-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Libanon fővárosában, Bejrútban álgyilkossági jelenetekkel igyekeznek felhívni a lakosok figyelmét az arab nyelv helyzetére.
Ha ma sétálnánk Bejrút utcáin, látnánk, hogy egyes járdákon sárga rendőrségi szalag vesz körbe egy arab nyelvű feliratot: „Ne öld meg a nyelvünket!” A kampány célja a figyelemfelkeltés: a szervezők egy fesztivál keretében igyekeznek rádöbbenteni Libanon lakóit; hogy ha nem tesznek sürgősen valamit, lassan elfelejtenek arabul.
A libanoniak körében ma az angol és a francia dívik: a középosztálybeli, módosabb családok régóta csak franciául társalognak otthon, míg az angol helyzetét a pop kultúra, a hollywoodi filmek és az internet erősíti folyamatosan. A legtöbb gyerek így csak idegen nyelvként, az iskolában tanulja az arabot – írja a Christian Science Monitor. A nyelv népszerűtlenségéhez az is hozzájárul, hogy a nyugati nyelvekhez képest sokan túl nehéznek tartják.
A nyelvőrző fesztivál szervezője, Nadine Touma szerint: „ha elvesztjük a történeteinket, a nyelvünket, ugyanolyanná válunk, mint bárki más: egy kultúra, ami csak a vásárlásról és az eladásról szól”.