nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Náci nyelvművelés
Hogyan kell szólítani az ellenséget?

A Harmadik Birodalom megkísérelte eltüntetni az idegen szavakat a német nyelvből, de a náci törekvések kudarcot vallottak és a telefonból nem lett távbeszélő. Vannak, akik napjainkig sem adták fel a harcot – Németországban ma csak a szélsőjobbon hívják az internetet világhálónak!

Takács Boglárka | 2013. január 4.
|  

A Harmadik Birodalomban a nyelvhasználatot is aprólékosan szabályozták. Milyen volt a sajátos náci német nyelvváltozat? A nácik kézivezérelték a sajtót és külön szókészletet alakítottak ki maguknak, küzdöttek az idegen eredetű kifejezések ellen, de Hitler szóhasználata minden kritika felett állt...

Náci propagandaanyagok az elfoglalt Belgiumban
Náci propagandaanyagok az elfoglalt Belgiumban
(Forrás: Wikimedia Commons / Deutsches Bundesarchiv, 101I-00011, Knopf / CC BY-SA 3.0)

Nem beszéltek nyíltan

A náci nyelvhasználatra jellemzőek voltak az eufemizmusok, szépítő kifejezések. Ez akkoriban viszonylag újdonság volt. Például amikor korábban, a huszadik század elején Német Délnyugat-Afrikában a hereró nép fellázadt a német gyarmatosítók ellen, a hadsereg megkísérelte kiirtani őket, és ezt a korabeli sajtóban minden finomkodás nélkül megsemmisítésnek (Vernichtung) nevezték.

A népirtás elől a sivatagon keresztül menekülő hererók
A népirtás elől a sivatagon keresztül menekülő hererók
(Forrás: Wikimedia Commons)

Később a nácik viszont a zsidók megsemmisítését nem megsemmisítésnek hívták, hanem a zsidókérdés végső megoldásának (Endlösung der Judenfrage), röviden végső megoldásnak (Endlösung). Egész sajátos szókincs alakult ki hasonló kifejezésekből, többek között azért is, mert a náci rezsim még saját alattvalói elől is el akarta titkolni az intézkedések célját. Például csak a beavatottak tudták, hogy a különleges kezelés (Sonderbehandlung) a gyilkosság fedőneve, vagy hogy a kitelepítés és áttelepítés gyakran a táborokba deportálást takarja. Mindezt összefoglalóan nyelvi szabályozásnak (Sprachregelung) nevezték.

Kik lehettek bátrak?

A nyelvi szabályozásnak az is célja volt, hogy a nácikat pozitív, riválisaikat negatív színben tüntesse fel. Az igen aprólékos sajtóutasításokban elképesztő példákat lelhetünk: például csak a német repülőgépeket lehetett harci repülőgépeknek nevezni! Antonescu marsallt, a náciszimpatizáns román diktátort nem lehetett Führernek hívni (Führer csak egy van!), csak a német katonákról lehetett leírni, hogy bátrak, és így tovább.

Német katonák propagandaanyagokat osztanak Varsóban
Német katonák propagandaanyagokat osztanak Varsóban
(Forrás: Wikimedia Commons / Deutsches Bundesarchiv, Schulze, 101I-001-0251-20 / CC BY-SA 3.0)

Az új politikai irányvonalnak is megvolt a maga szókészlete – az újonnan kitalált szavak mellett sok kifejezést vettek át a korábbi német népnemzeti mozgalmaktól is. Ilyen volt például a Rassenschande (’fajgyalázás’), vagy a ’néptárs’ jelentésű Volksgenosse, ami arra utalt, hogy az állampolgárság vérségi összetartozást is igényel. Azt már a náci párt 1920-as programja is tartalmazta, hogy a zsidók nem lehetnek néptársak.

A tisztaság fél egészség?

A nácik igyekeztek kigyomlálni az idegen eredetű vagy annak vélt szavakat is a német nyelvből. Ilyen törekvések már évszázadok óta léteztek, németül Sprachpurismusnak (’nyelvi purizmus’) és Sprachreinigungnak (’nyelvi takarítás’ vagy ’tisztogatás’!) nevezték őket.

A Fernsprecher szót nem a nácik találták ki, hanem Heinrich von Stephan alkotása volt. Ő szervezte újjá a 19. század végén a frissen egyesült Német Birodalom postaszolgáltatását, és emellett lelkes nyelvművelőként küzdött az idegen szavak ellen, számos postai kifejezés fűződött a nevéhez.

Hogyan képzelték a nácik a tiszta német nyelvet? Az idegen Telefon helyett például a távbeszélő (Fernsprecher) volt az ajánlott kifejezés – ez nem tudott gyökeret verni, ma a szótárak „hivatalos, régies” megjelöléssel közlik. A Foto helyett pedig a napjainkban szintén ódivatúan hivatalosnak hangzó Lichtbildet (’fénykép’) ítélték kellően németesnek.

Amerikai távbeszélőkészülék-üzemeltető
Amerikai távbeszélőkészülék-üzemeltető
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kissé furcsa, hogy a latin eredetű propaganda szót viszont kedvelték, olyannyira, hogy a sajtóutasítások tanúsága szerint csak a náci propagandára volt ildomos használni, a bolsevik propaganda és hasonló kifejezések kerülendőek voltak. A propaganda helyett többek között az agitáció és (hecc)kampány szavakkal lehetett leírni az ellenség hasonló tevékenységét.

A vezérnek nem tetszett

Hitler maga egyébként nem szívelte a nyelvi purizmust, a Mein Kampfban legalábbis elítélően írt azokról, akik minél több régi német szót szeretnének visszahozni. (Ugyanebben a szövegrészben ítélte el a „medvebőrbe öltözött” népnemzeti misztikát is, amiről már korábban írtunk.) Hitler úgy vélte, emiatt az a veszély fenyeget, hogy az emberek a nemzetiszocializmust felületesen ítélik meg, és csak a szókészletével azonosítják.

A nácik a negyvenes évek elején az egyik legnagyobb, még a 19. század végén alapított német nyelvművelő társaságot fel is oszlatták, mondván, a Führer nem akar mindent erőszakosan németesíteni. A német írással kapcsolatban már egy előző cikkben kitértünk arra, hogy a náci párton belül sem volt egyetértés arról, a régies vagy a modern írást kell támogatni, a negyvenes években pedig az utóbbi álláspont kerekedett felül. A nyelvművelő társaság működésének korlátozásában emellett az is szerepet játszhatott, hogy tagjai nyíltan bírálták Hitler szóhasználatát!

Hitler szónokol. Ő is használt idegen szavakat
Hitler szónokol. Ő is használt idegen szavakat
(Forrás: Wikimedia Commons / Deutsches Bundesarchiv, 102-13774, Heinrich Hoffman / CC BY-SA 3.0)

A Harmadik Birodalom akkora hangsúlyt helyezett a nyelvi tisztaságra, hogy azóta ez a fogalom végérvényesen összekapcsolódott a nácikkal. Így ma a németek általában nem is használják, csak nyelvművelésről (Sprachpflege) beszélnek. A náci nyelvújítás azonban habár perifériára szorult, de nem állt meg. A modern német szélsőjobboldalon született például az internet helyett a ’világháló’ jelentésű Weltnetz szó, vagy az angol T-shirtöt felváltani hivatott T-Hemd (’T-ing’). Ezek a kifejezések azonban már csak azért sem tudnak igazán elterjedni, mert a hasonló politikai nézeteknek ma már nincsen tömegbázisa Németországban.

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

Sprache und Sprachlenkung in Nationalsozialismus

The Persistence of Nazi German

Arendt, H. (1963/2000): Eichmann Jeruzsálemben. Osiris, Budapest.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 4. 15:08

@tkis: Pontosan erről szól a Nyelv és propaganda a náci Németországban c. cikkünk, ami ott van a kapcsolódó tartalmak között.

1 tkis 2013. január 4. 12:21

A magyar nyelven is olvasható irodalomhoz: Klemperer, Victor: A Harmadik Birodalom nyelve.

Információ
X