nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Libertate: @Fülig James: "...a nemzetiségeket nem tudtuk a magunk oldalára állítani a Habsburgok elle...
    2020. 10. 19, 17:19  Százasak vagyunk?
  • Libertate: @Fülig James: "Elég csak Jellasics József bán (bizony, sajnos így ÍRJUK a wiki-n, 2020-ban...
    2020. 10. 19, 17:12  Százasak vagyunk?
  • chyapay: Kell - egy TÁRGYATLAN ige, nem személytelen. A használata nem különbzik a más olyan típusú...
    2020. 10. 19, 00:58  Féligék és alig-igék
  • Fülig James: @Roland2: mindenben igazad van, csak másról beszélünk, te az almáról, én a körtéről. A Hab...
    2020. 10. 18, 15:30  Százasak vagyunk?
  • Roland2: @Fülig James: Inkább a győztes Antant-hatalmakra, főleg Franciaországra kell mutogatni. Ha...
    2020. 10. 18, 12:23  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kantátából lett a székely himnusz

Hatvan éve, 1952. május 3-án halt meg Budapesten Csanády György költő, hírlapíró, szerkesztő, a Székely himnusz szerzője.

MTI | 2012. május 1.
|  

Csanády 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen. Az ottani református kollégiumban érettségizett, az első világháborúban a fronton szolgált, meg is sebesült. A trianoni békeszerződés után Magyarországra költözött, ötödmagával ő alakította meg a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE). A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de ezt a végzettségét soha nem hasznosította. Az irodalomnak szentelte magát, előbb az Új Élet, majd a Híd című lapok szerkesztője volt, aztán 1928-tól a Magyar Rádió munkatársa lett. Hangjátékokat írt (egyebek között Katona Józsefről és Csokonairól), később rendezett is, egyike volt a műfaj első magyarországi művelőinek.

1941-ben a helyszíni közvetítések osztályának vezetőjévé nevezték ki, 1943-tól 1948-ig a Magyar Rádió főrendező-helyettese volt. Sokat publikált is, három verseskötetet jelent meg, 1940-ben Krisztusról írt drámáját a Nemzeti Színház mutatta be. Csanády György 1952. május 3-án halt meg.

Legmaradandóbb műve a Székely himnusz, amelynek szintén kerek évfordulója van: kilencven éve, 1922. május 22-én énekelte először egy lánykar a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt első ünnepélyes találkozóján. A zeneszerző a szintén erdélyi Mihalik Károly orvostanhallgató volt, aki a kolozsvári egyetemmel költözött az első világháború után Szegedre. A Székely himnusz bemutatását csak fél évvel élte túl, huszonhat évesen, 1922. szeptember 6-án hunyt el.  

A kantáta „zenekarra, énekkarra és magánének-szólamokra írott, több tételes, lírai zenemű” (Bakos Feren: Idegen szavak és kifejezések szótára

Csanády versének címe nem tartalmazta a himnusz szót, a SZEFHE gyűlésén Kantátának nevezték. A dal viszonylag nehéz zenéjét és egyesek szerint képzavaros szövegét sokan és sokat bírálták, az mégis szájról szájra terjedt. Népszerűségét semmilyen hatalom nem tudta kikezdeni, pedig Erdélyben a kezdetektől (a második bécsi döntést követő néhány évet kivéve) a kommunista rezsim bukásáig előadása tiltott volt, sőt büntették is éneklését.

Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolában kötelezővé tették tanítását, de ekkor még nem vált általánosan népszerűvé. A cserkésztalálkozókon azonban rendszeresen énekelték, terjedését segítették az erdélyi származású értelmiségiek, szervezeteik. A szocializmus idején Magyarországon is tiltották előadását, de így is a magyarság összetartozásának kifejezőjévé vált, ez a pár strófa jelentette a néma ellenállást. A Székely himnuszt a 2009-ben Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld himnuszává nyilvánította. Ma hazánkban tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a Himnusszal és a Szózattal.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 scasc 2012. május 2. 09:47

"A dal viszonylag nehéz zenéjét és egyesek szerint képzavaros szövegét sokan és sokat bírálták, az mégis szájról szájra terjedt."

Ezt a "képzavaros szöveg"-elést hívják költőinek :-)

A szöveg és zene kombinációja viszont az egyik leghátborzongatóbb (szó szerinti, de pozitív) értelemben, ilyen szempontból felülmúlja a Himnusz és a Szózat megzenésített változatát.

@Sigmoid: A MO-n népszerűbb változatban akkor más romlás is van (pl. "Fejünk az ár, jajj, százsor elborítja" az idézett "Fejünk az ár ezerszer elborítja" helyett). Folklorizálódik, no! Örüljünk, hogy ilyen szépen működik a népi hagyományozás ;-)

1 Sigmoid 2012. május 2. 00:09

Képesek vagytok lehozni egy cikket a székely himnuszról és meg sem említitek a szövegromlást... Ejnye no.

Nekem mindig fura volt hogy hogy a fenébe rímelhet székelyországban a "tengerén"-re az hogy "istenünk". Hát úgy hogy nem.

A szerencsétlen vers eredeti szövege:

Ki tudja merre, merre visz a végzet

Göröngyös úton, sötétj éjjelen

Vezesd még egyszer győzelemre néped

Csaba király, a csillagösvényen

Maroknyi székely porlik mint a szikla

Népek harcától zajló tengeren

Fejünk az ár ezerszer elborítja

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenem!

Ugye hogy mennyivel jobban mutat mint a megtaposott, megcsócsált változat? :D

Információ
X