-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Rengeteg tudós írta alá azt a nyílt levelet, amely a PISA-tesztek káros hatásairól és alternatíváiról szól. A világ leghíresebb tesztje rossz hatással lenne az országok oktatási rendszereire? – Ezt állítják, és meg is indokolják álláspontjukat.
Neves tudósok levelet írtak Dr. Andreas Schleichernek, a PISA-felmérések atyjának, amelyben a tesztekkel kapcsolatos aggályaikat fejtik ki. Valóban rossz hatással lenne az országok oktatási rendszereire, az államok oktatáspolitikájára a PISA-felmérés? – A The Guardian közölte a világ különböző tájairól származó tudósoknak a tesztek kártékonyságáról szóló levelét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A PISA (Programme of International Student Assessment) immár tizenharmadik éve használatos legalább hatvan OECD és nem-OECD ország oktatási hatékonyságának mérésére. A PISA a 15 éves korosztály teljesítményét méri matematikából, természettudományból és szövegértésből. A vizsgákat háromévente tartják meg világszerte; az eredmények megjelenését mindig nagy várakozás és – valljuk be – aggodalom előzi meg. Az egyes államok oktatáspolitikáját az elkészült PISA-felmérések eredményei nagyban befolyásolják: a rangsorban mindenki előrébb szeretne kerülni; van, aki az élbolyba kerülésért küzd, mások, például Magyarország is a sereghajtó csúfos szerepét próbálja elkerülni. Magyarországon talán a legtöbben még emlékeznek az úgynevezett PISA-sokkra, amely ahhoz vezetett, hogy az oktatás irányítói kimondják: mélyreható változásokra van szükség a közoktatásban, méghozzá sürgősen...
Ezek a folyamatok – a PISA-eredményektől való félelem, a rangsorolás túlértékelése, a PISA-sokk – mind-mind aggodalomra adnak okot, és negatívan hatnak az államok oktatási rendszereire – írják a levelükben a tudósok. A PISA-teszttel kapcsolatos főbb kifogásaikat pontokba szedve föl is sorolják levelükben – ezekből idézünk az alábbiakban néhányat.
Az első kétely általában a sztenderdizált tesztek megbízhatóságát érinti. Ilyen teszteket több évtizede használnak számos országban – annak ellenére, hogy az érvényességük és a megbízhatóságuk igencsak megkérdőjelezhető. A PISA azonban az ilyen típusú tesztek elszaporodásához és a kvantitatív mérések eredményeinek kételyek nélküli elfogadásához vezetett. A PISA-eredmények olyannyira túl lettek értékelve például az Egyesült Államokban, hogy a „Race to the Top” (kb. ’Élre törés’) elnevezésű, a diákokat, a tanárokat és az oktatás adminisztratív dolgozóit minősítő értékelési rendszer kizárólag ilyen standard teszteket használ – amelyeknek a tökéletlensége jól ismert. (Jó példa a PISA-teszt anomáliáira Finnország éllovasságának hirtelen megszűnése...)
A tudósok második kifogása a PISÁ-val kapcsolatosan az, hogy a rövid távú változásokra, a rövid távú célokra fókuszál. Mivel a tesztet háromévente végzik el, ez arra sarkallja az államokat, hogy oktatáspolitikájukat úgy alakítsák, hogy a változások már rövid távon is meglátsszanak a PISA-tesztek eredményein. Ugyanakkor tudható, hogy a valódi, mélyreható változások esetében évtizedekre van szükség ahhoz, hogy eredményt hozzanak. Kutatások kimutatták például, hogy a tanárok megbecsültsége és a tanári pálya presztízse nagyban befolyásolja az oktatás minőségét. Azt is köztudott, hogy a tanárok megítélése kultúránként, társadalmanként igen változó – és ezt igen kevéssé befolyásolja a rövid távú célokat maguk elé tűző változások.
A szakértők kifogásolják azt is, hogy a PISA csupán néhány, mérhető aspektusát emeli ki az oktatásnak. Így az olyan, kevésbé vagy egyáltalán nem mérhető szempontok kimaradnak, mint a fizikai, az erkölcsi, a művészeti, az állampolgári nevelés eredményessége. Pedig ezek éppúgy alakító tényezői az oktatás minőségének. A PISA-mérés tehát radikálisan leszűkíti a képünket arról, hogy miről is kellene szólnia a minőségi oktatásnak.
Az előbbi probléma pedig abból adódik – a szakértők véleménye szerint – az OECD vizsgálatának elsődleges célja az államok gazdasági potenciáljának a fölmérése. Ez azonban egy torz képet fest az államok közoktatásáról; annak ugyanis nem az a kizárólagos célja, hogy a diákokat a munkaerőpiacra irányítsa. A közoktatásnak komoly szerepe van abban is, hogy a felnövő generációk mennyire képesek aktívan részt venni a demokráciában, mennyire képesek majd morális döntéseket hozni, mennyire képesek a személyiségüket fejleszteni és a jólétüket irányítani. Mindezt a PISA-tesztek nem tartják fontosnak, csupán a gazdasági sikeresség szempontjából mérnek.
Végül a nyílt levelet aláíró tudósok arra is fölhívják a figyelmet, hogy háromévente bekövetkező tesztelés félelmet, bizonytalanságot és bátortalanságot okoz az osztálytermekben is. A tanárok autonómiáját veszélyezteti az a kényszer, hogy ezekre a tesztekre kell előkészülniük és előkészíteniük a diákjaikat. A diákoknak pedig egyértelműen tovább növeli a stressz-szintjét egy ilyen teszt – ez pedig nem tesz jót az eredményességnek sem.
A levél fogalmazói szerint mindezek alapján a PISA-tesztek szöges ellentétben állnak mindazzal, amit a minőségi, jó oktatásról gondolunk. A levél azonban nem csupán a kifogásokat sorolja föl. Az aláírók megfogalmaznak jó néhány konstruktív javaslatot is az OECD-vezetők felé azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lehetne fejleszteni a felméréseket. A levél aláírói kifejezték, hogy bíznak abban, hogy javaslataikat az illetékesek meghallgatják és érvényesítik.
Forrás
OECD and Pisa tests are damaging education worldwide – academics