nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Valentin és a szlávok
Hogy beszél a szomszéd?
Szláv nyelvek és eredetük

Nemcsak Valentin (vagy Bálint) napjának örülhettünk tegnap: bár valószínűleg kevesebb rajongójuk van, Szent Cirillt és Szent Metódot, a glagolita ábécé megalkotóit is február 14-én ünnepelhetjük. Az ószláv nyelv terjedéséhez nagyban hozzájárult hittérítőknek sokat köszönhet a szláv nyelvcsalád számos tagja.

Péli Péter | 2010. február 15.
|  

A szláv nyelvek Európa legnagyobb számban beszélt nyelvcsaládját képezik. Számunkra ez ugyancsak meghatározó, hiszen Magyarország évszázadok óta szláv nyelvterületek közé ékelődve létezik. Ez nagymértékben rányomta bélyegét a magyar szókincsre, aminek nagyjából 20%-a szláv eredetű – ez pedig a finnugor eredetű szavaink arányához hasonlítható. A szláv nyelvek története szervesen összefügg Kelet-Európa történetével is.

Európa legnagyobb nyelvét beszélik itt: moszkvai városkép
Európa legnagyobb nyelvét beszélik itt: moszkvai városkép
(Forrás: MTI/Friedmann Endre)

Az indoeurópai eredetektől a szláv terjeszkedésig

A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvek közé tartoznak, így a gyökerük ezekkel közös: ugyanaz a proto-indoeurópai nyelv. A szlávok genetikailag közel állnak az észak indo-iráni népekhez, és valószínűsíthető, hogy a két csoport viszonylag későn távolodott el egymástól. Bár a lett és litván nyelvészek egy része ezzel nem ért egyet, egyébként általánosan elfogadott, hogy a szláv és a balti nyelvek – a lett, a litván, valamint a már kihalt óporosz – egy ideig együtt fejlődtek. Ezt tartják a szláv és a balti nyelvek közötti erős hasonlóságok egyik okának. A másik feltételezhető ok pedig az, hogy földrajzi közelségük miatt évezredeken át hatottak egymásra. A proto-balti-szláv nyelv i.e. 4000 körül különülhetett el a többi proto-indoeurópai nyelvtől, majd i.e. 1500 - 1100 körül válhatott külön a proto-balti nyelvtől a proto-szláv, vagyis az ősszláv nyelv.

A növény-, állat- és víznevek alapján a mai Ukrajna területe lehetett az ősszlávok hazája. Az ottani folyóknak, tavaknak, halaknak és fáknak szláv nevük van, míg az északabbra élő növények neve vagy a tengerrel kapcsolatos fogalmak megnevezése valószínűleg más nyelvekből, később került át. A még egységes ősszláv nyelv i.sz. 600-tól kezdett el két irányba terjedni: északra a balti nyelvek kárára és délre az avarok és a Bizánci Birodalom területeire. Nem lehet azonban tudni, hogy ez valójában mekkora szláv népmozgást jelentett. Az egyik elmélet szerint az ősszláv vált a sok nemzetből álló Avar Birodalom közvetítő nyelvévé. Ez megmagyarázná, hogy miért tudott olyan sokáig egységes maradni az ősszláv nyelv, annak ellenére, hogy hatalmas területeken beszélték. Az Avar Birodalom ugyanis a 6. század közepétől a 9. század elejéig állt fenn, az ősszláv nyelv pedig addigra már a Balkánon is elterjedt, egészen Thesszalonikéig (ma Szaloniki).

Az óbolgár, avagy az egyházi ószláv

A szláv nyelvek első írásos emlékei óbolgár nyelven keletkeztek, amit egyházi ószláv néven is ismerünk: ez lett tudniillik a szláv ortodox egyházak szertartási nyelve. A hittérítő Szent Cirill és Szent Metód fordították le a Bibliát és más szentírásokat óbolgárra a 9. században és írták le a nyelv nyelvtanát először. Ők alkották meg a glagolita ábécét is (ünnepnapjukon, február 14-én a szerelmesekkel osztoznak). Nevükhöz a cirill ábécé kialakulás-kialakítása is kötődik, ezt azonban valószínűleg követőik fejlesztették ki a glagolita és a görög ábécéből, kifejezetten a szláv nyelv és a szláv hangok számára. A két írás azután évszázadokon át párhuzamosan létezett. Maguk a bolgárok török eredetű nép, de tulajdonképpen néhány nemzedék alatt elszlávosodtak.

Az óbolgár nem egyezett ugyan meg az ősszláv nyelvvel, de még igen közel állhatott hozzá. A thesszalonikéi születésű Cirill és Metód alapvetően Moráviában, a mai Csehország területén térített, és úgy tudni, ott is tökéletesen megértették az általuk beszélt óbolgár szlávot. A szláv dialektusok elkülönülése tehát ezek az idők után gyorsulhatott fel. Ebben nem kis szerepet játszott a magyarok honfoglalása, ami kettészakította a déli és a nyugati szlávokat. A magyaroknak a két szláv csoport közé ékelődése erősen rányomta a bélyegét a magyar nyelvre is. A mai magyar nyelvben körülbelül 20% a szláv eredetű szavak száma – majdnem annyi, mint a finnugor eredetűeké (és kétszer annyi, mint a germán vagy a török eredetű szavaké). A szláv szavak átvételének ez a nagy aránya egyébként az albán és a román nyelvre is jellemző. A román nyelvre a szláv nyelvek nyelvtana is erősen hatott.

Keleten a helyzet ...

A keleti szláv nyelvek fejlődéséről szintén onnantól kezdve tudunk többet, hogy megtörtént a keleti kereszténység felvétele – ez a 10. század végén zajlott le. Az egyházi szertartásokra, de még az írásos érintkezésre is sokáig a bolgároktól átvett egyházi ószláv nyelvet használták, így az igen nagy hatást fejtett ki a mai modern orosz nyelv kialakulására. A nyugati szláv népek a római katolikus vallást vették fel, így rájuk a latin nyelv hatott jobban, és a mai napig a latin betűs írást használják. A keleti ószláv nyelv nagyjából egységes maradt a 12. századig, ezidőtájt kezdett elkülönülni a rutén és az óorosz. A rutén a keleti ószláv egyik változata volt, a Kijevi Rusz állam (i.sz.9-13. század) helyi szláv nyelvjárása. Ebből alakult ki a mai ukrán és a belorusz nyelv.

A 13. századtól a szláv népek többsége nagyobb birodalmak befolyása alá került: az oroszokat a tatárok, a cseheket a németek, a délszlávokat az oszmán birodalom igázta le. Emiatt a szláv nyelvek nem egyszer kerültek a kihalás szélére. A tatárokat 1552-ben űzte ki Rettegett Iván Kazany városából és onnantól az egyházi szláv nyelv maradt a hivatalos és az irodalmi nyelv is Oroszországban egészen Nagy Péter cár uralkodásáig. Az egyházi szláv nyelv az egyházi ószlávból alakult ki sok óorosz szó és nyelvtani elem átvételével. Mivel azonban Nagy Péter nyugat felé nyitott, hamarosan igen népszerű lett a francia nyelv: 1800-ra az orosz köznemesség már jobbára franciául beszélt. A modern irodalmi orosz nyelv létezését Puskintól számítják. Ő volt az egyik első orosz író, aki az archaikus irodalmi óorosz helyett a beszélt, élő orosz nyelvet kezdte el használni.

Ma több mint 300 millió ember anyanyelve szláv, és tizenkét európai országban tizenkét szláv nyelv szerepel hivatalos nyelvként. Ezek közül némelyek – például a macedón és a bolgár, illetve a szerb-horvát-bosnyák hármas – többé-kevésbé még ma is kölcsönösen érthető. Közülük persze az orosz a legtöbbek által beszélt: 160 millió anyanyelvi nyelvhasználója Európa legnagyobb nyelvévé teszi; emellett pedig az ENSZ egyik hivatalos nyelve is.

A szláv nyelveket alapvetően három csoportra lehet osztani: a nyugati szláv nyelvek közé tartozik a cseh, a szlovák és a lengyel, a keleti szláv nyelvek az orosz, az ukrán és a belorusz, a déli szláv nyelvek pedig a szlovén, a horvát, a bosnyák, a szerb, a macedón és a bolgár. A nyelvészek további kisebb szláv nyelveket is megkülönböztetnek. Ilyen például a nyest.hu oldalán már emlegetett ruszin és vend nyelv, és ilyen a Németországban egy nagyjából ötvenezres szláv kisebbség által Cottbus és Bautzen városkák környékén beszélt szorb nyelv is. Ez utóbbi érdekessége, hogy azon kevés indoeurópai nyelv közé tartozik, amelyek megőrizték az egyes és a többes szám mellett a proto-indoeurópai nyelv kettes számát is (a szlovén és a kelta nyelvek ilyenek még). Bár nem élő nyelv, meg kell még említeni az egyházi szláv nyelvet is: hiszen ez a mai napig a szláv ortodox és a görögkatolikus egyházak szertartási nyelve.

Források:

A magyarság és a szlávok, 2000, Budapest

Karel Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba

Wikipédia

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Studiolum 2011. október 14. 21:10

csak két apró korrekció:

„addigra már a Balkánon is elterjedt, egészen Thesszalonikéig (ma Szaloniki).”

helyesen: „addigra már a Balkánon is elterjedt, egészen Szalonikiig (ma Thesszaloniki).”

„A hittérítő Szent Cirill és Szent Metód fordították le a Bibliát és más szentírásokat óbolgárra”

milyen más szentírások vannak még?

5 El Mexicano 2010. december 19. 17:57

Az iráni nyelvek még hasonlítanak hangzásra is a szláv nyelvekre, pl. a perzsa hangzása egészen oroszos. Egy spanyol (katalán) filológus ismerősöm szeirnt a szláv nyelvek állnak a legközelebb ma is az indoeurópai alapnyelvhez. Ez kissé meglepett, de részben igaza van: ugyanis a hangváltozások (kentum > szatem), palatalizációk ellenére a különbségek megmaradtak, és ez a lényeg. Az eddigi irodalmak és rekonstrukciós próbálkozások alapján szerintem az indoeurópai alapnyelv valamilyen déli nyelvre hasonlíthatott leginkább, pl. a görögre vagy a spanyolra.

4 ppeli.geo 2010. szeptember 1. 13:54

Elnézést, téves volt a link. Most már tényleg a vendekről szóló cikkre mutat.

3 chumpitaz 2010. szeptember 1. 11:54

Kérem szépen,azért ha egy cikk a vendekről kéne szóljon,akkor azért el tudnám viselni,ha néhány konkrétumot is tartalmazna,mert azt eddig is sejtettem,hogy a szláv nyelvcsalád tagja,ennél többet meg nem is tudtam meg.Miért is szól ez a cikk a vendekről?

2 Kincse Sz. Örs 2010. szeptember 1. 09:14

Kedves Barna, egy teljes cikkben foglalkozunk velük, itt: www.nyest.hu/hirek/rejtozkodok-europa-kozepen-kik-azok-a-vendek

Üdvözlettel:

kszö

1 barna 2010. augusztus 30. 18:52

Érdekes írás, köszönjük szépen, de szegény vendek megint lemaradtak :)

Információ
X