-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Horvát Írószövetség szervezésében Zágrábban a szerző, Kiss Gy. Csaba jelenlétében horvátul, horvát közönségnek mutatták be a minap a Hol vagy, hazám? – Kelet-Közép-Európa himnuszai című kötetét, amelyben 13 ország himnuszának keletkezéséről és a hasonlóságokról ír.
Kiss Gy. Csaba, a József Attila-díjas irodalom- és művelődéstörténész jól ismert Zágrábban, mert 1999 és 2004 között a bölcsészkar hungarológia szakán vendégtanár volt, és az 1990-es évek elejétől több tanulmányában foglalkozott Horvátországgal is, mint Közép-Európa történelmének, kultúrájának kutatója.
A zágrábi bemutatón fölolvasták a magyar himnusz, Kölcsey Ferenc versének horvát fordítását, amelyet Zeljka Corak költőnő ültetett át. Corak, aki az önálló horvát állam megalakulása után öt évig volt a Horvát PEN Club elnöke, emlékeztetett az 59. nemzetközi PEN kongresszusra, amelyet 1993 áprilisában tartottak Dubrovnikban, és ahol Kiss Gy. Csaba kiállt a független Horvátország mellett.
Irvin Lukezic, a rijekai (Fiume) bölcsészettudományi egyetem professzora bemutatta a Novi Kamov című rijekai irodalmi folyóiratnak azt a számát, amelyben 19. században élt magyar nagyságok egy-egy írását közli a Kvarner-öbölben tett látogatásáról, az Adriai-tengerről. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós és Széchenyi István írását Kiss Gy. Csaba tanulmánya vezeti be a folyóiratban – tette hozzá a professzor.
Kiss Gy. Csaba legújabb könyvében tizenhárom kelet-közép-európai ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – himnuszának keletkezéstörténetét elemzi, hasonlítja össze.
A kérdésre, hogy miért került bele az összehasonlításba balkáni államok, köztük Albánia himnusza, a szerző azzal felelt, hogy ezek a nemzetek ebben a földrajzi térségben töltötték az elmúlt 1000 évet, és összetartoznak.
Valamennyi tárgyalt himnusz eredeti nyelven és kiváló magyar költők, köztük Ágh István, Csordás Gábor, Nagy László, Serfőző Simon, Tandori Dezső műfordításában olvasható a könyvben.
Kiss Gy. Csaba az MTI-nek elmondta, hogy legalább 20 éve megfogalmazódott benne a gondolat, hogy összehasonlítja és elemzi a térség országainak himnuszait, amelyeket azok a nemzeti jelképversek megzenésítésével alkottak.
A Hol vagy, hazám című kötetet bemutatták már Szlovéniában, Lendván és a szlovák fővárosban, Pozsonyban.
A szerző már új könyvön dolgozik, a címe A lengyel kód – A lengyel identitás és emlékezet fő elemei – árulta el.
Kiss Gy. Csaba az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a művelődéstörténeti tanszék docense. Dolgozik a Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottságban és a Magyar–Szlovák Történész Vegyesbizottságban is. Tanulmányokat, esszéket, cikkeket ír a közép-európai (elsősorban a lengyel és a szlovák) irodalomról, társadalmi, kulturális kapcsolatokról. Számos elemző-összehasonlító művelődéstörténeti munkát publikált a nemzetté válás témakörében.