nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kik azok a serpák?

Az utóbbi néhány napban Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászók eltűnésével kapcsolatban rengeteget olvashattunk a serpákról, a serpák szerepéről és felelősségéről a hegymászók segítésében. Az azonban a hírekből korántsem volt egyértelmű, hogy kik is azok a serpák, és milyen nyelven is beszélnek. Utánajártunk a hegymászás nagymestereinek.

nyest.hu | 2013. május 24.
|  

Az utóbbi napokban rengeteget lehetett hallani Erőss Zsolt és Kiss Péter kancsendzöngai tragédiája kapcsán a serpákról. A hegymászókról szóló hírek kontextusában a serpákról annyit lehet megtudni, hogy ők azok – a Himalája hegyeit jól ismerő – helyiek (jellemzően férfiak), akik segítenek a hegymászóknak az útvonalak követésében, biztosításában és a felszerelések szállításában. Arról is szóltak beszámolók, hogy a serpákon igen sok minden múlik a 7500-8000 méter fölötti magasságokban.

Carlos Soria spanyol hegymászó például azt nyilatkozta, hogy serpák nélkül senki nem mászhatna meg olyan magas csúcsokat, amilyen a Kancsendzönga is, és hogy sok mászó nem becsüli, nem fizeti meg a serpák munkáját, így fordulhatnak elő olyan tragédiák, amelyek elkerülhetőek lettek volna. Kollár Lajos, a Himalája Expedíció vezetője szerint viszont a serpák nem tartották magukat valamely előzetes megállapodáshoz, és közvetetten ez vezetett a hegymászók eltűnéséhez. Ő így írt a csúcs közelében kialakult helyzetről 2013. május 20-án reggel:

„Az elmúlt 14 órában folyamatos kapcsolatban voltam a fiúkkal, jó tempóban haladtak fölfelé és föltornázták magukat a hármas élbolyhoz. koreai, olasz! Együtt érték el a nagy rámpa végét és kezdték volna a csócstraverz szikla útját, de a sherpák lemaradtak és nem helyeztek el fix köteleket (ez volt a múltkori megbeszálés lényege!!) a kitettebb helyeken, hogy ne kelljen külön kötélbiztosítást használni! Meglepő fordulat.

A csapatok meglepődtek is vagy 1 órán keresztül, mely helyzet hajnali fél öt körül eléggé fagyás veszélyes a -30 fokos hidegben áldigálni és új stratégiát kidolgozni. Persze ehhez a sherpás-oxigénes népség nem alkalmas, ehhez mászók kellenek. Be kell vállalni egy 200 méteres, biztosítás nélküli fölmenetet 8300 méteren.” [A kiemelés tőlünk származik; a részletet az eredeti helyesírással közöljük.]

Kancsendzönga
Kancsendzönga
(Forrás: Wikimedia Commons / Siegmund Stiehler / GNU-FDL 1.2)

Az idézett részlet nem vet túl jó fényt a serpákra... A kiemelt szakasz egyértelműen lenéző, degradáló a serpákkal kapcsolatban; velük állítja szembe az „igazi mászókat”. Ugyanakkor egy „igazi mászó”, Soria szerint lehetetlen lenne a Himalájában nélkülük boldogulni. Az is érdekes, hogy Kollár népségnek nevezi őket. Lássuk tehát, kik is azok a serpák!

A serpa valóban egy népcsoport, amely nagy számban él Nepál északkeleti részén, a Himalája magasabban fekvő területein, de élnek serpák Tibetben, Bhutánban és Indiában is. Összesen mintegy 150 ezren vannak. A serpák szülőföldjüket, a Himalája hegyeit jól ismerik, kiváló hegymászók – kivált az extrém magasságokban. Némelyek szerint ez annak köszönhető, hogy a serpák szervezete alkalmazkodott a magas hegyvidéki ritka levegőhöz, így jobban bírják az oxigénhiányt, mint a nem helybéli mászók, akiket rendszeresen segítenek.

A serpák ugyanis – mint a hazai terep jó ismerői – a hegymászókat kísérik fel a Himalája csúcsaira: kötélpályákkal biztosítják az útvonalakat, kísérik őket és viszik a mászáshoz szükséges felszereléseket is. Ebből a szerepből adódóan a serpa szó jelentése ki is tágult: minden teherhordó, helybeli kísérőre használják a Himalájában – függetlenül az etnikai csoporttól. Sőt, a diplomáciában is használják a kifejezést azokra a közvetítőkre, küldöttekre, akik például egy nagyobb nemzetközi csúcstalálkozót készítenek elő. Sőt, a szó az angolban igeként is használható, és azt jelenti, hogy valaki ilyen közvetítő, előkészítő jellegű tevékenységet végez, kísér, illetve terhet hord – azaz valamelyik értelemben serpáskodik.

Serpák
Serpák
(Forrás: Wikimedia Commons / Gac / GNU-FDL 1.2)

Az ethnologue.com adatai szerint a serpa népcsoport a serpa nyelvet beszéli. Ez a sino-tibeti nyelvcsaládon belül a nyugati tibeto-burmai nyelvek közé tartozik; több dialektusa is van. Egy 2001-es adat szerint 122 ezren beszélték anyanyelvükként a serpa valamelyik változatát; az anyanyelvi beszélők száma azonban folyamatosan csökken. A sino-tibeti nyelvekhez hasonlóan a serpa is tonális nyelv; az ethnologue.com leírása szerint 6 magánhangzó és 31 mássalhangzó fonémája van. Egy szóalakon egy prefixum (a tő előtt megjelenő toldalék) és akár három szuffixum (a tő után megjelenő toldalék) is lehet. A főneveknek nincs nyelvtani nemük, és a névszók nem sorolódnak különböző osztályokba. Az ige ragozott alakjai jelölik a nyelvtani személyt, a névszók ragjai pedig az esetet. A mondat fő összetevőinek a sorrendje a serpában SOV, azaz alany-tárgy-igei állítmány. A szószerkezetekben a régens (a meghatározó tag vagy fej) mindig megelőzi a bővítményt (a meghatározott/alárendelt tagot); így a jelzett szó megelőzi a jelzőt (pont fordítva, mint a magyarban).

A serpát főleg vidéki falvakban beszélik, a nagyobb városokban nem jellemző a használata, ott inkább a nepálit beszélik. Családi, kollokviális használata jellemző, főleg az idősebb generáció használja, de a gyerekeket is biztatják a nyelv használatára a helyi iskolákban. Azonban a serpa nyelvű írásbeliség elég szegényes: létezik néhány iskolai segédanyag, néhány bibliai részlet fordítása, de van serpa nyelvű újság és költészet is. A serpát tibeti vagy dévanágari írással jegyzik le.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
26 reiner Tor 2013. június 4. 23:48

Viszont az újabb nyilatkozatokban már valóban eléggé visszatetsző módon beszélt Kollár Lajos a serpákról.

25 Törzsmókus 2013. május 25. 02:28

o tempora, o mores. már a Nyestnél sem tudnak szöveget értelmezni :(

24 reiner Tor 2013. május 24. 23:26

@Pierre de La Croix: Miért kéne a pszichológusokat megkérdeznem? Neked eszedbe jutott, hogy a hozzászólásod, amiben ugyan többször hangsúlyozod, hogy nem ítéled el, de azért csak-csak előhozod Petőfit meg a cselédek korlátozott választójogát... Szóval érted te, hogy a középkori elnyomó nemesekhez meg rabszolgatartókhoz meg tudomisén kikhez hasonlítasz, de persze véletlenül se állítod, hogy ez rossz. :)

Nézd, igaziból nem érdekel, hogy mit gondolsz, és úgy gondolom, hogy a sofőr és a serpa is ugyanígy le tudja zárni magában az ügyet: őt se kell, hogy érdekelje, én mit gondolok vagy Kollár Lajos mit gondol. Aki egy vadidegen ember alapvetően nem is róla szóló megjegyzésén képes húsz másodpercnél tovább rágódni, annak tényleg pszichológushoz kell fordulnia - a sofőrös megjegyzés nem a sofőrről szól, hanem a leánybúcsúról, a serpás megjegyzés sem a serpákról szól, hanem a hobbimászókról.

Amit a másik hozzászólásodban írsz, hogy a parasztok még tárgyak se voltak... ez butaság, természetesen minden nemesúr próbálta a parasztot átcsábítani a saját birtokára (azaz motivációkkal bíró embereknek tekintette őket...), ezért is kellett pl. a röghöz kötés. De egyébként is ennek kevés köze van a nyelvhasználathoz. A sofőrös limuzin egy olyan (bérelt vagy szolgálati) limuzint jelent, amihez sofőrszolgáltatás jár. Nem a sofőr az autó tartozéka, pl. ha valakinek szolgálati sofőrös autója van, akkor a sofőr személye folyamatosan változik, hanem a sofőr_szolgáltatás_ tartozik az autóhoz, csak ezt röviden sofőrös autónak mondják. Ha ez a sofőrt zavarja (mint az előbb kifejtettem, teljesen indokolatlanul), akkor bármikor állást változtathat.

23 Pierre de La Croix 2013. május 24. 22:36

@reiner Tor: "Eszembe se jutott": erről a pszichológusokat stb. kellene kérdezned...

gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pszichologia/96Ol%E1h/bev_pszich_telje

22 Pierre de La Croix 2013. május 24. 22:33

@reiner Tor: Speciel ez a végzettségem átka. (Tényleg a limunizost te találtad ki? Azt hittem, hogy valamiféle idézet volt egy apróhirdetésből. Amúgy én nem azért írtam, hogy téged, vagy a sofőrt sértegessem vagy nyelvművelői buzgalmamat árultam el - még azt sem írtam, hogy rossz, csak azt, hogy tényleg annyira kevésbé lenne becsmérlő a serpákkal szemben a ti értelmezésetek, mint a nyesté? - csak leszögeztem. Amúgy igen, a foci szabályzat ezek szerint "tárgyiasítja" a bírót, mert a pálya tartozékának tekinti, de szerintem sok más szakszöveg esetében is erről van szó. Más kérdés, hogy egy ilyen köznyelvi szövegben mit árul el az íróról magáról. Még egyszer: NEM ÍRTAM SEHOL HOGY ROSSZ, ezért szerintem jogos volt a cenzusos hozzászólásom: a középkorban még az állam szempontjából a "törvény sáncain kívül élő" rétegek még tárgyak sem voltak, hiszen a tárgynak van értéke, óvni kell, "szaporítani" - lásd: emberi erőforrás - ebből a szempontból ez előrelépés volt.)

21 reiner Tor 2013. május 24. 22:22

@Pierre de La Croix: Nekem eszembe se jutott, hogy tárgyiasítanám, egyébként szerintem nem is feltétlen a sofőr az autó tartozéka, hanem a sofőrszolgáltatás, ami benne foglaltatik az autó (annak méretével és motorizáltságaval arányos) árában. Egyébként az általad javasolt megoldás sokkal hosszabb, én az érzékeny lelkű sofőrök esetében a munkahelyváltást egyszerűbbnek látom a nyelvhasználat ellen vívott totalitárius jellegű háborúnál. (Megjegyzem, engem sért a feltételezés, hogy szerinted embereket tárgyaknak tekintek. Na és akkor mi van?)

A szavazási cenzus intézménye végképp nem tudom, hogy tartozik ide. Nota bene: a cselédek tényleg nem rendelkeztek rendes jövedelemmel, gyakorlatilag ingyen (ételért és szállásért és minimális zsebpénzért) dolgoztak (effektíve gyakran napi 14-16 órákat is). De ennek kevés köze volt ahhoz, hogy tárgynak vagy minek tekintették őket, egyszerűen megtehető volt, hát megtették. Most is sokan tárgynak nézik a fizetett alkamazottakat, a bolti eladókat, stb. Egy mostani vállalatvezető is (nem csak Magyarországon) simán erőforrásként tekint az alkalmazottakra (emberi erőforrásnak nevezik gyakran a személyzeti részleget), megjegyzem máshogy nem is nagyon lehet eredményesen vállalatot vezetni.

Egyébként mit gondolsz arról a foci szabályról, hogy a bíró a pálya tartozéka?

20 Roland2 2013. május 24. 22:17

@Grant kapitány: 1: Valszeg kicsípte a hideg az arcukat.

2: A kép jobboldali szereplője nő , nem férfi :)

19 Pierre de La Croix 2013. május 24. 22:01

@Pierre de La Croix: Gondolom késő leszögeznem, hogy ez ténymegállapítás, politikai vagy társadalmi következtetést nem lehet levonni belőle. (A nem tárgyiasító megfogalmazás az lenne, hogy a lányok a lánybúcsúba V8-as limuzinnal mentek, amelyet sofőr vezetett.

A cikkbeli pedig, hogy serpákkal és oxigénpalackkal mászó népség).

18 Pierre de La Croix 2013. május 24. 21:58

@KF: Elolvastam, de még mindig fenntartom, hogy a nyest olvasata is megfelelő lehet: hiszen nem nyilvánvaló, hogy még az előző bekezdés serpáiról beszél-e még vagy általánosságban beszél a hegymászókról. (hogy kizárjuk, ahhoz más bejegyzéseket is meg kell vizsgálni, hogy hogyan használja vagy megkérdezni a szerzőtől). Na jó, annyi kompromisszumra hajlandó vagyok, hogy (úgy tűnik) nem a leggyakoribb és legnyilvánvalóbb értelmezés.

@reiner Tor: Mint említettem, derogáló, de sok embert nem érdekel.

(Plussz Petőfit nyugodtan ide keverhetem, sőt akár a francia forradalmat is: a privilégiumok megszüntetése és a jogegyenlőség bevezetése éppen az ilyen felfogás ellen irányult. Más kérdés, hogy ez még nem jelentett vagyonegyenlőséget vagy nemzeten belüli egyenlőséget, de ezek ideológiái is megjelentek a 19. század folyamán. A 17-18. sz. folyamán már kialakult a modern állam, de a társadalom széles rétegei - a központi, "legfelsőbb" szint nézőpontjából - még tárgyai és nem résztvevői voltak a politikai folyamatoknak - "A népért, de nem a nép által." - de jogegyenlőségről nem beszélhetünk. De például a majorsági cselédeknek azért nem lehetett a két világháború közötti Magyarországons szavazati joga, mert a felfogás nem tekintette olyan személyeknek, akiknek állandó és rendszeres jövedelme és ebből fakadó tulajdona. Az nem releváns, hogy a sofőr jól meg van-e fizetve, hanem az, hogy ez a megfogalmazás "tárgyiasítja" - kétszeresen is, ellentétben a serpással, mert a "limuziné". ú)

17 KF 2013. május 24. 21:24

@Pierre de La Croix: Megint rossz az értelmezés. Olvasd el az eredeti egész bejegyzést (link a cikkben). Kollár nem a serpákról mondja, hogy népség, viszont szerintem a népség is most ez esetben konkrétan a hegyen lévőkre vonatkozhat. Nem változtat a tényen az, hogy a cikk írója vezérgondolatnak egy hamis állítást használt. A kép alatti bekezdést ki kell szedni, mert hazugság! Nem kell megkérdezni senkit, mert elég az idézett szöveget elolvasni. Az más kérdés, hogy Kollárnak igaza van-e. Azt meg felesleges elemezni, mert az az ő dolga lenne.

16 reiner Tor 2013. május 24. 21:16

@Pierre de La Croix: Én onnan gondolom, hogy szerintem eléggé nem alapjelentése még a "magyaros" kifejezésnek sem. Hogy degradáló-e a sofőrös... én abszolút nem érzem degradálónak, lánybúcsún sofőrös V8-as limuzinnal mentek a lányok... nem érzem annak. A sofőr meg elég jól meg van fizetve, Petőfi eléggé messze esik ettől.

Azt én sem értettem, miért nézik le a hobbimászókat.

15 Pierre de La Croix 2013. május 24. 20:38

@reiner Tor: Bocs, elírtam. (Viszont visszkanyarodva a nyest profiljába: de honnan tudod, hogy mások nem mondják - pontosabban írják - így, vagy hogy pont ő nem így gondolta? Ezért írtam, hogy csak akkor lehet ezt eldönteni, ha megkérdezzük tőle.)

Nana, nem őket becsülöm le, hanem azt nem értettem, hogy miért kell lenézni a "hobbi" mászókat.

Sofőrös: persze, hogy derogáló (más kérdés, hogy nem sokan törődnek vele), szerinted mégis a 19. századi forradalmárok (Petőfi stb.) miről írogattak és azért a szocializmus, nacionalizmus stb. sem véletlenül jelent meg.

14 reiner Tor 2013. május 24. 20:33

@Pierre de La Croix: Kollár Lajos, nem Ferenc. A magyaros kontextusfüggő, de amúgy is speciális eset, a serpásat nem mondanám így. Románost se mondok, meg németest, hanem románt (haha, elég derogáló az) vagy németet. Úgyhogy ki van zárva ez az értelmezés.

Erőss Zsolt nem hobbimászó, ahogy Kammerer Zoltán sem hobbikajakos: ebből él, profi. A szónak abban az értelmében is profi, hogy sokkal jobb mászó az oxigéneseknél. Az oxigénesek önismeretét nem tudom, honnan veszed, ők is hajlamosak magukat túlvállalni, például tudtommal a Green Boots Man (guglizz rá, képek is vannak) vagy David Sharp is oxigénesek voltak, máig ott vannak a hegyen.

Hogy miben más úgy megmászni egy 8000-es csúcsot... hát hogy sokkal nehezebb.

A serpák számára nem tudom, derogáló-e (sose olvassák a magyar nyelvű híradásokat, így nekik aztán mindegy, de hát akkor ezek szerint a sofőrös V8-as limuzin meg a sofőrökre derogáló, hogy a motor mellett sorolják fel őket...

13 civa 2013. május 24. 20:32

Köszi, NYEST! Egyre jár az agyunk, már terveztem utánanézni ennek a tragédia kapcsán, megelőztetek, és hálás vagyok érte. Érdekes nyelv lehet. :)

12 Pierre de La Croix 2013. május 24. 20:21

@Pierre de La Croix: Speciel tehát értelmezés kérdése, hogy vajon Kollár most pontosan kikre is gondolt. (Úgy sejtem a nyest csak ürügyet kereset, hogy végre írhasson egy kicsit a serpákról)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X