nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Öt rejtély, amit a tudomány már megfejtett

Atlantisz szigete, a Bermuda-háromszög, a Halál völgyének vándorló kövei – sok spekulációra adnak okot, és rengetegen hisznek titokzatosságukban. A valóság azonban kiábrándító: egyik sem olyan rejtélyes, mint amilyennek hisszük.

nyest.hu | 2014. november 13.
|  

Igaz, hogy vannak olyan rejtélyek szép számmal, amelyekre a tudomány mindmáig nem tud magyarázatot adni. De vannak olyan jelenségek is, amelyek a köztudatban megmaradtak megmagyarázatlan rejtélyként, miközben a tudomány már fényt derített lényegükre. Most az IflScience összeállítása alapján öt olyan úgynevezett rejtéllyel ismerkedhetünk meg, amelyek valójában már egyáltalán nem rejtélyesek.

1. A Bermuda-háromszög

A Bermuda-háromszög az Atlanti-óceánnak a Bermuda szigete, Puerto Rico és Miami összekötésével rajzolható háromszög alakú területe. A második világháború után kezdték el legendák övezni azzal kapcsolatosan, hogy ezen a területen megmagyarázatlanul és nyomok nélkül tűntek el hajók és repülőgépek...

A rejtélyt azonban 1975-ben leleplezte Larry Kusche, az arizonai állami egyetem könyvtártudósa. Rámutatott arra, hogy az eltűnt hajókról és repülőkről szóló hírek vagy hamisak voltak, vagy el voltak torzítva. Valójában semmivel nem található ezen a területen több elsüllyedt roncs, mint más, hasonló forgalmú óceáni területeken. Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy ezen a helyen elég erős a Golf-áramlat sodrása ahhoz, hogy az elsüllyedt maradványokat eltüntesse. Ez nyilván hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Bermuda-háromszög legendája mind a mai napig fönnmarad.

A Bermuda-háromszög
A Bermuda-háromszög
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

2. A Death Valley, azaz Halál-völgy vándorló kövei

A kaliforniai Racetrack Playa ('Versenypálya-síkság') sivatagi éghajlatú terület. Ezen a kihalt tájon találhatóak az úgynevezett vándorló kövek: olyan, akár több száz kilós sziklatömbök, amelyek nyomot hagyva maguk után átszelik a síkságot. Mivel sosem látta senki, hogy ezeket a köveket valaki mozgatta volna (meg ennek amúgy sem lenne túl sok értelme), különböző legendák szövődtek a rejtélyes jelenség köré.

De a tudósok ezt a jelenséget is megmagyarázták már: GPS és kamerák segítségével követték a kövek mozgását, és közben tanulmányozták a térség szélsőséges éghajlatát is... A vizsgálatból az derült ki, hogy a kövek a téli időszakban vándorolnak, amikor a csapadék összegyűlve akár kisebb, néhány centiméter mély tavakat is képez a területen. Éjjel a kövek jégbe fagynak, reggel pedig elkezd olvadni a jég a kövek alatt. A kövek így kis jégtáblákon úszva közlekednek, akár az enyhe szél hatására is. Egy-egy tél alatt akár 220 métert is megtehetnek – maguk után hagyva a víz, illetve a jég által vájt nyomot.

Öt rejtély, amit a tudomány már megfejtett
Forrás: Wikimedia Commons / CC BY 2.0

3. Spontán emberi öngyulladás

A spontán öngyulladás esetén az emberi test anélkül ég el, hogy annak bármilyen látható külső oka lenne. A jelenséget először a 17. században írták le, és azóta rengeteg találgatásra adott okot. A magyar Wikipédián számos feltételezést lehet olvasni a jelenségnek az okairól.

Mivel az emberi szervezet nagy százalékban vízből áll, nagyon kevéssé valószínű, hogy magától meggyulladjon. Sokkal inkább az képzelhető el, hogy az „öngyulladásos” esetekben a szerencsétlenül jártak ruhája valami kisebb forrásból (egy gyertya vagy cigaretta lángjából) tüzet kapott, ami észrevétlen maradt. A ruha pedig, mint egy kanóc, elvezette a tüzet a test zsíros részéhez, a zsír pedig táplálta az égést, amitől aztán az egész test megégett.

4. Az Antiküthérai szerkezet

Az Antiküthérai szerkezetet számolásra, az idő mérésére, és a bolygók helyzetének meghatározására használhatták az ókori görögök. A masinát egy elsüllyedt hajóroncsban találták meg 1900-ban Antiküthéra szigete mellett. Azóta foglalkoztatta a tudósokat a kérdés, hogy hogyan építhettek ilyen bonyolult szerkezetet olyan régen, illetve, hogy mire használhatták a görögök ezt a masinát.

A szerkezet körüli rejtélyek azonban mára eloszlottak: szénizotópos vizsgálattal kimutatták, hogy a hajó i. sz. 60-ban süllyedhetett el;ł a gép több mint 2000 éves. A benne található fogaskerekek ellenére azonban nem óráról van szó, tehát nem előzte meg vagy 1000 évvel a korát. Az Antiküthérai szerkezet egy csillagászati eszköz, amelynek segítségével a Nap, a Hold és hat bolygó pozícióját tudták kiszámolni bármilyen időpontra. Egyesek szerint Arkhimédész lehetett a feltalálója; Ciceró is tesz róla említést egyik művében.

Öt rejtély, amit a tudomány már megfejtett
Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2

5. Atlantisz

Atlantisz (vagy Atlasz szigete) az az utópikus sziget vagy kontinens, amely Platón leírása szerint egy természeti katasztrófa következtében elsüllyedt. Az állítólagos helyet és az ott élt civilizációt sokféle legenda övezi.

Első említése Platón Timaiosz című dialógusában található; és jó eséllyel egy mitologikus történetről van szó, nem valós történelmi eseményről. Annak ellenére, hogy az elsüllyedt szigetnek mind a mai napig semmi nyomát nem találták, ma is sokan hisznek a létezésében.

Öt rejtély, amit a tudomány már megfejtett
Forrás: Wikimedia Commons / Maróti Géza

Forrás

Six Mysteries Solved By Science

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
38 Sultanus Constantinus 2014. november 18. 20:19

@szigetva: Értem. Amúgy a spanyolban is vannak ehhez hasonló összevonások, de nem működnek olyan szabályszerűen, mint az olaszban vagy a franciában (pl. hogy magánhangzó előtt kötelező a névelő redukciója), és függ a beszéd választékosságától is.

Pl. a "Qué hora es"-t tipikusan úgy kérdezik meg Spanyolországban, hogy ['kjora'es] (függetlenül attól, hogy a kérdőszó hangúlyos), Latin-Amerikában inkább ['ke,ora'es].

37 szigetva 2014. november 18. 19:49

@Sultanus Constantinus: Szerintem az muatja, hogy az ʒlɛm egy szó, hogy a ʒ utáni ə kiejtése vagy elhagyása attól függ, milyen „szavak” következnek utána.

36 Sultanus Constantinus 2014. november 18. 08:30

@szigetva: Érdekes. Tehát ha jól értem, hangsúlyozási egységekben gondolkodsz (nem tudom, mi erre a magyar szakkifejezés, a spanyoloknál unidad fónica), vagyis minden, aminek egy hangsúlya van, az fonológiailag egy szó. De ennek csak az olyan nyelveknél van értelme szerintem, amelyekben van hangsúly. Így viszont egyből nagyon sok olyan nyelv "poliszintetikus" lesz, amelyet eddig analitikusként elemeztek.

35 szigetva 2014. november 17. 21:58

@Sultanus Constantinus: kɛskəsɛ egy hang egy morf (na jó, a kə egyben egy morf), ʒənlɛmpa, ʒlɛm: a ʒ utáni ə megjelenése a további kontextustól függ, mintha egy szó lenne az egész.

34 Sultanus Constantinus 2014. november 17. 20:32

@szigetva: Akkor ezt most nem egészen értem. Mármint nem azt, hogy mi a (poli)szintetikus, hanem azt, hogy éppen a francia lenne az, amikor már szinte igeragozása is alig van? Tudnál írni erre néhány példát, hogy pontosan mire gondolsz, mert most kíváncsivá tettél.

33 Krizsa 2014. november 17. 18:21

@arafuraferi: Nálam már megteremte az almát is, mert belátván, hogy finn nyelvismeret (legalább "ismeret") nélkül még a saját szememben sem tudok áttörést elérni, hát elkedztem finnül is tanulni. Mire jöttem rá? Arra, hogy az "ind-eu"-nak / a finnes-legészakibb nyelveknek / a magyarnak / és a sémi nyelveknek bőven VAN KÖZÜK egymáshoz. S mindnek együtt a felvándorlók afro-sémi nyelvéhez volt közük. Csakhogy a finn almafa biztosan több, mint 1O (vagy 2O-3O?) ezer éve termett almát. De azóta már - almát - nem terem.

32 arafuraferi 2014. november 17. 17:28

@Krizsa: Egyébként csak, hogy kiegyenlítsem a számlát dicséret terén, nálam a "nyest.hu" és a "Krizsa" tulajdonnevek már összeforrtak, mint a fa, meg az alma, bár lehet, hogy a szerkesztőknek nem ez volt a céljuk (merthogy ők nem almafa, hanem (egy finnugor) szilfa, az meg ugye ritkán terem almát).:-)

31 arafuraferi 2014. november 17. 17:14

@Krizsa: nem kell úgy felkapni a vizet, köszönöm a dícséretet, de attól még nem leszek gyöknyelvész, max. kevesebbet szólok be...mostanában:-) Bunkózni meg csak bunkókkal szoktam, te viszont nem vagy bunkó ezért veled nem is bunkózok, csak nem értesz a nyelvészethez, szerintem.

30 Krizsa 2014. november 17. 16:56

@arafuraferi: Na éppen most dícsértelek meg fizikából egy másik cikk alatt. Akkor mostanában megint nem válaszolok... feleslegesen.

29 szigetva 2014. november 17. 16:28

@Sultanus Constantinus: Nem, szintetikus vagy poliszintetikus. Mindentegyszóbanmond. Inkorporálónak is nevezik az ilyet.

28 arafuraferi 2014. november 17. 14:39

@arafuraferi: "rászálltunk egy üstökösre." bár tuti, hogy krizs még csurjumov-geraszimenko landon is találna egy-két érdekes szógyököt

@Krizsa: elképesztő, hogy ilyen cikkeknél is így nyomod:-)

27 Sultanus Constantinus 2014. november 17. 14:29

@szigetva: Analitikus, nem? :)

Egyébként a romanisztikai szakirodalomban sajnos gyakran elkövetik azt a félrebeszélést, hogy az "erősen szintetikus latinból" az újlatin nyelvek "erősen analitikussá" váltak. Ezzel persze olyanokra gondolnak, hogy a latinban még esetraggal fejezték ki birtokos vagy a részes esetet, az újlatin nyelvekben meg elöljárószóval. Csak éppen elmennek amellett, hogy ezzel szemben az újlatin nyelvekben létrejöttek a latinban még nem létező, új szintetikus formák is, pl. a feltételes igeidők, a névmási simulószók stb. Szóval gyakorlatilag semmivel sem analitikusabbak a latinnál.

26 arafuraferi 2014. november 17. 14:05

Azért a Kréta Thíra háromszöget meg lehetett volna említeni az Atlantisz megfelelőjeként, mivel elég sok tudós a szantorini vulkánkitörést emlegeti a (részbeni) elsüllyedt világ megsemmisítőjének. Amúgy meg olcsó népszerűség ez a 10 rejtély, meg 100 híres ufó, bezzeg arról egy sort se ír a tudomány lapja, hogy rászálltunk egy üstökösre.

25 szigetva 2014. november 17. 13:55

@mederi: Pl a francia flektálóból szintetikus(-szerű) lett.

24 mederi 2014. november 17. 11:29

@mederi:

Bocsi, még annyit hozzátennék, hogy ezer évvel ezelőtt a britek nyelve (ma angol) is ragzó volt (Európa többi nyelveivel kapcsolatban nem tudom, hogy datálható-e hasonló változás.)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X