-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mesterembert keres száz évvel ezelőttre? Elérhető a főváros 1880 és 1928 közötti címjegyzéke.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elkészíttette és az interneten is elérhetővé tette a főváros 1880 és 1928 között 29 alkalommal megjelent hivatalos címtárának digitális, kereshető változatát. Az adatbázis különleges adatforrás nemcsak a szakembereknek, hanem mindenki számára, aki családja, lakóhelye múltjára kíváncsi. Az állomány egyebek mellett tartalmazza Budapest korabeli ház- és telekjegyzékeit a tulajdonosok nevével, a hivatalos szervek adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáit, továbbá a fővárosban élők betűrendes lakcímjegyzékét – szerepel a könyvtár MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az elektronikus címtár kiegészült a részben hasonló adatokat tartalmazó Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen című kiadvány száznegyven évvel ezelőtt, Budapest 1873-as egyesítésekor megjelent kötetével, így az adatbázisban összesen 50 523 oldalnyi szövegben lehet böngészni. Az adatbázis megtekinthető a könyvtár honlapján az adatbázisok gyűjteményében, vagy közvetlenül. A munkát a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatta, a digitalizálásban több fővárosi közgyűjtemény segített, a fejlesztés az Arcanum Adatbázis Kft. munkája.
Az első Pest városára vonatkozó és önálló kötetben kinyomtatott címtár 1803-ban jelent meg. Ezt követően számos kiadvány látott napvilágot, közülük a legjelentősebb a Budapesti czím- és lakásjegyzék volt, amelyet 1880 és 1928 között adott közre a Franklin Társulat. Ez a jegyzék már magyar nyelvű volt, de az információk egy része és a mutatók egy ideig német nyelven is olvashatók voltak benne. Az adatok a Bejelentési Hivatal hiteles adataira és népszámlálási anyagokra épültek. A kiadvány 1896-tól Újpest, 1914-től pedig a budapesti rendőri körzethez tartozó községek (Erzsébetfalva, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Rákospalota) címtárával bővült.