-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Fogyasztói szokásokat vizsgáló kutatások szerint a közösségi oldalakon a fogyasztók megvitatják az érdekesebb termékeket.
Míg a szóbeli kommunikáció teljesen spontán és gyors – az egyik szereplő mond valamit, mire a másik azonnal reagál –, addig az írásbeli beszélgetések, amelyeket például a közösségi oldalakon vagy e-mailen folytatunk, nem ennyire spontának; sokszor órák, sőt napok telnek el, mire reagálunk. Ez pedig azt is eredményezi, hogy van időnk átgondolni a mondanivalónkat. Például abban az esetben is, amikor fogyasztóként valamilyen termékről mondunk véleményt: míg szóban legtöbbször „ami a szívünkön, az a szánkon”, a közösségi kommunikációban van időnk végiggondolni vagy akár korrigálni, pontosítani a véleményünket. Erre Jonah Berger és Raghuram Iyengar mutattak rá egy, a fogyasztói szokásokat vizsgáló tanulmányukban – számol be a kutatásról a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az új technológiák új kommunikációs formákat hoztak magukkal, ami pedig alapvetően befolyásolja a fogyasztók szokásait. Ma egy termékről a fogyasztók nem elsősorban személyesen vagy telefonon beszélnek egymással, hanem az internetes kommunikáció adta lehetőségeken keresztül (chat, e-mail, közösségi oldalak stb.).
Egy az internetes fogyasztói kommunikációs szokásokat vizsgáló kutatásban azt találták, hogy a vásárlók, ha írásban nyilatkoznak meg egy-egy termékkel kapcsolatosan, és van idejük átgondolni, amit mondanak, akkor sokkal érdekesebb termékekről és márkákról kezdeményeznek beszélgetést. Erre az eredményre többezernyi internetes párbeszéd elemzésével jutottak.
A kutatók szerint ennek az a magyarázata, hogy írásban a fogyasztóknak több idejük van végiggondolni, mit akarnak mondani, van idejük pontosítani, így izgalmasabb termékeket említenek meg – például a Facebookon sokkal inkább beszélgetnek a Google Glassról, mint egy fogkrémről. Ez pedig azért van, mert minél jobb színben szeretnének feltűnni a beszélgetőpartner szemében, és írásban van idejük kidolgozni, mivel érhetik el ezt a hatást a leghatékonyabban, míg szóban legtöbbször tényleg arról beszélnek, ami először az eszükbe jut.