-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A fejlett országok évről évre több elektronikus hulladékot termelnek. De hova kerülnek ezek a veszélyes anyagokat is tartalmazó szerkezetek?
Belegondolt már abba, hogy mi lesz a sorsa az idén karácsonyra összevásárolt elektronikai termékeknek? Pár hónap, legfeljebb néhány év múlva úgyis le kell majd cserélni az okostelefont, nyilván újabb tabletek, digitális fényképezőgépek, e-könyvolvasók, tévék is lesznek majd... Vajon hova kerülnek az elromlott vagy egyszerűen csak elavult és/vagy megunt elektronikai termékek? – Az ENSZ jelentése szerint évente millió tonnás nagyságrendben exportáljuk az úgynevezett e-hulladékot a fejlődő országokba, elsősorban Afrikába és Ázsiába – szól a The Guardian beszámolója.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szakértők azt jósolják, hogy az e-hulladék mennyisége az elkövetkezendő négy év alatt 33 százalékkal fog nőni, így annyit fog nyomni, mint nyolc egyiptomi piramis együttvéve. Az elmúlt évben nagyjából 50 millió tonna e-szemét keletkezett világszerte. Ezek a kütyük számos különböző, akár mérgező anyagot tartalmaznak: ólmot, higanyt, kadmiumot, arzént stb. Például egy régi típusú CRT-monitor körülbelül 3 kg ólmot tartalmaz. Ezek az anyagok a környezetebe jutva szennyezik a vizet és a levegőt. Ráadásul legtöbbször ezek az anyagok nincsenek kellő elővigyázatossággal kezelve, így akik olyan helyeken dolgoznak, ahol sok az elektronikai hulladék, gyakran betegszenek meg ezzel összefüggésben.
Az Interpol jelentése szerint az e-hulladék tetemes részét a fejlődő országokba szállítják. Az EU-ból induló szállítmányokban háromból legalább egy ellenőrzött konténer tartalmazott veszélyes hulladékot. Ennek kapcsán negyven cég ellen vizsgálatot is indítottak. Várható, hogy a jövőben a hulladék mennyisége gyorsuló ütemben fog nőni, mivel a technika egyre gyorsabban fejlődik. Ez pedig azt is jelenti, hogy a különböző kütyük egyre rövidebb idő alatt évülnek el, várható élettartamuk és használati idejük csökken.
Az ENSZ jelentése szerint a veszélyes e-hulladék – a hűtőszekrényektől a játékokon át az elektromos fogkefékig – a világon a legnagyobb mértékben növekvő szeméttípus. Az elmúlt évben Kínában 11,1 millió tonna keletkezett, az USA-ban pedig 10 millió tonna – de az egy főre eső mennyiség országonként igen eltérő. Míg Amerikában fejenként 29,5 kg-ot szemeteltek, addig Kínában fejenként csak 5 kg-ot. Európán belül összességében Németország termeli a legtöbb e-hulladékot, de Norvégiában és Lichtensteinben az egy főre jutó e-szemét mértéke nagyobb, mint Németországban. Nagy-Britannia a világ hetedik legnagyobb e-szemét kibocsátója – évi 1,37 millió tonnával, ami fejenként 21 kg-ot jelent.
Az e-hulladék exportálása egyébként legális, ha az újrahasznosítható. Ezzel az indokkal a legtöbbet Afrika és Ázsia országaiba szállítják – sokszor azonban ezek az anyagok már nem használhatók. A legtöbbet tévesen kategorizálják „használt termékként”; a legtöbbször valójában ezek a kütyük már használhatatlanok, és a feketepiacra kerülnek – kikerülve így a legális újrahasznosítást, és veszélyeztetve a lakosságot és a környezetet.
Forrás