-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vajon a személynevek esetében is a nyelvhasználat dönti el, melyik alak a helyes? – kérdezi olvasónk.
Lénárd nevű olvasónk vagy nagyon türelmetlen, vagy nagyon feledékeny, de az is lehet, hogy egyszerűen tart a technika ördögétől, mindenesetre egy hét különbséggel kétszer is elküldte ugyanazt a kérdést. Először ezt írta:
Szakmámból kifolyólag gyakran fordulnak meg kezeim között történelemmel foglalkozó könyvek és az utóbbi időben azt vettem észre, hogy egyre gyakoribb, hogy Károly Róbert helyett I. (Anju) Károly-nak írják (lent kifejtett okokból). Mivel a honlapjukon gyakran előfordult, hogy egy szó „helyes” vagy „helytelen” használatáról írtak, az lenne a kérdésem, hogy a nevek magyarosítására vonatkozik-e ez. (Károly Róbert a Caroberto-szóból ered, amelynek magyar megfelelője a Károly, ezért pontatlan így magyarosítani, főleg mert elfedi a tényt, hogy nem két neve volt, másrészt azt, hogy dinasztikus okokból kapta ezt a nevet)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Másodszorra a következőket írta:
Szeretném megkérdezni, hogy idegen nevek magyarországi használatára is igaz-e az, amit már más szavak kapcsán itt kifejtettek (vagyis hogy a nyelvhasználók gyakorlata a döntő). Itt nem konkrétan az egyes keresztnevek meghonosodására gondolok, hanem például Károly Róbert nevére (a történészi szakirodalom – elsősorban tudományos megfontolások alapján –- a 19. sz.-ban hibásan lefordított, és a közoktatás segítségével meghonosodott alak helyett a Caroberto-nak megfelelő Károly alakot kezdi használni napjainkban).
Őszintén megvalljuk, hogy az egész Caroberto-ügyben nem vagyunk otthon, nem találtunk olyan forrást, mely megbízhatóan tanúskodna a név eredete felől. Még arról is, hogy a név nem a Károly és a Róbert összetétele, csupán a magyar Wikipédián találtunk utalást – az azonban, hogy akkor mi is a név eredete, nem derül ki (ráadásul az állítás forrása sincs megjelölve). Olvasónk azt állítja, hogy a Caroberto magyar megfelelője a Károly, de ezt kénytelenek vagyunk fenntartásokkal kezelni, hiszen a Károly olasz megfelelője a Carlo – a Caroberto legfeljebb ennek becézett formája lehet. Felmerülhet az is, hogy az összetétel az olasz caro ’kedves’ és a Berto név (a magyarban női változata, a Berta elterjedtebb) összetétele lenne – ez a névszerkezet azonban nem igazán jellemző az olaszra. Ráadásul úgy tűnik, az uralkodó volt az egyetlen, aki ezt a nevet viselte.
Úgy véljük azonban, hogy a kérdés megválaszolásához nem is szükséges tudnunk, hogy honnan származik a név. Az olvasó kérdése ugyanis általánosan értelmezhető: ha egy név „hibás” formában ver gyökeret a nyelvben, akkor is helyesnek számít-e az, amit a nyelvhasználók mondanak. A válasz természetesen igen – gondoljunk csak az olyan nevekre, mint Verne ([verne]!) Gyula (a Jules [zsül] nem is lehet megfelelője az ősmagyar tisztségnévnek, a Gyulának, a vezetéknév kiejtéséről nem is szólva), vagy Lenin, melyet a mai átírási szokások alapján Lenyinnek kellene írnunk. Sőt, nem is kell idegen neveket példának venni: a 19. században egy sor „ősmagyar” nevet tévesen rekonstruáltak: például a ma Géza formában használt név „helyes” alakja feltehetően Gyejsa lenne.Ennek alapján a Károly Róbert elnevezés semmiképpen nem helytelen – a szakma belső ügye, ha a nevet megváltoztatja. A filológiai pontosság persze fontos érv lehet, de egy ilyen változtatás azzal jár, hogy a nem szakmabelinek fogalma sem lesz, ki az az I. Károly, ha ő Károly Róbert néven ismeri. (A Róbert Károly körutat már ne is említsük!) A Carlo Roberto az olasz forrásokban is előfordul, még ha esetleg magyar mintára is, és a Wikipédia szócikkei szerint minden mérvadó nyelven ismert az ennek megfelelő szerkezet is. Ezek tehát egyértelműen nem emelhetünk kifogást – legalábbis nyelvi szempontból. Hogy a történészek a maguk berkein belül mely formát fogadják el egyedül helyesnek, az az ő belügyük.