Hatalmas vihart kavart az Egyesült Államokban az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Tanács (National Transportation Safety Board – NTSB) legújabb ajánlása, amiben a vezetés közben történő telefonálás teljes betiltását javasolja az államoknak.

„Mi lesz a következő? Nem lehet utast szállítani? TIlos lesz gyerekkel közlekedni? Lehet, hogy az NTSB az autóvezetést is betiltja!” – ilyen és ehhez hasonló kommentekkel fogadták a Twitteren a bejelentést.

...megtörténhet kihangosítva is.
(Forrás: Manuel Burgos/iStockphoto)

Pedig jelek szerint a tudomány az NTSB oldalán áll – írja cikkében a Washington Post. Meggyőző mennyiségű és alapos bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kijelentsük: a vezetés közben történő telefonálás, legyen az kihangosított vagy bármilyen, károsan befolyásolja a vezetést és nagymértékben növeli a baleseti kockázatot.

Az amerikai szekértők által áttekintett háromszáz tanulmány egyike sem talált arra bizonyítékot, hogy a kihangosított telefonálás bármilyen mértékben is csökkentené a kockázatot. Úgy tűnik, nem az számít, hol a kezünk; sokkal inkább az, hol járnak a gondolataink. Erre a megállapításra jutott egy közelmúltban befejezett svéd vizsgálat is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kanadai és ausztrál vizsgálatok egybehangzóan arra a megállapításra jutottak, hogy a vezetés közben történő telefonálásnak köszönhetően a baleseti kockázat négyszeresére nő. Ebből a szempontból pedig teljesen lényegtelen, hogy valaki kihangosítóval telefonál-e, vagy kézben tartja a telefont.

Eközben odabent

A Carnegie Mellon Egyetem munkatársai már 2008-ban kimutatták, hogy a telefonálás komoly agyi kapacitásokat von el a vezetéstől. A kutatásban részt vevő vezetők agyműködését mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) figyelték. Az eljárás pontosan kimutatta, mely agyi területek aktívak vezetés közben. A vizsgálat megállapítása szerint a telefonáló vezetők 37 százalékkal kevesebb agyi terület szenteltek a vezetésnek, mint nem telefonáló társaik. A vezetési szimulációk azt is bebizonyították, hogy azok a vezetők, akikhez éppen beszél valaki, lényegesen rosszabbul teljesítettek olyan feladatokat, mint például a sávváltás vagy az úttartás. Ha a vezető megpróbálta teljesen figyelmen kívül hagyni a szavakat, az MRI-vizsgálat továbbra is aktivitást mutatott ki az agy beszédért felelős területein. Amikor ugyanis valaki anyanyelvünkön szól hozzánk, agyunk mindenképpen feldolgozza az információkat – akkor is, ha nem akarunk odafigyelni.

Ezzel a megállapítással teljesen egybevágnak azok a helyszínelői tapasztalatok, melyek szerint a kihangosított telefonálás közben gyakran történnek olyan esetek, hogy a vezető valamilyen teljesen jól látható tárgyba hajt bele. A lap egy 2004-es esetet említ, amikor egy diákokat szállító busz vezetője egy számára teljesen jól ismert útvonalon belehajtott egy híd alacsonyabban lévő szerkezeti elemébe, ami leszakította a jármű tetejét. A vezető nem tudott más magyarázatot adni arra, hogy történhetett meg ez az eset, csak azt, hogy éppen kihangosítóval telefonált.

Természetesen egy járműben nem csak telefonon lehet beszélgetni: a vezető az utasaival is cseveghet. Érdekes módon azonban az utassal történő beszélgetés koránt sem annyira veszélyes, mint a telefonálás: az utas maga is részt vesz a vezetési élményben, adott esetben figyelmezteti a vezetőt, továbbá önkéntelenül is a forgalmi helyzethez igazítja a beszélgetés tempóját.

Itthon még telefonálhatunk

A magyar szabályozás jelenleg csak a kézben tartott telefonálást tiltja. „A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat” – így fogalmaz a KRESZ.

Magyarországon a közlekedésbiztonság a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. A szaktárca tájékoztatása szerint már többször felmerült az az igény, hogy tételesen felsorolják a vezetés közbeni magatartási tilalmakat – vélhetően az ilyen típusú tilalomnak is ebben a listában lenne a helye.

Az egyik legnagyobb probléma ugyanakkor az ilyen típusú tilalmak előírásakor éppen az, hogy az ellenőrzés meglehetősen problémás. Arzt Gergely, a tárca kommunikációs főosztályának vezetőhelyettese szerint a nem kívánt magatartások tetten érhetősége nagyon bonyolult, mellőzésük hatósági eszközökkel nehezen kényszeríthető ki. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az esetlegesen bekövetkező balesetnél a gondatlan magatartást súlyosbító körülményként veszik majd figyelembe. (A tárca hivatalos állásfoglalását lásd lent.)

Ahogy a minisztérium látja

A jelenleg hatályos KRESZ a járművezető személyes felelősségébe utalja, hogy a jármű vezetésére képes állapotban legyen. Járműfajták szerint külön rendelkezik a járművezető mobiltelefon-használatának feltételeiről. A mobiltelefonok rohamos elterjedése nyomán vezetés közbeni használatukat nemzetközi szinten is jelentős balesetokozó tényezőként azonosították. A kézben tartott mobiltelefon használatának tilalma így a korábbi években egész Európában elterjedt szabályozási gyakorlattá vált. A hazai előírások ehhez igazodtak.

A szaktárca alapvetően minden olyan járművezetői magatartást közlekedésbiztonsági szempontból nem kívánatosnak tekint, esetenként veszélyesnek tart, amely elvonhatja a vezető figyelmét, vagy korlátozhatja a vezetéshez szükséges képességeit. A vezetés közbeni magatartási tilalmak KRESZ rendeletben történő tételes felsorolásának szükségessége  az elmúlt években javaslatként több alkalommal is felmerült, a kérdésben azonban még nem alakult ki egységes kormányzati és szakértői álláspont.

A KRESZ folyamatban lévő felülvizsgálata során a minisztérium az általános európai gyakorlat figyelembe vételével áttekinti a járművezetők számára tiltott magatartások tételes felsorolásának, újabb tilalmak (pl. dohányzásé, étkezésé, számítógép-használaté, televíziózásé vagy videózásé stb.) bevezetésének lehetőségét. Megfontolásra érdemes azonban, hogy – leginkább az újfajta szórakoztató elektronika eszközök rendkívül gyors ütemű megjelenése miatt – mennyire követheti nyomon egy kormányrendeleti szintű szabályozás a tilalmasként kezelendő tevékenységek körének bővülését.  A jogszabályi tiltás hatékony ellenőrzés nélkül nem érheti el célját, e nem kívánt magatartások tetten érhetősége azonban erősen korlátozott, mellőzésük hatósági eszközökkel nehézkesen kényszeríthető ki. Közlekedésszabályozási oldalról leginkább arról lehet szó, hogy egy esetlegesen bekövetkező balesetnél a járművezető gondatlan magatartását súlyosbító körülményeként vegyék figyelembe.