-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kutatásai alapján átértékelné az 1989-ben elhunyt híres karmester, Herbert von Karajan nemzetiszocialista párthoz való viszonyát egy osztrák történész.
Oliver Rathkorb, a Bécsi Egyetem professzora szerint Karajan korábban lépett be a náci pártba, mint ahogy azt ő maga elismerte, és ahogy az a legtöbb róla szóló életrajzban szerepel. „Ideje végre tudományosan is megvizsgálni azt a képet, amit Karajan felépített, jogilag barkácsolt és talán végül maga is elhitt” – fogalmazott az APA osztrák hírügynökségnek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Rathkorb kutatásai szerint Karajan (1908–1989) először 1933. április 3-án Salzburgban kérte felvételét a Német Nemzetiszocialista Pártba (NSDAP). Kérelmét Ulmban megismételte május elsején és később Aachenben személyesen is bejelentkezett a területi pártszervezetnél.
Karajan a második világháború után a szövetséges hatalmak Ausztriában lefolytatott nácitlanítási vizsgálatakor azt mondta, hogy soha nem törekedett aktívan a párttagságra és csak Aachenben csatlakozott a párthoz, hogy karmesterként működhessen. A róla szóló életrajzírásokban is rendre ilyen megvilágításban szerepel párttagsága – emelte ki Rathkorb.
Házasságát a zsidó származású Anita Gütermannal is rendszerint annak bizonyítékaként tekintik, hogy nem volt vádolható nácizmussal – mutat rá a történész. Az ő kutatásai szerint ezzel szemben Gütermann apjának textilcége a Harmadik Birodalom idején is virágzott és kiváló összeköttetésekkel rendelkezett.
A világhírű és élete végéig ünnepelt karmester viszonyát a nemzetiszocializmushoz máig viták övezik. Egyes életrajzok szerint csak 1935-ben lett a párt tagja, mások 1933-ra teszik ezt az időpontot és már korábban is megkérdőjelezték, hogy kényszerből lépett be, és nem karrierje gyorsítása érdekében.