nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvtanulás észrevétlenül
Karácsonyra kalandot!

A számítógépen felnőtt fiatalok első generációja kalandjátékokkal gyarapította angol szókincsét, de a lehetőség ma is mindannyiunk előtt nyitva áll. A közelmúlt újításai különösen megkönnyítik a kezdők dolgát, de a haladók is találhatnak maguknak új érdekességeket...

Takács Boglárka | 2011. december 5.
|  

Egyre közelednek az ünnepek, és velük a gond is: mit ajándékozzunk? Most egy érdekes lehetőségre hívjuk fel olvasóink figyelmét. A point & click kalandjátékokkal játszva tanulhatunk nyelveket, kezdő számítógépes játékosoknak is ajánlhatóak, és még olcsóak is. A karácsony közeledtével egyre több lesz a leárazás, és a két ünnep között szintén érdemes figyelni az akciókat. Áttekintő cikkünk az alapoktól indul, de messzire jut!

The Whispered World [sic], egy modern kalandjáték
The Whispered World [sic], egy modern kalandjáték
(Forrás: Wikimedia Commons / Daedalic Entertainment / CC BY-SA 3.0 U)

Most akkor ezekben lőni kell?

A point & click kalandjátékok legközelebbi rokonai az általunk korábban részletesen bemutatott szöveges kalandjátékok és az elsősorban Japánban elterjedt vizuális regények.

Számos különböző kalandjátéktípus létezik, ráadásul a műfaj nevét gyakran gyűjtőkategóriának is használják – amire nem tudják egyértelműen rámondani, micsoda, azt ide sorolják. Most azonban egy könnyen elkülöníthető változatról lesz szó: a point & click kalandjátékokban (magyarul is ez az angol kifejezés használatos) a felhasználó tetszetősen megrajzolt hátterek előtt irányíthat egy vagy több szereplőt, és gondolkodtató feladatokat old meg, hogy továbbhaladhasson az előre rögzített történetben. Gyakori elem a különböző tárgyak felvétele és a megfelelő helyen történő használata. A point & click elnevezés az irányítási módszerre utal: ezek a játékok egérmutatással és kattintással kezelhetőek.

Ebben a műfajban ritkán jelennek meg ügyességet igénylő elemek, a játékmenet viszonylag lassú és a gondolkodásra épít. Kevés a lövöldözés, a brutalitás pedig egyáltalán nem jellemző: ha az erőszak olykor fel is bukkan a játékokban, leginkább humoros és nem realisztikus formában kerül elő. Jó példa ez utóbbira a fekete humorú Sam & Max sorozat, amiben egy nyomozó kutyával és társával, a szadista nyúllal oldhatunk meg szürreális bűnügyeket:

Eltűntek, de visszajöttek

A mai huszon- és harmincévesek, az első számítógépeken felnőtt generáció tagjai közül sokan gondolnak vissza nosztalgiával a régi point & click kalandjátékokra, és rendszerint azt is hozzáteszik: „ezekből tanultam meg angolul”. A kalandjátékok egyszerre voltak szépek – kézzel rajzolt hátterekkel, az akkori korlátozott grafikai lehetőségek mellett is színvonalas animációval –, szórakoztatóak, és mint láthatjuk, hasznosak. A nyelvtanulást elősegítette, hogy a felvehető tárgyak nevét a program általában kiírta, és így gyorsan lehetett ismeretlen szavakat elsajátítani. Ráadásul a gyakori párbeszédek mellett a főhős a legtöbb cselekvéshez kommentárt fűzött, így ezekben a játékokban meglehetősen sok volt a szöveg. Ha valaki tovább akart haladni a történetben, muszáj volt valamennyire megértenie a szereplők mondanivalóját. Ekkoriban ráadásul még nem volt internet, így ha a magyar újságok nem közöltek részletes végigjátszást, mindenki csak saját tudására, illetve a szájhagyomány útján terjedő megoldásokra hagyatkozhatott.

Tényleg ezek voltak a régi szép idők?
Tényleg ezek voltak a régi szép idők?
(Forrás: Wikimedia Commons)

A technika fejlődésével azonban a figyelem az egyre látványosabb, 3D-s akciójátékokra irányult, amelyeknek a történetmesélése is egyre összetettebbé vált, már nem csak az eszetlen lövöldözésről szóltak. A kalandjátékok így összes előnyüket elvesztették, és a kilencvenes évek végén eltűntek a süllyesztőben. Több, kimondottan ilyen programokat fejlesztő stúdió csődbe ment, a legnevesebb sorozatok is félbeszakadtak. De kár lenne csak másokat hibáztatni – a nagy bukást legalább részben az is okozta, hogy a kalandjátékok feladványai egyre bonyolultabbá, sőt nyakatekertebbé váltak, így a műfaj nem tudott új rajongókat szerezni magának.

A point & click játékok egy évtizedre gyakorlatilag eltűntek a piacról... csak hogy aztán a közelmúltban újra megjelenjenek. Jelenleg a műfaj második aranykorát éli, és úgy látszik, ezúttal a fejlesztők tanultak a korábban elkövetett hibáikból. Míg az akciójátékok vezérlése egyre bonyolultabb, és speciális irányítókat vagy pedig a billentyűzet és egér egyidejű használatát igényli, a kalandjátékok többsége egyszerűen az egérrel kezelhető. A fejtörők ésszerűbbé váltak, és megjelent több olyan funkció is, ami szintén a kezdőket segíti: például a helyszíneken használható tárgyak automatikus kiemelése, vagy a beépített súgó. Ma már akkor is érdemes kipróbálni a kalandjátékokat, hogyha egyébként idegenkedünk a számítógépes játéktól, vagy korábban nem is próbálkoztunk ilyesmivel. A nyelvtanulás pedig még könnyebben megy: ma már a legtöbb programban nem csak szövegesen olvashatjuk a párbeszédeket, hanem a szereplők beszélnek is, sokszor profi hangszínészek tolmácsolásában. Míg filmek esetében kizárólag a fordítást nevezik szinkronnak, addig a játékok esetében az animációhoz illesztett beszéd eredeti nyelvű változatát is így hívjuk.

Mint azt a következő 1998-as videóból, a Grim Fandango előzeteséből láthatjuk, már az első aranykor végén próbálkoztak hasonlóval a nagy kiadók, de napjainkra már a kis független játékok is gyakran teljes szinkronnal érkeznek.

Olcsón, ha lehetne

Általánosságban is elmondható, hogy a fejlesztési költségek csökkentek, sőt számos kalandjátékkészítést segítő eszköz került piacra. Így ma már nem kizárólag az amerikai szoftvercégek uralják a terepet, és a mi régiónkban is számos kaland születik.

Egyre gyakoribbak az epizodikus kalandjátékok, ezekben több, néhány óra alatt befejezhető részből áll össze egy teljes évad. Ez az eljárás azért népszerű a fejlesztők körében, mert így a kisebb cégek is hamar elő tudnak állni megvásárolható termékkel – a vásárlók meg azért szeretik, mert a különálló epizódok rendszerint olcsóbbak, mint egy teljes játék, ráadásul több sorozatból is létezik ingyenes beetető rész.

Ma már a boltokat sem kell végigjárnunk. A különböző internetes portálokon portálokon szinte az összes modern kalandot megtalálhatjuk, sőt a klasszikusokból összeállított retró csomagokat is vehetünk. Pár euróért magában és csomagban is megvásárolható például az 1995-ös szuperprodukció, a Steven Spielberg és Orson Scott Card közreműködésével készült The Dig, ami szintén végig szinkronizált. A Youtube-on megnézhetjük a történet elejét (a videóban nincs felirat, de játék közben igény szerint bekapcsolható):

Az egyeduralomra törő Steam internetes játékforgalmazó rendszer mellett a régi címek újrakiadására koncentráló Good Old Games vagy a független fejlesztőket vonzó Desura katalógusát is érdemes böngészni – mindegyikben gyakoriak a leárazások, különösen most az ünnepek közeledtével.

Az egyre népszerűbb, vegyesfelvágott jellegű akciós csomagokban is rendre felbukkannak a kalandjátékok. A Desura által a minap indított IndieRoyale oldalon például kéthetente újabb négy, független fejlesztőcsapatok által készített program vásárolható meg együtt rendkívül olcsón, és az eddigi három csomagból kettőben volt point & click kalandjáték, a harmadikban pedig szöveges kaland. A tavaly óta rendszertelen időközönként megjelenő Humble Indie Bundle csomagok szintén szoktak tartalmazni point & click kalandokat, elsősorban a cseh Amanita Design műveit, habár épp a most megvásárolható csomagban nincsen ilyen játék.

Hogyan kezdjük?

Ha túljutottunk azon az akadályon, hogy a legtöbb kereskedelmi portálon a kalandjáték fogalmát a kelleténél szélesebben értelmezik, és kiválogattuk azokat a programokat, amelyek mind kimondottan point & click jellegűek, még így is rengeteg cím marad a listánkon. Mit válasszunk? A döntésben segíthetnek az olyan nagy gyűjtőoldalak, mint például a rengeteg részletes kritikát kínáló Adventure Gamers – itt a számítógépes és konzolos címek mellett akár mobiltelefonos kalandjátékokat is találhatunk. Az adventuregames.hu -n pedig ugyanezekről a témákról kisebb terjedelemben ugyan, de magyarul olvashatunk.

Végül mi is ajánlanánk a fentebb említettek mellett egy-két régi és új kedvencet! A klasszikusok közül több az elmúlt néhány évben átdolgozott kiadásban tért vissza. Ebben a videóban például a Monkey Island 1 felújított verziójába nézhetünk bele – az új változat szélesvásznú, beszél, és beépített súgója van:

Néhány igazán nagy költségvetésű kalandjáték is készült már: a PlayStation 3 konzolon futó Heavy Rainben a hollywoodi filmek stílusában lehet egy kegyetlen sorozatgyilkos után nyomozni. Talán a videóból is látszik, hogy ez nem egy szelíd játék, és az ügyességi elemek is nagyobb szerepet kapnak benne, de valószínűleg akinek PlayStationje van, az már hozzászokott ahhoz, hogy olykor gyorsan kell a gombokat nyomni.

Több olyan új program is létezik, ami kimondottan a retró-kedvelőket célozza. Az idén, 2011-ben megjelent Gemini Rue például az alacsony felbontású, a klasszikusokra emlékeztető grafikát és a hagyományos irányítást modern történetszerkesztéssel vegyíti. Az idei év igazi meglepetése, nem csak veteránoknak!

További hasznos linkek

Adventure Gamers ajánló, új és régi játékokkal (angolul)

Adventuregames.hu (magyarul)

Sam & Max 1. sorozat 4. rész – ingyen letöltés!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 prezzey 2011. december 7. 05:58

@Savior: hát a klasszikus és sokat idézett cikk a témában az pont a Gabriel Knight 3-at hozza példaként, Jane Jensennek ez volt az utolsó nagy kalandjátéka az összeomlás előtt.

Kicsit spoileres, de érdemes elolvasni:

www.oldmanmurray.com/features/77.html

A Maniac Mansion szerintem sokkal könnyebb volt, mint a King's Questek, de a King's Questeknek elég egyenetlen volt a nehézsége, akár még egy konkrét játékon belül is elég nagy ingadozások voltak... most így hirtelen a KQ5 jut eszembe (ha jól emlékszem), amiben minden simán ment egészen addig, amíg el nem jutottam a sivatagba (ahol A4-es térképet rajzoltam és még úgy se nagyon ment, szerintem kézzel se azelőtt, se azután nem rajzoltam térképet point & click kalandjátékhoz...), aztán utána megint könnyebb volt, de befejezni végül is nem tudtam, mert a vége előtt mindig kifagyott.

Az viszont egyértelmű, hogy a beépített segítség, object highlighting, stb. az mind sokat könnyített a játékokon, és ilyenek csak újabban vannak. Habár tavalyelőtt Nintendo DS-en volt valami német borzadály, amiben még a nagy fehér "ide kattints" négyzetek ellenére is baromira elakadtam, aztán amikor hazamentem és megnéztem a végigjátszást, valami akkora ökörséget kellett volna csinálni, hogy hagytam is az egészet. Szerintem ezt anno meg is írtam az azóta jobblétre szenderült Gémeskút blogon.

A Gray Mattert (az új Jane Jensen játékot) nem mertem még megvenni.... :O mondjuk ebben az is benne van, hogy sehol se láttam normális áron.

1 Savior 2011. december 6. 09:58

Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a későbbi kalandjátékok pont, hogy könnyebbé váltak a korábbiakhoz képest. Meg lehet nézni, hogy a 90-es években születettek, pl. Kyrandia, hogy viszonyulnak pl. a Maniac Mansionhöz vagy a King's Questekhez. És ha hozzávesszük, hogy a point&click alapból egyszerűbb műfaj, mint a szöveges kalandjátékok (lásd még Uninvited, vagy a Magnetic Scrolls opuszai, hogy az IF-ről ne is beszéljünk), akkor szerintem egyáltalán nem foghatjuk a műfaj lealkonyulását a nehézségre.

Információ
X