nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gub százmilliókból
Miért rossz?

Honnan tudjuk, hogy kit mi érdekel? Hát onnan, hogy az ember azokról a dolgokról gondolkodik, beszél, ír, amelyek foglalkoztatják. Ami nem érdekli, arról hallgat. Eszébe sem jut, hogy foglalkozzon vele.

Fejes László | 2016. október 3.
|  

Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) honlapján találtuk az alábbi kis szösszenetet:

Miért rossz?
Forrás: e-nyelv.hu

Balázs Géza képe félig-meddig véletlenül került a cikk mellé (a megtaláláskor volt éppen ügyeletes tanácsadó), az nem derül ki, hogy a „cikket” ki jegyzi (ez meglehetősen általános a honlapon). Az mindenesetre biztos, hogy az illető a Balázs által gondosan összeválogatott „szellemi kör” tagja. Emlékeztetőül: Balázs Géza az, akinek kezdeményezésére a kormány százmilliókat fordított a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi) létrehozására, később azonban támadta az intézményt, és az Anyanyelvápolók Szövetsége számára fejte meg újabb százmilliókkal az államot.

Mi a baj az alábbi írásművel?

Fiatal házaspár nászúton van a Balatonnál. A fiatalasszony levelet írt a mamának.

A mama hangosan olvassa a levelet:

– Itt pocsék az idő. Egy hete nem láttuk a napot, be van borulva, folyton esik. Egész nap a szobában gubbasztunk.
 

– Hallod apjuk, mi az, hogy gub?

Nem az, hogy a fenti, viccnek szánt szöveg sokkal inkább alpári, mint humoros. Nem is az, hogy nagyon szerencsétlenül van tördelve. Még csak nem is az, hogy a „poén” borzasztóan erőltetett, mert egy olyan szerkezeti elemzést tulajdonít egy nyelvhasználónak, amely teljesen valószínűtlen. Hanem az, hogy ha már kikerül a szöveg egy nyelvi ismeretterjesztőnek szánt oldalra, akkor elvárnánk, hogy megmagyarázza: mitől rossz, erőltetett a viccnek szánt szöveg.

Egyes magyar nyelvtanok összetett szavaknak tekintik az igekötős igéket. Erre nincs komoly ok, hiszen az összetett szavak jellemzője, hogy tagjaik nem választhatóak el egymástól, az ige és az igekötő bizonyos szerkezetekben elválik: leírja, de azért írja le, mert... (*azért leírja, mert...); hol írja le? (*hol leírja?); a nem írja le nem ugyanaz, mint a nem leírja stb. A legszélesebb körben használt magyar egyetemi nyelvtankönyv, a Magyar grammatika is szóösszetételnek tekinti az igekötő és az ige kapcsolatát (amikor azok egymást közvetlenül követik, és egybeírjuk őket), ugyanakkor kijelenti, hogy az „összetett szavak között feltűnően kevés az ige” (325. o.) – ezek szerint a magyarban ritka lenen az az eset, amikor az ige közvetlenül az igekötőt követi? Olvasóinkra bízzuk a következtetést.

A gub+baszik szerkezet feltételezése azért abszurd, mert a magyarban gyakorlatilag nincsenek olyan összetett szavak, melyeknek az utótagjuk ige (és így maguk is igék). Kivételként említhető néhány olyan, mint a képvisel, de jelentését tekintve ez is teljesen elhomályosult, és bizony a képviselő-választás írásmódját könnyű elrontanunk, hiszen könnyen elfeledkezünk arról, hogy a képviselő összetett szó. Ilyen jellegű összetételeink vannak: ceruzahegyező, regényíró – de ezek mellett nem áll olyan ige, mint a *ceruzahegyez vagy a *regényír. S bár ma azt hihetnénk, hogy a képviselőt a képviselből képezzük, történetileg éppen fordítva áll a dolog: a képviselőből jött létre a képvisel: ezt a folyamatot szokás (tő)elvonásnak hívni.

Ennek kapcsán az is megemlíthető lenne, hogy az elvonás más esetekben is működik, de kissé felemás módon. Így például a gyorsírás, gyorsíró, illetve gépírás, gépíró szavakból elvonták a gyorsír, gépír igét. A számítógépek elterjedése előtt gyakoriak voltak az olyan hirdetések, melyekben gyors- és gépírni tudó titkárnőket kerestek (a nyelvművelők egyébként helytelenítették az ilyen alakokat). Ugyanakkor más formában nem igazán használták ezeket az igéket – nem nagyon hallhattunk olyat, hogy *Egész nap csak gépírt vagy *Szerezz egy titkárnőt, de aztán jól gépírjon! Emiatt persze az is megkérdőjelezhető, hogy mennyire beszélhetünk itt igékről, és nevezhetjük-e ezt a jelenséget elvonásnak.

Mindezt el lehetett volna mondani a gyengécske vicc kapcsán. Ehhez azonban szaktudásra, és még inkább érdeklődésre lenne szükség. Arra, hogy maga a cikkíró érdeklődjön a nyelvi jelenségek iránt, meglássa a nyelvi vonatkozást az alpári szövegben. Ám láthatóan a cikkíró számára ez már nem volt érdekes.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
45 bm 2017. január 31. 22:33

@bm: jaj, és ezt még meg kell írnom, mert annyira idekívánkozik:

Ne tessék szőrszálhasogatni!... ;-)

44 bm 2017. január 20. 14:23

@Fejes László (nyest.hu): bocsánat, hogy nem volt érdekes.

én az eddigi kommenteket folytattam, abban ilyenekről beszéltünk, és eddig "mindenkinek" érdekesek voltak ezek is. sőt, "a cikkíró" is azt gondolta, hogy a cikknek abban a közbülső részében, amelyben – két BG-szapulás közé – némi nyelvészetet is becsempész, érdekes téma lehet az olvasó számára, ha a (tő)elvonásokról 'eszmefuttat'(;-).

(tehát nem közvetlenül az eredeti BG-szurkáláshoz szóltam hozzá – e téren Szaladóhoz hasonlóan látom a dolgot. nem is tudom, hogy hogy lehetne másképp látni, amikor a cikk első felét (tényleg közel a felét!) ennek szenteli "a cikkíró". az, hogy a kommentelők mégis általában a nyelvi részhez szóltak hozzá, nem jelenti azt, hogy nincs a cikknek más része, csupán őket ez érdekli, ők ezért járnak ide, illetve egyszerűen józan önmérsékletet gyakorolnak ('önmérsékelnek'?...;-): ráhagyják a cikkíróra, hogy kiélje azt, amit időről időre ki kell neki, és foglalkoznak inkább a töltelékként odatett nyelvi vonatkozásokkal.

annak ellenére tesznek/teszünk így, hogy ez majdhogynem "offtopik" (vagy minimum mellékszál) a cikk mondandójához képest. én is sajnálom, hogy így van.

tulajdonképpen a történelem megismétli önmagát, mindannyian 'gyöngyhalászunk'(;-): BG kiválasztott a sok disznóvicc közül egy megfelelőt, és odatette, hogy mindenki a nyelvi vonatkozást találja meg, és ezt gondolja tovább; "a cikkíró" megtette ezt a továbbgondolást, és egy BG-pocskondiázásba ágyazva elénk tárta; ebből pedig a kommentelők megintcsak sikeresen kiemelték a nyelvi vonatkozást, és ők is azzal foglalkoznak. ez így szép. :-)

persze lehetne úgy is, hogy van egy "politikai" cikk, amelyben van egy link egy másik, ismeretterjesztő cikkre, ahol alaposan ki van fejtve a nyelvészeti téma – de ez itt nem szokás, itt pont a vegyítésre megyünk rá, mink itten szeretünk 'rejtvényfejteni'(;-) és kihámozni. zárójel bezárva.)

43 Fejes László (nyest.hu) 2017. január 17. 12:16

@bm: Egy csomó ilyen előfordulhat, de csak akkor érdekes, ha nem elvonással keletkezett.

42 bm 2017. január 17. 08:44

@Szaladó: megint szembejött egy: tükörfordít

41 mederi 2016. október 14. 10:53

@hhgygy: 23, @bm: 24

A nyelv "tömörödik", mert szerintem "utálná", hogy sok legyen a túl hosszú (pl." ...lakógyűlést tartani" tipusú) mondatokból.. :)

40 aphelion 2016. október 7. 20:31

@Szaladó: Hát azért az akárhogy is nézzük elég magas labda, hogy valaki százmilliókat kap a *mi* adónkból, és ilyen szintű faviccek jönnek ki belőle, nem?

Ha valaki piaci alapon publikálna ilyesmiket és volna rá kereslet, akkor csak legyintenék, de ebben a pénzosztásos formában teljesen jogos a "böködés".

Amúgy meg az a fő kifogása a cikknek, hogy "ha már kikerül a szöveg egy nyelvi ismeretterjesztőnek szánt oldalra, akkor elvárnánk, hogy megmagyarázza: mitől rossz, erőltetett a viccnek szánt szöveg." Ez a nyelvészeti elemzés, amit itt beindított, valóban érdekes téma, ha erre kitér a szerző, akkor legalább ért volna valamit az írás.

39 Szaladó 2016. október 7. 18:30

@Fejes László (nyest.hu): De, tüzesetesen elolvastam. A célja leginkább megint odabökni egyet az Ellenségnek. Ha nem ez lett volna, a Szerző alaposabban utánajárt volna a téma nyelvi részének, legalább annyira, hogy a szokott mintavételezési módot használva kigugliz néhány kifejezést, ahogy ezt néhány kommentelő megtette.

38 Untermensch4 2016. október 7. 18:17

@aphelion: "Azaz a visszakérdezés valószínűleg inkább úgy hangzana, hogy "Mi az a gubbaszás?" nem pedig hogy "Mi az a gub?" mert az előbbi az az alak, amiből az ige képezve lett."

De mivel ez vicc lenne, bele van kalkulálva hogy a hallgató asszociál, továbbgondolja a dolgot és olyanon fog nevetni ami el sem hangzott.

Kissé hasonló: Két olajsejk sétál a sivatagban, az egyik panaszolja a másiknak:

Annyi nyolcsávos autópályát építettem a népemnek hogy sehol nincs ennyi a világon, ekkora területen belül, a városok és falvak összes útja kiváló, görkorcsolyázni lehet mindenhol. Úgy hívnak talán hogy "Ali, az útépítő"? Hát nem. Világszínvonalú kórházakat építtettem a hálátlanoknak, ha a kezelőorvosa akárkinek azt gondolja hogy az kell, a világ legjobb szakorvos-specialistáit hozatjuk ide magángépen, külön szállodát tartok fenn a vendég orvosoknak, konferenciákat szervezek hogy az egészségügy élvonalbeli legyen. Úgy hívnak talán hogy "Ali, a gyógyító"? Hát nem. A sivatag legnagyobb oázisát építtettem meg, aqaparkok, csónakázótavak, csatornák, lagúnák, szökőkutak, minden csepp víz iható. Úgy hívnak talán hogy "Ali, a vízfakasztó"? Á, dehogy. De az ember csak egyszer... tényleg csak egyszer, egy tevét...

37 Untermensch4 2016. október 7. 18:03

@Fejes László (nyest.hu): " Az egyetlen különbség, hogy a gyógy magában nem létezik. Így aztán a „mi az a gyógy?” kérdés valóban fogós."

A "gyógy" -hoz mint önállóan nem létezőhöz a "gub" annyiban hasonlít hogy pl guba, gubó létezik. Meg akkor a "gyógykezelés" hogy jött létre?

36 Fejes László (nyest.hu) 2016. október 7. 17:11

@aphelion: Köszönöm, végre egy lényeglátó hozzászólás.

@Irgun Baklav: Ráadásul a népszavazó ma is furcsa...

@Sultanus Constantinus: Ez azért nem egészen így van. A kérdés arról szól, hogy produktív folyamat-e a főnév+ige alakú igék megalkotása, vagy sem, és ez a kérdés a szinkróniára vonatkozik. A példák viszont azt mutatják, hogy igen, ma is keletkeznek ilyen szerkezetek, de nem összetétellel (hanem elvonással), ergo ilyen összetételi mód nincs.

@aphelion: Nagyon pontos, épp ezzel szerettem volna kiegészíteni az előzőeket.

@Szaladó: Nem olvastad elég tüzetesen. Akkor tudnád, hogy legfeljebb arról, hogy miért... (Érdekes módon mások nem így látják, eddig mindenki más a nyelvészeti problémákat tekintette érdekesnek, és ahhoz szólt hozzá. Kiben lehet a hiba?)

@Szaladó: Nem tudom, hogy jön ez ide, de lényegét tekintve ez is pont olyan, mint az eddigi példák: a gyógykezelésből jött létre. Az egyetlen különbség, hogy a gyógy magában nem létezik. Így aztán a „mi az a gyógy?” kérdés valóban fogós.

35 Szaladó 2016. október 7. 16:15

Gyógykezel.

34 Szaladó 2016. október 7. 16:11

Tüzetesen elolvastam a cikket, hogy megtudjam, miről szól. Arról, hogy nagyon utáljuk Balázs Gézát.

33 aphelion 2016. október 7. 13:13

@Sultanus Constantinus: Ennyi példa után az nem is kérdés, hogy létezik, viszont úgy tűnik csak ebben a főnévből elvonásos formában. Szóval ha adott a gub (potenciális jelentéseit mindenkinek a fantáziájára bízom...), akkor előbb a baszás főnévvel kombinálva a gubbaszás főnévnek kell megfogannia belőle, és aztán ha azt elegendő ideig kihordták a beszélők, akkor születhet meg a gubbaszni ige ;))

Azaz a visszakérdezés valószínűleg inkább úgy hangzana, hogy "Mi az a gubbaszás?" nem pedig hogy "Mi az a gub?" mert az előbbi az az alak, amiből az ige képezve lett.

32 Sultanus Constantinus 2016. október 7. 12:52

@aphelion: Ha viszont így nézzük, akkor ez csak még inkább megerősíti, hogy létezik és még produktív is ez a fajta összetett ige. :)

31 aphelion 2016. október 7. 10:53

@Untermensch4: Amit @Irgun Baklav: mondott :)

@Sultanus Constantinus: Olyan esetekben, mikor 100 éve mást jelentett egy szó, de ma már úgymond (khm...) max irodalomórán találkozni a régi jelentésével, valóban nem releváns a jelenlegi nyelvhasználat szempontjából a története (de azért a nyelvtörténet iránt érdeklődők még kíváncsiak lehetnek rá -- az is egy leíró tudomány, ott még nyelvművelő barátaink se tartanak, hogy megalkossák a múlt idejű felszólító módot csak azért, hogy megmondhassák az őseinknek, hogyan tetszettek volna beszélni...). De ezeknél az igéknél nem egy múltban végbement változásról van szó, ami ma már történelem, hanem a jelenben zajló szóalkotásról, az új alakok jelenben történő térnyeréséről, szóval ez szerintem más tészta.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X