-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
December 10-én az ELTE épületében és szervezésében került sor a kerekasztal-beszélgetésként bejelentett konferenciára, amely a hazai újságírók és sajtóügyvédek, illetve elméleti jogászok közvetítette segélykiáltás és helyzetrajz színterévé vált péntek délután. Megtudtuk, mi az új médiatörvény és megtudtuk, mi nem – illetve a cél valahol a meghatározás és a figyelemfelkeltés közötti homályos szakaszon leledzett.
A dr. Fleck Zoltán jogász és szociológus (ELTE ÁJK), dr. Csapó Annamária ügyvéd (Élet és Irodalom), dr. Bodolai László ügyvéd (Index), Szily László blogminiszter (Index), dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd, Rényi Pál Dániel, újságíró és szociológus (Magyar Narancs) és dr. Bayer Judit médiajogász részvételével zajló beszélgetésnek az egyetem I épületének Bence György terme adott otthont. A terem névadója az egykori Fiatal Demokraták Szövetségének szellemi hátteréhez köthető: Orbán Viktor tanácsadójaként 4 éven át tevékenykedő liberális személyiségként vett részt a rendszerváltás után a demokratikus alapok lefektetésében – világított rá dr. György Péter intézetigazgató. Moderátorként Dr. Pap András László (ELTE BTK) működött közre.
Az új médiatörvény-tervezet a T/1747 – A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról címet viseli. A javaslatot december huszadikán bocsátják szavazásra, s leghamarabb január elsejétől léphet érvénybe. A médiatörvény hatályát kiszélesítő tervezet az internetes médiumokat is a törvény hatálya alá vonja, illetve a privát szektorban működő kereskedelmi média kötelezettségszabását jelenti.
Az internetes média sajátossága, hogy magánszemélyek is tartalomszolgáltatóvá válhatnak (Erre a jelenségre használják a web 2.0 fogalmát: az internet korai korszakában még elkülönültek a tartalom szolgáltatói és fogyasztói.) Az új törvény érintheti a blogokat, az internetes újságokat, illetve ahogy az Index képviselői is rámutattak, őket a bloghivatkozások miatt is felelősségre vonhatja a médiahatóság. Nem definiált azonban, mi minősül majd jogsértésnek.
Egy néző fel is tette Csapó Annamáriának a kérdést: vajon meddig képes kitartani az Élet és Irodalom, hány jogsértés miatti befizetés után adhatja fel a harcot az ÉS? Az ÉS ügyvédje ellenben nem készül ilyesmire, kitérő választ adott – pontosabban a megfelelő, amíg kell utalást.
Az viszont nyilvánvaló, hogy ezeket pénzbírsággal fogják szankcionálni: elektronikus és papírformátumú sajtótermékek esetében 10-25 millió forintot, audiovizuális médiumoknál 50-200 millió forintot szabhatnak ki pénzbírság gyanánt. A kiszabható díjak a piaci részesedés arányában változhatnak, és külön sorolják a heti- és napilapokat, az eltérő vonzáskörű televíziókat és rádióadókat.
Magyarországi viszonylatban ez azt jelenti, hogy egy tartalomszolgáltató egy-két bírság után csődöt is jelenthet: az internetes sajtó esetében fennáll a teljes „kikapcsolás” veszélye is.
Mit jelent az ORTT-karika?
„Olyan műsorszám, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása.”
A Csapó Annamária által „175 oldalas kis glosszának” titulált törvény semmilyen sejtést, eligazítást nem ad a gyakorlatra nézve. Pap András László szerint a törvény megfogalmazásai az ORTT „karikás” korhatárbesorolásaira emlékeztetnek: absztrakt módon határozzák meg piktogramjaik jelentését, mégis szakértői, szakpszichológusi véleményeknek kellene rá épülniük. Jelen esetben az értelmezés még kevésbé objektív lesz, hiszen a médiahatóság önállóan dönthet a jogsértéssel kapcsolatban, sőt, nyomozati jogkört is kap. Az új jogszabály hiteles, gyors, elfogulatlan és kötelező tájékoztatást vár el, miközben ezek kizárólag szubjektíven megítélhető kritériumok.
Az új médiatörvény nem terjed ki a külföldi szervereken elhelyezett anyagokra, anonim közzététel esetén pedig a törvény semmit nem tehet. Ez azt a megoldást vetít elő, hogy – az internet ingyenességmítoszával ellentétben magától értetődően valódi gazdasági szektort alkotó – elektronikus hírszolgáltatások külföldi szerverekre tolódnak, ami hátrányosan érinti a gazdaságot: a munkanélküliséget közvetlenül is növeli. A meghívottak közül többen is hiányolták azt a szolidaritási gyűrűt, mely a hatalmat önmérsékletre késztethetné.
Bayer Judit beszélt az európai iránnyal való szembehelyezkedésről is, a miénktől immár merőben eltérő nyugati médiaszabályzati és besorolási mintákról. A közszolgálati televíziók „kis munkacsoportokká alakulására” hívta fel továbbá a figyelmet.
Rényi Pál Dániel és Fleck Zoltán szerint nem kell attól tartani, hogy a médiahatóság a teljes médiát át fogja fésülni, inkább szúrópróbaszerű vizsgálatokat várhatunk. Ahogy Szily László fogalmazott, ez az, amitől minden újságíró tart: attól a pillanattól, mikor „bejönnek és meglátják az íróasztalát”. A cenzúra tehát nem folyamatos, csupán a lecsapás lehetősége lebeg az újságíró feje felett. Nem múltidéző egypártrendszerről van szó, hanem egystábrendszerről; azonos anyagokkal dolgozó médiumokról.
Egyetértés volt abban, hogy a vitában képviselt sajtóorgánumok egyike sem tervez hangnembeli, személyi, szerkesztőségi, strukturális, sem tartalombéli változtatást. György Péter intézetigazgató úgy fogalmazott, nem érdemes a következő újságírói, bölcsészettudományi értelmiségi réteg számára retorikát, stilisztikát oktatni, amennyiben annak nem teljesedhet ki gyakorlati alkalmazása a tárgyilagos tájékoztatásban, az egyéni gondolatmenetek változatos kifejtésében. Az oktatási és publicisztikai elv nem változik a jelenlegi állásfoglalások alapján.
Szily László szerint a blogok megszűnésével a kommentálók kerülhetnek előtérbe mint anonim véleménynyilvánítók. akik megjelenése után „rá fognak jönni, hogy mennyivel rosszabb egy kommentelő, mint egy újságíró”. Utóbbi adta az Index videó-összefoglalójának címét is.