-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az ünnepeket megelőző vásárlási időszak jobb eredményeket hozott, mint az egy évvel ezelőtti, azonban a karácsonyi könyvvásár is kevés lesz ahhoz, hogy ellensúlyozza az egészéves gyönge forgalmat – mondta el az MTI-nek Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója.
A könyvpiac több üzlettel, kiadóval rendelkező szereplőinek előzetes becslése szerint erősebb volt a forgalom ünnepek előtt, mint egy évvel ezelőtt – hangoztatta Zentai Péter László, s kiemelte, hogy ez jó eredménynek számít, hiszen kevesebb cím jelent meg és a bevásárlásra fordított napok száma is csökkenést mutat. Emlékeztetett arra, hogy az advent a könyvpiac legmeghatározóbb időszaka, ekkor a teljes évi forgalom 25-30 százalékát bonyolítják le a könyvesboltok.
„Megjósolhatatlan, mennyit korrigál a karácsonyi könyvvásár. Az azonban már most kijelenthető, hogy nem tud olyan erős lenni, ami az egész éves negatív trendet pozitívba fordítaná” – fogalmazott Zentai Péter László, aki szerint 2011-re is a könyvpiac stagnálása, zsugorodása lesz jellemző. Felidézte, az ágazat forgalma 2008-ig folyamatosan növekedett, azóta az infláció mértéke alatt maradt a növekedés vagy csökkenést mutattak az adatok. (2008-ban mintegy 67 milliárd forint értékben vásároltak könyveket az emberek, 2010-ben már csak 61 milliárd forint értékben.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A csökkenő címszámot az igazgató a gazdasági és kereskedelmi környezet romlásával indokolta, szerinte a kiadók óvatosabbá váltak. Kitért arra is, hogy a nyáron elindult Márai-program nagy segítséget jelentett az ágazatnak, ám sajnálkozását fejezte ki, hogy az MMKE által szorgalmazott egymilliárd forintos keretösszegből csupán 400 millió forint jutott az idén lebonyolított első fordulóban. Ebben a hazai kiadók ötszáz címre pályázhattak, a könyves vállalkozások mintegy hétezer könyvcímet nyújtottak be.
Zentai Péter László elmondta: a második forduló pályázatát már kiírták, ebben a kiadók szélesebb „választékra”, ezer címre pályázhatnak. „Noha a kiadók augusztusra eljuttatták a könyveket a könyvtáraknak, az első forduló financiálisan még mindig nem fejeződött be” – mutatott rá az igazgató arra, hogy még nem fizette ki a Nemzeti Kulturális Alap a pályázati keret teljes összegét.
Arra a kérdésre, hogy miként érintette a könyvszakma belső strukturális válságát a gazdasági válság, az igazgató elmondta: nem ért egyet azokkal, akik szerint túltermelés jellemezte az ágazatot az elmúlt években. Szerinte a hazai piacra jellemző évi 11-13 ezer könyvcím nem számít soknak, a hasonló lélekszámú Csehországban például háromezerrel több könyvcím jelenik meg évente. „A jó minőségű, értékes, piacképes kínálathoz szükség van ekkora választékra” – emelte ki, hozzátéve: a hazai könyvszakma tizenkét éves konjunktúrája, valamint a művelt, tájékozott olvasóközönség őt igazolja.
Megjegyezte, a könyvszakma állami támogatást nem, vagy csak alig kapott, ellenben az egyik legnagyobb kulturális járulékfizető volt. „A könyvpiacot a magyar olvasók érdeklődése és pénztárcája határozta meg. Emellett komoly fejlesztésen esett át a könyves infrastruktúra, érdemes megnézni, milyen könyvesboltok várják a vásárlókat milyen jó minőségű könyvekkel” – magyarázta Zentai Péter László.
Kolosi Tamás, a közel tízszázalékos piaci részesedéssel bíró Líra Könyv Zrt. elnöke elmondta: 2008 óta tartó visszaesés mélypontja 2011 első felében következett be, a második félévben viszont szerinte megállt a csökkenés és enyhe növekedés volt tapasztalható a piacon. Megjegyezte: 2012-től az egész szakma tart, szerinte a politikai-gazdasági bizonytalanság a potenciális vásárlókat is elriasztja, „nem mer fogyasztani még az sem, akinek módja lenne rá”.
Szerinte a válság legnagyobb vesztese eddig az albumpiac. „A gyerek- és ifjúsági könyvek esetében enyhe növekedés tapasztalható, a szórakoztató irodalom stagnál” – jellemezte az elmúlt évet Kolosi Tamás.
Az elnök szerint a gazdasági válság hatott a túltermelésre, például jelentősen csökkent könyvesbolti alapterület. „Minden nagyobb hálózat zárt be könyvesboltot, mi is. 2009-ben még több mint kétszer nagyobb volt a budapesti könyvesboltok alapterülete, mint a bécsieké, ma már reálisabb ez az arány” – jegyezte meg. A Líra Könyv Zrt. esetében ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben nem nyitottak új boltot, és összesen 8-10 üzlettel csökkentik a hálózatot.
Az MTI megkereste a Libri- és az Alexandra-hálózat vezetőit is, de ők egyelőre nem kívántak nyilatkozni.