nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Iskolaőrök – pró és kontra

Az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása – mondta az MTI-nek a Belügyminisztérium szóvivője csütörtökön.

MTI | 2012. április 19.
|  

Nagy Linda – utalva az MSZP-nek a kezdeményezést támadó közleményére – azt hangsúlyozta: szó nincs erőszakosságról, rendészeti szervezetről, kényszerítő eszközök alkalmazásáról. Hozzátette, a kormány célja, hogy gondoskodjon az iskolákban a biztonságról – a gyerekekéről és a pedagógusokéról egyaránt. Az iskolaőr feladata, hogy megóvja és fenntartsa ezt a biztonságot, ne mászkálhassanak idegenek ki-be az intézményekben, mint ahogy ez sok esetben megtörtént – jegyezte meg.
A tervekről szólva a szóvivő elmondta: az iskolaőrök speciális képzést kapnának, hogy értsenek a rendfenntartáshoz és a gyerekek nyelvén egyaránt.


Az iskolaőr – fejtette ki – azzal egyenértékűen fog fellépni, amit tapasztal. Példaként említette, ha például lopáson érnek valakit az iskolában, a tettest ugyanúgy visszatarthatják, mintha ez az utcán történik bárki mással. Az iskolaőrök az iskola falain belül betartatják a házirendet és megakadályozzák, hogy bűncselekmények történhessenek – mutatott rá. Nagy Linda beszélt arról is, hogy több iskolafenntartó pozitívan fogadta a kezdeményezést. Elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal összhangban készül el a jogszabálytervezet, amely május közepén kerülhet a parlament elé.

A szóvivő arra a kérdésre, hogy becsléseik szerint hány iskolaőrre van szükség, azt mondta: ez egy lehetőség, az intézmények dönthetik el, hogy szükségesnek tartják-e és hány iskolaőr tudja garantálni a biztonságot.

Az MTI szerdán számolt be a kormányzati honlapra felkerült tervezetről, amely szerint iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Belügyminisztérium tervei szerint. Az MSZP Pedagógus Tagozata csütörtökön közleményben reagált a tervezetre, jelezve, hogy megdöbbenéssel és felháborodással fogadták a hírt.

A Pedagógusok Szakszervezete is tiltakozik

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nem szerencsés a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérdéseket rendészeti ügyként kezelni, ezért elfogadhatatlan, hogy a köznevelésről szóló törvényt egy rendészeti kérdéseket szabályozó törvénnyel párhuzamosan módosítják.

Ezt Galló Istvánné, a PSZ elnöke írta a belügyminiszternek, Pintér Sándornak címzett levélben, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.
A szakszervezet közlése szerint az iskolából való távolmaradásnak számos oka lehet, ezek közül kiemelkednek a társadalmi problémák, például az, ha a tanulónak nincs megfelelő ruhája, vagy ha a kisebb testvéreire kell vigyáznia.

Kifogásolják azt a passzust, hogy a rendőrnek minden utcán lévő, 6-16 éves gyereket, fiatalt igazoltatnia kellene. Mint írták, a rendőrnek mindenekelőtt azt kellene megállapítania, hogy a 6 év körüli gyerek óvodába jár vagy iskolába. Másrészről minden fiatalnál meg kell becsülnie, hogy az betöltötte-e a 16. életévét.

Ez a rendelkezés azért is felesleges – tette hozzá a PSZ –, mert az iskolába járással, illetve annak elősegítésével összefüggésben elsődleges feladata a szülőnek, az iskolának, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemnek van. Galló Istvánné azt írta: a védelembe vétel és az ehhez kapcsolódó intézkedések, különösen az iskolába járási támogatás megvonása alkalmas eszköznek bizonyult az iskolából való kimaradás csökkentésére.

Problémát jelenthet továbbá a PSZ szerint, hogy az intézkedő rendőrnek minden egyes alkalommal vizsgálnia kell azt is, az adott napon, az adott iskolában meddig tart a kötelező foglalkozás, vagyis lényegében minden, a településen működő iskola órarendjét ismernie kellene.

Galló Istvánné a kritikákat sorolva kitért arra is, hogy a nevelési-oktatási intézmények nem látnak el rendészeti feladatokat, ennek alapján az iskolaőr mint feladat vagy munkakör rendészeti tevékenységként való értelmezése és bevezetése elfogadhatatlan. Az iskola nem része az államhatalmi szervezetnek, a közigazgatásnak, az iskolában nincs helye állami kényszer alkalmazásának – szögezte le.

Hozzátette: az iskolának pedagógiai feladatai vannak, azok végrehajtásához, „kikényszerítéséhez” elsősorban pedagógiai eszközöket alkalmazhat, emellett rendelkezésre állnak a házirendben szabályozott fegyelmezési eszközök, valamint a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fegyelmi büntetések.

A PSZ szerint nem értelmezhető, hogy az iskolaőr milyen alapon alkalmaz kényszert bárkivel szemben, hiszen az nem tagja a rendészeti feladatokat ellátóknak. Elfogadhatatlannak nevezték azt is, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője kivizsgálja a testi kényszer alkalmazásának jogszerűségét. Az óvodavezető, az iskolaigazgató, illetve a kollégium vezetője ugyanis szerintük nem tudja megítélni a testi kényszer arányosságát és jogszerűségét.

A szakszervezet azt kéri: ne a köznevelésről szóló törvény, hanem a rendészeti feladatokat meghatározó törvény kötelezze arra az állami és az önkormányzati fenntartót, hogy indokolt esetben adjon külső, hathatós védelmet a nevelési-oktatási intézményeknek. Azt is támogatják, hogy megfelelő kötelező létszámot biztosítsanak ahhoz, hogy az intézményen belül a biztonsági – és nem rendészeti – feladatokat az intézményvezető el tudja láttatni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X