-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk azt kérdezte tőlünk, miért írják sokszor vessző nélkül a „több, mint” szerkezetet. A válaszunk az, hogy azért, mert a „több(,) mint” kapcsolat két használata nehezen különíthető el egymástól. Amit mi ajánlhatunk: egy módszer annak eldöntésére, hogy mikor kell a vessző, és mikor nem.
Eszter nevű olvasónk a következő helyesírási kérdést tette fel nekünk:
Mostanság számos alkalommal szemet szúr egy általam helyesírási hibának tartott vesszőhiba. A több, mint összehasonlításról lenne szó. Anno én még úgy tanultam, hogy a mint elé összehasonlításkor mindig teszünk vesszőt. Ezzel ellentétben ma már egyre gyakrabban látom vessző nélkül olyan szövegkörnyezetben, ahova mindig is kellett tenni. (Világ életemben kényes voltam a helyesírásra, ezért is érdekel ennyire.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint kitérőEgy másik eset, amikor a mint elé nem kell vessző a mint tanár, mint újságíró, mint balettáncos típusú szerkezetek. Ezekben a legtöbbször a mint helyett használhatjuk a -ként ragot is: tanárként, újságíróként, balettáncosként. Érdemes megjegyezni, hogy a mint ebben az esetben sem kötőszó: nem tagmondatok határán szerepel, hanem elöljárószó. Érdekes megfigyelés; de nekünk pont az ellenkező a benyomásunk. Tudniillik az, hogy a több(,) mint szerkezetben sokkal többször szerepel vessző, mint ahányszor a helyesírási szabályzat szerint kellene, hogy szerepeljen. (Ígérjük, számolni fogjuk az eseteket!) Persze Olvasónknak teljesen igaza van, és pontosan is fogalmaz: az összehasonlítást kifejező mondatokban valóban mindig kell vessző a mint elé. A kérdés már csak az, hogy a több(,) mint szókapcsolat kétféle használatát (amelyek közül csak az egyik fejez ki összehasonlítást!) hogyan lehetne hatékonyan megkülönböztetni egymástól. A hibák oka (bármelyik irányban) ugyanis nyilván az, hogy a két különböző használat nehezen választható el a nyelvhasználók számára.
Meg kell tehát különböztetnünk kétféle használatot:
1. Öt több, mint három.
2. Nyolcadikig Peti több mint háromszor bukott meg nyelvtanból.
Az 1. mondat esetében szükséges a vessző, a 2. esetében nem teszünk vesszőt. Mi a különbség a két mondat között? – Sajnos ennek a megragadását nem ússzuk meg anélkül, hogy némi nyelvtant keverjünk bele. Az talán elsőre is feltűnik, hogy az 1. mondat összetett, a 2. azonban egyszerű. És ezzel meg is ragadtuk a lényeget: ha a mint kötőszó két tagmondat között, akkor kell elé vessző, ha nem ilyen szerepű, akkor nem kell elé vessző. (Milyen kár, hogy a mintre nincs ráírva, hogy mikor kötőszó...)
A helyzet azonban nem mindig ilyen steril (például vannak többszörösen összetett mondatok is), ezért sokszor nehéz eldönteni, hogy hol is vannak a tagmondatok határai. Ilyen esetekben, gondolhatjuk, érdemes megvizsgálnunk a mondat jelentését: ha összehasonlítást fejez ki, akkor az 1. esettel van dolgunk, és akkor kell a vessző, ha nem, akkor a 2. eset áll fenn, és akkor nem kell. Csakhogy a jelentés vizsgálata nem olyan egyszerű: mindkét esetben valahogy a relációjelet (<) fogalmazzuk meg, éppen ezért néha nehéz lehet eldönteni, hogy mikor is van az összehasonlítás esete. Az 1. esetben erről van szó:
1. 5 > 3
A 2. esetet már nehezebben tudjuk formalizálni:
2. Peti x-szer bukott meg nyelvtanból nyolcadikig, és x > 3
Ráadásul ez a jelentésvizsgálat még félrevezető is lehet, mivel így az 1. eset – amikor nyelvtanilag összetett mondatról van szó – tűnik szerkezetileg egyszerűbbnek, és a 2. pedig bonyolultabbnak tűnik, pedig az nyelvtanilag egyszerű. Ez a módszer tehát nem annyira hatékony. Kanyarodjunk tehát inkább vissza mégis a nyelvi formához, és vizsgáljuk meg a több szó nyelvtani szerepét a mondatban!
És ez lesz a tuti módszer: ha a több állítmány, akkor az 1. esettel van dolgunk, ha nem állítmány, akkor a 2.-kal. Honnan tudjuk a többről megállípítani, hogy állítmány? (Mert sajnos rá sincs ráírva.) Ez is nagyon egyszerű! Tegyük a mondatot múlt vagy jövő időbe, ha a volt vagy a lesz beillesztése lehetséges, akkor az 1. esettel van dolgunk, és kell a vessző:
1. Öt több volt/lesz, mint három.
De hogy ennél valami életszerűbbet is mutassunk:
Ez több, mint amire valaha is számítottam.
Ez több volt, mint amire valaha is számítottam.
A 2. típusú mondatban ilyesmit nem tudunk tenni a több-bel, hiszen ott nem állítmány:
2. *Nyolcadikig Peti több volt mint háromszor bukott meg nyelvtanból.
És íme a különbség és a könnyen alkalmazható teszt, használják egészséggel!