nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
FAIL!
Időutazások a Facebookon

„Bezárják az Igazgyöngy Alapítvány iskoláját” és „Antiszemita indíttatású sírrongálás történt a Farkasréti temetőben: megrongálták a Latabárok sírját” – értesülhettünk múlt héten a Facebook jóvoltából az aktualitásokról. Aztán kiderült, hogy az egyik história két, a másik három éves, és ráadásul nem is igaz. Szóval nem árt óvatosan bánni a „megosztom” gombbal.

Molnár Cecília Sarolta | 2013. szeptember 3.
|  

Ön is szokott a Facebookról tájékozódni? – Ha valaki ügyesen válogatja össze az ismerőseit és a lájkolt sajtóorgánumokat, és azoknak ügyesen iratkozik fel a hírfolyamára, akkor kizárólag a Facebook kinyitásával olyan válogatását találhatja meg a híreknek, amely éppen elegendő lehet a napi tájékozódáshoz. De ha nem is elegendő, az biztos, hogy többnyire hasznos, ha az ismerőseink szűrőjén keresztül válogatjuk a híreket. (Persze arra nem árt ügyelni, hogy mindenféle szempontból kiegyensúlyozott baráti kört ápoljunk; persze csak akkor, ha igényünk van a többoldalú tájékozódásra.) Az egyoldalúságon kívül mi lehet ennek a tájékozódási formának a hátránya? – Az alábbiakban erre mutatunk néhány példát.

Augusztus utolsó napjaiban jó néhány futótűzként terjedő hírről értesültünk a Facebookon keresztül, amelyekről hamarosan kiderült, hogy – ha nem is álhírek –, de semmiképp sem mondhatóak aktuálisnak. Hiába szólnak ugyanis például a tanévkezdésről, több évvel korábbi cikkekről, eseményekről, reflexiókról van szó. A hírekre (és sajnos pláne a rossz, negatív tartamú hírekre) amúgy is kiélezett közösségi oldali felhasználók persze boldogan és hátborzongva osztják tovább ezeket az anakronisztikus híreket. Mígnem valaki egyszer rá nem jön, hogy hoppá, ez a hír bizony már több éves, így nagy hírértéke ma már nincs. Persze ilyenkor rendszerint már nagyon nehéz megállítani a megosztási lavinát, az anakronizmusok így meglepően sokáig túlélnek…

Azt már megszokhattuk, hogy a postafiókunkba érkező levelek egy tetemes része kamu: egy héten néha háromszor is megnyerjük a lottót, olyan állásokat nyerünk el, ahol dolgozni nem nagyon kell, viszont annyit fogunk keresni, hogy menten meggazdagszunk, és bár az örök életet talán még senki nem ígérte nekünk, a hosszú, kényelmes, egészséges életet már annál többen. Ezeknek a spameknek már nem dőlünk be; már túl régen élünk velük kénytelen-kelletlen együtt. Ahhoz is hozzá vagyunk edződve már, hogy a közösségi oldalakon is terjednek városi legendák, álhírek, úgynevezett hoaxok – többnyire új vírusokról vagy épp a lehetséges óvintézkedésekről, brutális kriminalitású eseményekről és az örökzöldnek számító egészségügyi területről. Ezekre is egyre inkább figyelnek a felhasználók, és igyekeznek ellenőrizni a hír igazságtartalmát. Az ellen azonban, úgy tűnik, egyelőre védtelen vagyunk, hogy az ismerőseink milyen, már régóta lejárt szavatosságú híreket osztanak meg. Különösen abban az esetben vagyunk hajlamosak eltévedni, hogyha a különböző ügyeket propagáló csoportokban, hálózatokban osztják meg ezeket. Az utóbbi időkből két példát emelünk ki.

A Facebookra 2013 augusztusában így került fel
A Facebookra 2013 augusztusában így került fel
(Forrás: Facebook)

Az egyik hír a sok iskolakezdésről szóló negatív hír közé illeszkedett: arról szólt, hogy a csodálatos munkát végző Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működése augusztus végére végveszélybe került. A cikk kiemelt, a facebookos link alatt is olvasható része arról szólt, hogy a szerző szeptemberben még részt vesz egy londoni konferencián, aztán bezárhatja az iskoláját. Az írás hiteles helyen, a Taní-tani Online-on jelent meg, a szerző már hitelesebb nem is lehetne, ugyanis a cikket maga L. Ritók Nóra, az intézmény igazgatója, A nyomor széle című blog szerzője írta. Egy dologból lehetett rájönni, hogy a hír nem aktuális: ez pedig a közlés dátuma. A cikk ugyanis két évvel ezelőtt, 2011. augusztus 22-én jelent meg, és akkor volt aktuális. Az alapítvány helyzete – lehet mondani – nagyon hasonló azóta is, de azok, akik megosztották a cikket, ezt vélhetően nem tudták. Ők ugyanis kommentár nélkül, úgy továbbították a hírt, mintha az mai lenne. A lavinát aztán maga a szerző volt kénytelen megállítani, aki figyelmeztette a cikkét megosztókat, hogy az egy két évvel korábbi írás. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy még ma is olvassák aktuálisként néhányan a cikket.

Az eredeti cikk 2011-es
Az eredeti cikk 2011-es
(Forrás: tani-tani.info)

De nem csak az olyan aktuális, nevezetes időpontokat lehet – akarva vagy akaratlanul – kihasználni, amilyen a tanévkezdés. Mindig vannak olyan közfelháborodást keltő, botrányos ügyek, amelyek rengeteg facebookos megosztást eredményeznek. A napokban ilyenből a hozzánk a Latabár-család sírjának a megrongálását dokumentáló fénykép jutott el. A kép, amely egyébként minden bizonnyal valódi volt, és a készítője töltötte fel saját, nyilvános albumába, a megrongált sírt ábrázolta. A képaláírásból pedig a következőt tudhattuk meg:

„Ennek az országnak rengeteg vidám órát adott, egy család, akit a Latabároknak hívtak... Most jöttem a Farkasréti temetőből, mert tegnap kaptam egy figyelemfelhívó telefont, arról, hogy vandálok, feltúrták a Latabár sírhelyet. Nem akartam hinni a szememnek, kimentem. Iszonyat amit láttam. Miért volt ez jó valakinek? Se motor, se autónyom nincs a közelben. Emberi kéz tett ilyen csodát. Ilyen országba élünk ma.”

A kép ma is terjed a Facebookon
A kép ma is terjed a Facebookon
(Forrás: Facebook)

És bár a retorika kissé hatásvadász, a konklúzió pedig a túláltalánosítás szép példája, ennek alapján még mindig hitelesnek tűnt a dokumentum. Aztán a kép feltöltésének dátumánál láttuk, hogy az 2010. október 3-án került fel a Facebookra, tehát közel három éve. Ettől még persze a hír nem lenne kevésbé felháborító… Az már azonban kacifántosabbá teszi az ügyet, hogy a képhez írt nyilvános kommentárokból és egy gyors guglizásból hamar kiderült, hogy a sírt nem szándékosan rongálták meg, hanem egy idős sofőr gázolt át rajta, mert elvesztette uralmát a kocsija felett (legalábbis a Farkasréti temető igazgatója és a család egy élő tagja így tudta). Az persze felháborító, hogy az október első napjaiban már látható rongálást – az október végi hírek tanúsága szerint – még egy hónap elteltével sem sikerült helyreállítani.

Hogy mi a tanulság mindebből? – Az biztos, hogy egy-egy hír esetében nem elég megnézni, hogy általunk hitelesnek tartott személy vagy szervezet osztotta-e meg. Arról sem elég meggyőződnünk, hogy az eredeti forrás hitelesnek vélhető-e. Mindenképp fontos ellenőrizni a cikk, híradás, kép stb. dátumát is. Ezen kívül – bár ez időigényes és kontraproduktív is lehet – néha nem árt belepillantani a kommentárokba is. Így talán kiküszöbölhető, hogy több éves híreken háborodjunk fel úgy, mintha azok is maiak lennének. Így talán több időnk és energiánk marad az aktualitásokra. 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Rako 2013. szeptember 3. 16:13

Azért van sok olyan 100 évesnél idősebb dolog is, ami még ma is aktuális. Pl.:

A mai helyzet hasonló ahhoz, amit ahogy nagyapám az egyik országgyűlési beszédében mondott 1879-ben:

"a t. ház már régebb idők óta megszokta, hogy egyesek minden alkalmat megragadnak, melyben a magyar nemzetet túlzások és rágalmak által a külföld előtt gyanúsíthassák, hogy ezután, mint X. képviselő úr tette, hivatkozhassanak a külföldi lapok véleményére,..."

("114. országos ülés május 2. 1879.

Országgyűlési Dokumentumok

Nagyrákói és Kelemenfalvi Rakovszky István (1847-1910) beszéde:)

1878 október: a pestmegyei ráczkevei kerület képviselője

1881 szeptember: a turóczmegyéi szucsányi kerület képviselője

1893 március: A Magyar Királyi Állami Számvevőszék elnöke

3 KJudit 2013. szeptember 3. 15:32

Nagyon fontos figyelemfelkeltő cikk, sajnos sokszor követnek el felelőtlen megosztást hiteltelen oldalakról még a megbízhatónak gondolt források is. És a megosztások futótűzként terjednek.

2 Pesta 2013. szeptember 3. 10:01

Egyetértek a cikkel, a legtöbb kamu és elévült megosztás azért terjed újra és újra, mert nem sok ember olvassa el a megosztás mellett látható sorokon kívül az egész cikket, képaláírást stb., hanem felizgulva máris rányom a megosztás gombra. Megtalálták a rák ellenszerét! Zorbán lánya máris válik! Náci zombik foglalták el a Vízentál Központot!

De a FB-ból épkézláb hírfolyamot is lehet csinálni, ha a részegen fetrengős fotókat megosztó „ismerősök" számát nullára csökkentjük, és normális híroldalakra, folyóiratokra és, csoportokra iratkozunk fel.

1 Sultanus Constantinus 2013. szeptember 3. 08:38

Esetleg felmerült valakiben a kérdés, hogy ennek mi lehet az oka? Szerintem nem (csak/feltétlenül) a felhasználók tehetnek róla. A Facebook ugyanis sokszor hetek, hónapok -- így azt sem tartom kizártnak, hogy évek -- múlva juttatja el a megosztásukkor éppen aktuális információkat bizonyos felhasználókhoz. Ennek pedig a óvatlan felhasználók könnyen bedölhetnek. Magam is tapasztaltam: én általában el szoktam rejteni a már nem aktuális megosztásokat, ehhez képest valamikor hónapokkal később ismét megjelennek.

Információ
X