-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elterjedt olvasási nehézségnek számít, hogy a gyermek képes ugyan felolvasni hibátlanul egy mondatot, az olvasottakat viszont már nem tudja megérteni. Felmérések szerint a gyermekeknek átlagosan 7-10 százaléka küzd ezzel a fajta nehézséggel. Nekik vajon mi segít jobban: az írott szövegekkel vagy inkább a beszéddel, szókinccsel való foglalkozás?
Felmérések szerint a gyermekeknek átlagosan 7-10 százaléka küzd azzal az olvasási nehézséggel, hogy noha képes felolvasni hibátlanul egy szöveget, annak jelentését már nem érti meg. Brit kutatók most arra keresték a választ, hogy nekik vajon mi segít jobban: az írott szövegekkel vagy inkább a beszéddel, szókinccsel való foglalkozás?

A York Egyetem kutatói 8-9 éves gyerekeket vizsgáltak, akiket három csoportba osztottak: az egyik csoporttal főleg szövegértési feladatokat gyakoroltak, vagyis inkább írott szövegekkel foglalkoztak (például vizualizáció és újraolvasás útján), a másik csoport inkább szóbeli fejlesztést (például szókincsbővítést) kapott, míg a harmadik csoport a kettő kombinációját tapasztalhatta meg. A gyermekek teljesítményét mind a képzés kezdetén, mind közben, mind pedig 11 hónappal a fejlesztés után is értékelték – számol be a Science Daily.
A kutatók azt találták, hogy egyrészt mindhárom program segítette az olvasási készségek fejlődését, másrészt a három közül az bizonyult a leghatékonyabbnak, amelyik a szóbeli feladatokra helyezte a hangsúlyt. A kísérlet készítői így azt a következtetést vonták le: „a szókincsben megmutatkozó hiányosság az olvasási nehézségek elsődleges oka”.
A szókincset pedig hogyan máshogy is lehetne jobban fejleszteni, mint sok-sok mesével, beszélgetéssel.