-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kutatásai alapján átértékelné az 1989-ben elhunyt híres karmester, Herbert von Karajan nemzetiszocialista párthoz való viszonyát egy osztrák történész.
Oliver Rathkorb, a Bécsi Egyetem professzora szerint Karajan korábban lépett be a náci pártba, mint ahogy azt ő maga elismerte, és ahogy az a legtöbb róla szóló életrajzban szerepel. „Ideje végre tudományosan is megvizsgálni azt a képet, amit Karajan felépített, jogilag barkácsolt és talán végül maga is elhitt” – fogalmazott az APA osztrák hírügynökségnek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Rathkorb kutatásai szerint Karajan (1908–1989) először 1933. április 3-án Salzburgban kérte felvételét a Német Nemzetiszocialista Pártba (NSDAP). Kérelmét Ulmban megismételte május elsején és később Aachenben személyesen is bejelentkezett a területi pártszervezetnél.
Karajan a második világháború után a szövetséges hatalmak Ausztriában lefolytatott nácitlanítási vizsgálatakor azt mondta, hogy soha nem törekedett aktívan a párttagságra és csak Aachenben csatlakozott a párthoz, hogy karmesterként működhessen. A róla szóló életrajzírásokban is rendre ilyen megvilágításban szerepel párttagsága – emelte ki Rathkorb.
Házasságát a zsidó származású Anita Gütermannal is rendszerint annak bizonyítékaként tekintik, hogy nem volt vádolható nácizmussal – mutat rá a történész. Az ő kutatásai szerint ezzel szemben Gütermann apjának textilcége a Harmadik Birodalom idején is virágzott és kiváló összeköttetésekkel rendelkezett.
A világhírű és élete végéig ünnepelt karmester viszonyát a nemzetiszocializmushoz máig viták övezik. Egyes életrajzok szerint csak 1935-ben lett a párt tagja, mások 1933-ra teszik ezt az időpontot és már korábban is megkérdőjelezték, hogy kényszerből lépett be, és nem karrierje gyorsítása érdekében.