nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kutya 3.
Gaz kutyák

Nem is gondolnánk, mennyi kutya fér el egy mezőn. Kiderül, mi az a kutyatalp, a kutyanyelv és a kutyatej mibenlétéről is fellebbentjük a fátylat.

Wenszky Nóra | 2016. március 25.
|  

Cikkünkben az egyes növényneveket úgy írjuk, ahogy a forrásainkban szerepeltek. Az írásmód nem mindig felel meg az akadémiai helyesírási szabályoknak.

Az már macskás cikksorozatunk 5. darabjából is kiderült, hogy az állatok nem hiányozhatnak a növényvilágból. A kutyák sem kivételek ez alól: számos növénynek a hivatalos vagy népi elnevezésében fellelhető a kutya szó. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) a kutyatej címszónál megjegyzi, hogy a kutya előtag számos gyomnövény nevében előfordul, s annak hitvány, semmirekellő voltára utal.

Kutya a növényzetben
Kutya a növényzetben
(Forrás: Wikimedia Commons / Docco / CC BY-SA 3.0)

Mint kutyás sorozatunk első darabjában megírtuk, a kutya szó sokszor valami hitványságot, megvetést jelez, akárcsak számos más nyelvben: az oroszban, a németben és a latinban is használják a ’kutya’ jelentésű szót megvetett emberekre. Így a kutya- nevű növények sem a haszonnövények közül kerülnek ki. A kutyatalpról az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.) például csak annyit közöl, hogy olyan gyomnövény, ami a búza közt is megterem. Vessük be magunkat a gyomok világába, ahol csak úgy hemzsegnek a kutyák testrészei!

Maga a gyom szó csuvasos jellegű ótörök jövevényszó a magyarban. Ezzel szemben a hasonló jelentésű gaz ismeretlen eredetű, akárcsak a sokkal ritkábban használt dudva.

Először is tisztázzuk, mit nevezünk gyomnövénynek. A feladat nem egyszerű – a Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia című szakkönyv két oldalon keresztül taglalja a definíció nehézségeit. Az egyik lehetséges meghatározás szerint azokat a fajokat tekintjük gyomoknak, melyek zavarják az emberek termelőtevékenységét – mint például a kiskertben növő gyomnövények, vagy befolyásolják egészségét, pihenését, mint az allergén parlagfű.

Káosz a kutyák közt

A gyepszőnyegben virító pitypang vagy gyermekláncfű (Taraxacum officinale) egyesek számára üdítő színfolt, másoknak gyógynövény, megint mások szerint a gyep gyilkosa. Ez utóbbi tábor örülhet, hiszen a pitypang népi elnevezései között több olyat is találunk, amely a derogáló kutya előtagot tartalmazza. A növény levelét hívják kutyanyelvnek, magát a növényt pedig kutyaszopónak vagy kutyaszopogatónak, illetve kutyatejnek. Ez utóbbi elnevezésben a tej szó arra utal, hogy ha a növény levelét megtörjük, fehér tejnedv jelenik meg a törési felületen.

Pitypang: áldás vagy átok?
Pitypang: áldás vagy átok?
(Forrás: Wikimedia commons / David Monniaux / GNU-FDL 1.2)

Azonban a kutyatej, pontosabban a farkas kutyatej elnevezés egy másik növény hivatalos neve. Az Euphorbia cyparissiasi tudományos nevű növény ugyancsak tejnedvet tartalmaz. Egyik népi elnevezése kutyafűtej. A kutyatej elnevezésért azonban még több növény áll sorba az ÚMTSz. szerint. Néhol így nevezik a közönséges gyújtoványfüvet (Linaria vulgaris), másutt pedig a sárga tejnedvet adó vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) hallgat a kutyatej névre.

Ám nem csak ez az egy átfedés van a nevek között. A pitypang levelére használt kutyanyelv szót az útifűfélékkel (Plantago) kapcsolatban is használják egyes vidékeken. Ismeretes a kutyanyelv útifű, kutyanyelvűfű, kutyanyelvű-útifű elnevezés is, mellyel a különböző útifűféléket illetik. Sőt, a zöld muhar (Setaria viridis) és a hivatalosan közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) névre hallgató borágófélék közé tartozó növény is nevezhető kutyanyelvnek.

A hivatalos kutyatej
A hivatalos kutyatej
(Forrás: Wikimedia Commons / MdE / CC BY-SA 3.0)

Végül nézzük mit takar a kutyaszőr elnevezés. Ezt nevet az őszirózsafélék közé tartozó bakszakállfajokra (Tragopogon) használják. A bakszakáll ránézésre hasonlít a pitypangra: sárga virága van, és elvirágzás után a magok fehéres színű repítőszőrök segítségével szállnak a szélben. Feltehetőleg a fehér repítőszőrökről nevezték el kutyaszőrnek.

Ezzel búcsúzunk is az árokparton virító növényektől. Cikksorozatunk következő részében nem szakadunk el még a növényvilágtól, de inkább a gyümölcsökre koncentrálunk. Kiderül majd például az is, mi az a kutyamonyú körte.

Bakszakáll
Bakszakáll
(Forrás: Wikimedia Commons / Ejdzej / GNU-FDL 1.2)


Források

A magyar nyelv etimológiai szótára

Új magyar tájszótár

Hunyadi Károly – Béres Imre – Kazinczi Gabriella (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia

Priszter Szaniszló: Növényneveink

Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára


Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 El Vaquero 2016. március 28. 20:10

@nadivereb: nagyon helyes, hogy nincs ilyen jegyzék. Engem a kémiában is sírba vittek a vegyületek népi nevei, sose tudtam megjegyezni melyik-melyik. Az ilyen elnevezések nem hogy megkönnyítenék az emberek dolgát, hanem még felesleges bonyodalmakat is okoznak. Vannak ilyen dolgok, amelyeket nem lehet egyszerűsíteni.

9 nadivereb 2016. március 28. 19:54

@Fejes László (nyest.hu): pont ez az: nincs ilyen jegyzék. A tudományos ("latin") neveknek pont ez a célja: egyértelmű, hivatalos azonosítója a fajoknak. Ha egyértelműen azonosítani akarunk valamit, a tudományos nevét adjuk meg. A magyar nevek leginkább csak a jobb közérthetőség miatt vannak ott.

Vannak olyan munkák, amiket használunk, ha a magyar neveket akarjuk megnézni (Priszter Szaniszló: Növényneveink; határozókönyvek), de egyik se "hivatalos". Hálistennek, teszem hozzá, mert vannak bennük meredek dolgok is. :)

8 Fejes László (nyest.hu) 2016. március 28. 18:34

@nadivereb: Fogalmam sincs, van-e ilyen jegyzék. De attól még, hogy törvényben stb. nem szerepel, lehet hivatalos név abban az értelemben, hogy amint jogszabályt kéne alkotni, azt kellene használni.

7 nadivereb 2016. március 28. 11:07

@Fejes László (nyest.hu): és hol lehet megnézni, hogy minek mi a "hivatalos" neve? És milyen jogszabály/szabály alapján _kell_ ezeket használni?

Csak mert rákerestem az njt.hu keresőjében és pl. a farkaskutyatej egyetlen jogszabályban se szerepel se magyarul, se tudományos névvel. Akkor ennek honnan tudjuk a hivatalos nevét? Vagy nincs is neki?

6 Fejes László (nyest.hu) 2016. március 27. 21:52

@nadivereb: „Szaknyelvi név, ez igaz, de mitől lenne hivatalos?” Attól, hogy pl. törvényekben, rendeletekben ezt az elnevezést kell használni.

5 nadivereb 2016. március 25. 14:22

@lcsaszar: ó, ha az ebek is bekerültek volna, háromszor ekkora lehetne a lista. :) Csak fejből: ebír, ebnyelvűfű, ebszékfű. :)

4 lcsaszar 2016. március 25. 14:14

Van még az ebszőlő (csucsor) több faja.

A kutyával kapcsolatban érdekelne, hogy maga a szó mikor, honnan került a magyar nyelvbe. Ha jól sejtem, az eb volt előbb (v.ö. Eb ura fakó!), mely mára átment a hivatalos nyelvbe (ebadó, ebzárlat).

Külön tanulmányt érdemelne, hogy az ember leghűségesebb barátjához, sőt terelőkutyaként munkatársához miért kapcsolódik pejoratív jelentés.

3 nadivereb 2016. március 25. 14:08

@hhgygy: ebben a cikkben csak lágyszárúak szerepelnek, ezért nem hoztam fel. A cikk vége alapján a fásszárúak a következőben lesznek.

2 hhgygy 2016. március 25. 13:49

Van még az eléggé ismert kutyabenge is, más néven kutyafa, ezt viszont keverik a varjútövis vagy varjúhágó nevű rokon növénnyel.

1 nadivereb 2016. március 25. 13:21

Ami nekem innen nagyon hiányzik, az a kutyakapor, ami az Anthemis cotula (büdös pipitér) általánosan elterjedt köznyelvi elnevezése.

A kutyatejes részhez is lenne pár meglátásom: egyrészt még mindig nem tetszik nekem ez a "hivatalos név" kifejezés. Szaknyelvi név, ez igaz, de mitől lenne hivatalos? Ez számomra azt sugallja, mintha ez "helyesebb" lenne a köznyelvi neveknél, holott nyilván nem az.

Másrészt a kutyatej nemcsak az Euphorbia cyparissias neve, hanem az egész Euphorbia nemzetségé, aminek több tucat faja fordul elő itthon vadon vagy dísznövényként. (Sőt, az egész Euphorbiaceae családot kutyatejféléknek hívják.)

Információ
X