nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gyilkos vagy gyógyító antibiotikumok?

Sokan gondolják, hogy a penicillin felfedezése előtti idők már soha nem térhetnek vissza. Maryn McKenna azt mutatja be, hogy ettől a korszaktól nem is vagyunk olyan messzire, mint gondolnánk.

nyest.hu | 2013. november 26.
|  

Új-Zélandon belehalt bakteriális fertőzésébe egy férfi. A szigetország történetében először fordult elő, hogy egy gyógyszerrezisztens baktérium által okozott fertőzésbe halt bele valaki – a New Zealand Herald.

A híradások szerint a Brian Pool januárban angoltanárként dolgozott Vietnamban, amikor agyvérzést kapott. Azonnal megoperálták egy vietnami kórházban, később hazaszállították. Ekkor derült ki a vizsgálatok során, hogy a KPC-Oxa 48-nak nevezett baktérium fertőzte meg, ami ellen a mai napig nincs hatékony antibiotikum, teljesen rezisztens (ellenálló) minden gyógyszerrel szemben.

Maryn McKenna újságíró, több, a fertőzésekkel, járványokkal kapcsolatos ismeretterjesztő könyv szerzője. (Művel: Beating Back the Devil; Superbug.)

Pool tragikus esete arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire veszélyesek a gyógyszerekre rezisztenssé váló baktériumfajok. Az eset kapcsán a Wired magazinban jelent meg Maryn McKenna érvelése az antibiotikumokkal kapcsolatban Mi mindent veszítünk el, amikor elveszítjük az antibiotikumokat? címmel.

Poolra azt mondják, hogy az úgynevezett posztantibakteriális korszak áldozata. „De mit is jelent ez? Milyen lenne egy olyan korszakban élni, amelyben nincsenek antibiotikumok?” – teszi fel a kérdést MCKenna. – És biztosít afelől, hogy az a korszak, amikor a jelenleg ismert antibiotikumok nem lesznek hatékonyak, mert a baktériumfajok rezisztensekké válnak rájuk, nincs is olyan messze. Ha tehát nem lesznek antibiotikumok, akkor ezek a kórokozók fertőzni fognak – ez logikus. De milyen következmények várhatók még?

Más betegségek kezelése is lehetetlenné válik – mondja McKenna. A rákterápiák, illetve a szervtranszplantáció sikere részben azon múlik, hogy az immunrendszert legyöngítik. Ebben az állapotban a szervezet jobban ki van téve mindenféle fertőzéseknek. Veszélybe kerül minden olyan kezelés, amely a véráramon keresztül közvetlenül történik – mint például a dialízis. Lehetetlenné válik minden nagyobb műtét – szív, tüdő stb. A műtéti beavatkozás olyan szervek esetében is lehetetlenné válik, amelyekben eleve vannak baktériumok – belek, húgyhólyag, nemi szervek. Nem lehetne implantátumokat sem behelyezni – térd, csípő, szívbillentyű. Nem lenne lehetséges semmilyen plasztikai műtét sem.

Baktériumok a vizeletben
Baktériumok a vizeletben
(Forrás: Wikimedia Commons / Mkaercher / CC BY-SA 3.0)

Nem lehetne kezelni a balesetet szenvedetteket: egy komoly autóbaleset sérültjeit vagy akár egy gyereket, aki leesett a fáról. A szülés sem lenne olyan biztonságos, mint manapság. Az antibiotikumok felfedezése előtt 1000 nőből 5 belehalt a szülés szövődményeként fellépő fertőzésekbe. A bőrfertőzések esetében kilencből egy, a tüdőgyulladásba pedig tízből három ember halt bele ebben az időszakban.

De nem csak a betegségek lennének veszélyesebbek és pusztítóbbak, az élelem is jóval drágább lenne. Elveszítenénk ugyanis a ma általánosan fogyasztott, olcsó élelmiszereket. Manapság ugyanis az általunk fogyasztott hús nagy része antibiotikumokkal kezelt állatokból származik. Csak így lehetséges ugyanis ilyen körülmények között és ilyen mennyiségben tartani és szaporítani őket. Antibiotikumok nélkül ez lehetetlenné válna: vagy az állatok betegednének meg és hullanának el tömegesen, vagy a gazdák kénytelenek lennének változtatni az állattartás körülményein. Így mindenféle húsáru jóval drágább lenne, mint ma.

És persze a drágulás nem csak a húst érintené.Ugyanis antibiotikumokat nemcsak az állattartásban, de a növénytermesztésben is használnak – elsősorban a gyümölcsök esetében. A posztantibakteriális korszak előjele, hogy ma Amerikában az almafákat egy olyan baktérium támadja, amely ellen már csak egyetlen antibiotikum hatásos, tehát majdnem teljesen rezisztens.

Antibiotikum-rezisztencia: a bal oldalon reagál az antibiotikumra a baktérium; a jobb oldali rezisztens
Antibiotikum-rezisztencia: a bal oldalon reagál az antibiotikumra a baktérium; a jobb oldali rezisztens
(Forrás: Wikimedia Commons / Dr Graham Beards / CC BY-SA 3.0)

A helyzet tehát korántsem olyan veszélytelen, mint amilyennek sokszor gondolni szeretnénk. Szűk nyolcvan évvel a penicillin felfedezése és előállítása után komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan tudjuk elejét venni egy ilyen katasztrófának.

Forrás

When We Lose Antibiotics, Here’s Everything Else We’ll Lose Too

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X