A rendkívül kompetitív kínai oktatási rendszerben már egészen fiatal korban megkezdődik a jövőbeli lehetőségekért való verseny. A kelet-kínai Sanghaj legjobb általános iskoláiban például sokszoros a túljelentkezés, s a versengést a megnövekedett gyermekszám mellett az iskolai felvételire felkészítő tanfolyamokat végzett gyerekek száma fokozza. A szülők pénzt és időt nem sajnálva próbálják 5-6 éves gyermekeiket a lehető legalaposabban felkészíteni a felvételire, az óvodáskorú kicsik így gyakran tudomány, nyelv és művészet órákon töltik délutánjaikat. A hivatalos statisztikák szerint a felkészítő oktatásban részt vevő gyerekek száma az elmúlt öt évben 300 ezerről 500 ezerre nőtt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kevésbé tehetős családok gyermekei már a legalsó oktatási szinteken hátránnyal indulnak gazdagabb háttérrel rendelkező társaikhoz képest, s a kínai oktatási rendszer jellegéből fakadóan ez egész későbbi tanulmányaikat is negatívan befolyásolja majd.

Ugyan a városi oktatási bizottság elrendelte, hogy az iskolák a kiválasztásnál ne vegyék figyelembe a gyerekek korábbi versenyeken elért eredményeit, és a felvételi beszélgetésen ne elméleti tudásukat mérjék, számos iskola nem veszi figyelembe az utasítást, s az előző évekhez hasonlóan lexikai tudás alapján szelektál a felvételizők közül.

Az állami iskolákéhoz hasonló a verseny a magániskolákba felvételizők közt, 2010-ben ugyanis Sanghaj városa úgy döntött, a migráns munkások gyermekeinek is lehetővé teszi a városi iskolákban való tanulást. A döntés hatására sok szülő – a vándormunkások gyermekeinek környezetre gyakorolt rossz hatásától tartva – inkább a magániskolákat választja, a félévenkénti 10 ezer jüanes (360 ezer forint) tandíjat is felvállalva.     A jelenlegi rendszer vesztesei egyértelműen a gyermekek, akiket szinte rögtön azután, hogy beszélni kezdenek, tanulásra köteleznek, s minden szabadidejüktől megfosztják őket – későbbi karrierjük biztosításáért.