nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Káros a PISA-teszt?

Rengeteg tudós írta alá azt a nyílt levelet, amely a PISA-tesztek káros hatásairól és alternatíváiról szól. A világ leghíresebb tesztje rossz hatással lenne az országok oktatási rendszereire? – Ezt állítják, és meg is indokolják álláspontjukat.

nyest.hu | 2014. május 16.
|  

Neves tudósok levelet írtak Dr. Andreas Schleichernek, a PISA-felmérések atyjának, amelyben a tesztekkel kapcsolatos aggályaikat fejtik ki. Valóban rossz hatással lenne az országok oktatási rendszereire, az államok oktatáspolitikájára a PISA-felmérés? – A The Guardian közölte a világ különböző tájairól származó tudósoknak a tesztek kártékonyságáról szóló levelét.

A PISA (Programme of International Student Assessment) immár tizenharmadik éve használatos legalább hatvan OECD és nem-OECD ország oktatási hatékonyságának mérésére. A PISA a 15 éves korosztály teljesítményét méri matematikából, természettudományból és szövegértésből. A vizsgákat háromévente tartják meg világszerte; az eredmények megjelenését mindig nagy várakozás és – valljuk be – aggodalom előzi meg. Az egyes államok oktatáspolitikáját az elkészült PISA-felmérések eredményei nagyban befolyásolják: a rangsorban mindenki előrébb szeretne kerülni; van, aki az élbolyba kerülésért küzd, mások, például Magyarország is a sereghajtó csúfos szerepét próbálja elkerülni. Magyarországon talán a legtöbben még emlékeznek az úgynevezett PISA-sokkra, amely ahhoz vezetett, hogy az oktatás irányítói kimondják: mélyreható változásokra van szükség a közoktatásban, méghozzá sürgősen...

Ezek a folyamatok – a PISA-eredményektől való félelem, a rangsorolás túlértékelése, a PISA-sokk – mind-mind aggodalomra adnak okot, és negatívan hatnak az államok oktatási rendszereire – írják a levelükben a tudósok. A PISA-teszttel kapcsolatos főbb kifogásaikat pontokba szedve föl is sorolják levelükben – ezekből idézünk az alábbiakban néhányat.

Az első kétely általában a sztenderdizált tesztek megbízhatóságát érinti. Ilyen teszteket több évtizede használnak számos országban – annak ellenére, hogy az érvényességük és a megbízhatóságuk igencsak megkérdőjelezhető. A PISA azonban az ilyen típusú tesztek elszaporodásához és a kvantitatív mérések eredményeinek kételyek nélküli elfogadásához vezetett. A PISA-eredmények olyannyira túl lettek értékelve például az Egyesült Államokban, hogy a „Race to the Top” (kb. ’Élre törés’) elnevezésű, a diákokat, a tanárokat és az oktatás adminisztratív dolgozóit minősítő értékelési rendszer kizárólag ilyen standard teszteket használ – amelyeknek a tökéletlensége jól ismert. (Jó példa a PISA-teszt anomáliáira Finnország éllovasságának hirtelen megszűnése...)

Káros a PISA-teszt?
Forrás: Wikimedia Commons / Alegri, Romania / CC BY 3.0

A tudósok második kifogása a PISÁ-val kapcsolatosan az, hogy a rövid távú változásokra, a rövid távú célokra fókuszál. Mivel a tesztet háromévente végzik el, ez arra sarkallja az államokat, hogy oktatáspolitikájukat úgy alakítsák, hogy a változások már rövid távon is meglátsszanak a PISA-tesztek eredményein. Ugyanakkor tudható, hogy a valódi, mélyreható változások esetében évtizedekre van szükség ahhoz, hogy eredményt hozzanak. Kutatások kimutatták például, hogy a tanárok megbecsültsége és a tanári pálya presztízse nagyban befolyásolja az oktatás minőségét. Azt is köztudott, hogy a tanárok megítélése kultúránként, társadalmanként igen változó – és ezt igen kevéssé befolyásolja a rövid távú célokat maguk elé tűző változások.

A szakértők kifogásolják azt is, hogy a PISA csupán néhány, mérhető aspektusát emeli ki az oktatásnak. Így az olyan, kevésbé vagy egyáltalán nem mérhető szempontok kimaradnak, mint a fizikai, az erkölcsi, a művészeti, az állampolgári nevelés eredményessége. Pedig ezek éppúgy alakító tényezői az oktatás minőségének. A PISA-mérés tehát radikálisan leszűkíti a képünket arról, hogy miről is kellene szólnia a minőségi oktatásnak.

Az előbbi probléma pedig abból adódik – a szakértők véleménye szerint – az OECD vizsgálatának elsődleges célja az államok gazdasági potenciáljának a fölmérése. Ez azonban egy torz képet fest az államok közoktatásáról; annak ugyanis nem az a kizárólagos célja, hogy a diákokat a munkaerőpiacra irányítsa. A közoktatásnak komoly szerepe van abban is, hogy a felnövő generációk mennyire képesek aktívan részt venni a demokráciában, mennyire képesek majd morális döntéseket hozni, mennyire képesek a személyiségüket fejleszteni és a jólétüket irányítani. Mindezt a PISA-tesztek nem tartják fontosnak, csupán a gazdasági sikeresség szempontjából mérnek.

Káros a PISA-teszt?
Forrás: Wikimedia Commons / Ragnvald / CC BY-SA 2.5

Végül a nyílt levelet aláíró tudósok arra is fölhívják a figyelmet, hogy háromévente bekövetkező tesztelés félelmet, bizonytalanságot és bátortalanságot okoz az osztálytermekben is. A tanárok autonómiáját veszélyezteti az a kényszer, hogy ezekre a tesztekre kell előkészülniük és előkészíteniük a diákjaikat. A diákoknak pedig egyértelműen tovább növeli a stressz-szintjét egy ilyen teszt – ez pedig nem tesz jót az eredményességnek sem.

A levél fogalmazói szerint mindezek alapján a PISA-tesztek szöges ellentétben állnak mindazzal, amit a minőségi, jó oktatásról gondolunk. A levél azonban nem csupán a kifogásokat sorolja föl. Az aláírók megfogalmaznak jó néhány konstruktív javaslatot is az OECD-vezetők felé azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lehetne fejleszteni a felméréseket. A levél aláírói kifejezték, hogy bíznak abban, hogy javaslataikat az illetékesek meghallgatják és érvényesítik.

Forrás

OECD and Pisa tests are damaging education worldwide – academics

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Galván Tivadar 2014. május 16. 12:56

"az olyan [...] szempontok kimaradnak, mint a fizikai, az erkölcsi, a művészeti, az állampolgári nevelés eredményessége": nem mintha (legalább) ezekben annyira kiválóan teljesítenénk. Szerintem.

5 balka 2014. május 16. 12:51

@nudniq: Ha valakit beidomítanak szövegértésre, akkor azért esélyes, hogy más szövegekkel sem lesz gondja. Vagy inkább legyen gondjuk a tanulóknak a szövegértéssel, de nem teszteljék őket? Megszüntethetnék az érettségit is ezzel az erővel.

4 nudniq 2014. május 16. 12:41

@balka: a tesztekkel, mint "mérésekkel" úgy általában?

Annak idején 100%-osra írtam meg nyelvvizsgán a nyelvi tesztet. Sem akkor, sem korábban, sem azóta az adott nyelvet nem voltam képes elfogadható helyességgel beszélni. A teszt kitöltésére be tudtam magamat idomítani. És itt nem véletlenül használom az "idomít" igét...

3 balka 2014. május 16. 10:42

@El Vaquero: Mit értesz alaposság alatt? Hogy csak háromféle területet mér (bár mindig kijön újabbakkal is, amit, ha a levélírók egy kicsit is ránéztek volna a PISA oldalára, akkor nem hiányoltak volna), vagy hogy azokat felületesen.

Előbbi egy döntés. A levélírók szerint mást kellene mérni, de az nem zárja ki ezeknek a mérését. Utóbbi pedig egyszerűen nem igaz, ehhez csak meg kell nézni egy tesztet.

2 El Vaquero 2014. május 16. 09:45

A doppingosok egyetértenének :D Jó, viccet félretéve, valóban nem az alaposság legtovábbja a PISA-tesz. Mondjuk nem is akar az lenni, csak egyfajta minimumot mér ki, és ez helyeselhető. Nem akarja az oktatás minden faktorát minősíteni. Ezt a minimumot pedig illik is bármilyen oktatási rendszernek hozni, különben a többi faktor sem ér semmit, ha értelmi fogyatékosokat képeznek.

1 balka 2014. május 16. 08:39

Sajnálatos, hogy a kritika megfogalmazói nem igazán vannak tisztában sem a tesztekkel, sem a mérés egészével. Állításaik felének nincs alapja, másik fele pedig egyszerű pedagógiai légvár.

Információ
X