-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mesterembert keres száz évvel ezelőttre? Elérhető a főváros 1880 és 1928 közötti címjegyzéke.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elkészíttette és az interneten is elérhetővé tette a főváros 1880 és 1928 között 29 alkalommal megjelent hivatalos címtárának digitális, kereshető változatát. Az adatbázis különleges adatforrás nemcsak a szakembereknek, hanem mindenki számára, aki családja, lakóhelye múltjára kíváncsi. Az állomány egyebek mellett tartalmazza Budapest korabeli ház- és telekjegyzékeit a tulajdonosok nevével, a hivatalos szervek adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáit, továbbá a fővárosban élők betűrendes lakcímjegyzékét – szerepel a könyvtár MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az elektronikus címtár kiegészült a részben hasonló adatokat tartalmazó Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen című kiadvány száznegyven évvel ezelőtt, Budapest 1873-as egyesítésekor megjelent kötetével, így az adatbázisban összesen 50 523 oldalnyi szövegben lehet böngészni. Az adatbázis megtekinthető a könyvtár honlapján az adatbázisok gyűjteményében, vagy közvetlenül. A munkát a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatta, a digitalizálásban több fővárosi közgyűjtemény segített, a fejlesztés az Arcanum Adatbázis Kft. munkája.
Az első Pest városára vonatkozó és önálló kötetben kinyomtatott címtár 1803-ban jelent meg. Ezt követően számos kiadvány látott napvilágot, közülük a legjelentősebb a Budapesti czím- és lakásjegyzék volt, amelyet 1880 és 1928 között adott közre a Franklin Társulat. Ez a jegyzék már magyar nyelvű volt, de az információk egy része és a mutatók egy ideig német nyelven is olvashatók voltak benne. Az adatok a Bejelentési Hivatal hiteles adataira és népszámlálási anyagokra épültek. A kiadvány 1896-tól Újpest, 1914-től pedig a budapesti rendőri körzethez tartozó községek (Erzsébetfalva, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Rákospalota) címtárával bővült.