk magas színvonalú koprodukciókban. És közben tanulnunk kell tőlük...” – szögezte le a cég.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X