nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
szilikon és szilícium
Frédi és Béni a szilíciumvölgyben

Mi köze a két kőkorszaki szakinak a modern csúcstechnológiához? Mi közük a finnországi zsidóknak dr. House-hoz?

Grétsy Zsombor | 2010. december 5.
|  

Az elemek történetéről szóló sorozatunk következő részéen kiderül, hogyan került egy héber szó a messzi északra, hogy aztán végül a periódusos rendszerben kössön ki. Szó esik arról is, hogy mi köze van a számítástechnikának a dekoltázshoz.

Mi igazán nagy ezen a képen? Mindjárt kiderül!
Mi igazán nagy ezen a képen? Mindjárt kiderül!

Gadolínium Gd

Tiszta formában 1886-ban François Lecoq de Boisbaudran állította elő az elemet. A felfedezés után, némi levelezést követően Lecoq bejelentette, hogy az anyag nevét Marignacnak, az itterbium nevű elem egyik fölfedezőjének kell kiválasztania (hogy vajon miért, azt a mai napig sem tudjuk). A gadolinit ásványnév alapján az elem természetesen gadolínium lett.

A finn Johan Gadolin az ittrium egyik fölfedezője, s egyúttal a finn kémiai kutatások megteremtője volt. Az ő nevének a története már magában is nagyon kalandos! Nagyapja (aki zsidó ember volt, a neve Jakob) evangélikus lelkészként tevékenykedett, és fiatalemberként ő vette föl a Gadolin nevet. Honnan jött ez a családnév? Nos, a família gazdaságának eredetileg Maunula (ez egy Turkuhoz közeli finnországi kisbirtok) volt a neve. Az onnan elszármazó ifjú Jakob a tanulás útját választotta, és szüksége volt egy jól csengő, latinosított, de legalábbis klasszikus hangulatú névre. Ez a korabeli Európában nagyon divatos dolog volt, így jöttek létre a magyarországi -usz/-us végű nevek is, pl. Xantus Jánosé, akit a budapesti Állatkert alapító igazgatójaként ismerünk stb. A maunu megnevezés alapján a hasonlóan hangzó latin magnus, azaz ’nagy’ szó ígérkezett a megfelelő választásnak: úgy tűnt, hogy a család ezentúl Magnulin lesz. Ám később a Megalin és a Gadolin formán, azaz a görög és a héber változaton is gondolkodtak a família tagjai. Végül az utóbbi mellett döntöttek, és a kiváló kémikus nagyapja Jakob Gadolin lett. Így tehát ennek a következménye, hogy – igaz, meglehetőst áttételesen – a periódusos rendszerben van egy (és csak ez az egy!) elemnév, amely a héberből származik: maga a gadol azt jelenti, hogy ’nagy’!

A  mindennapos orvosi diagnosztikában az MR-képek (mágneses rezonanciás képalkotás, magnetic resonance imaging, MRI) készítésekor gadolíniumtartalmú vegyületeket használnak kontrasztanyagként, ahogy a már említett báriumos kontrasztanyagokat a röntgenleképezéskor.

A térd egy MR-képen
A térd egy MR-képen
(Forrás: Wikimedia commons)

Szilícium    Si

Itt is, mint oly sok elem esetében, egy latin szó áll a háttérben: a silex, silicis főnév azt jelenti, hogy ’kovakő, kemény kő’, illetve ’tűzkő’. Ahogy az alumínium, a cirkónium és a berillium esetében is történt, Sir Humprey Davy sejtette meg, hogy a jól ismert ásványban, ezúttal a kovában, egy addig még le nem írt elem van. Bár nem tudta a fémet elkülöníteni, de a szilícium nevet ő ajánlotta. Elsőként Berzelius állította elő tiszta formában: véglegesen ő azonosította a szilíciumot. Az Amerikában használatos silicon neve végére azért került az -on végződés, mert a kémiai tulajdonságait tekintve nagyon hasonlít a szénre (és annak a nevének is -on a vége: carbon!). Ez nem meglepő, hiszen ugyanabban az oszlopban, épp a szén alatt (azaz a következő periódusban) helyezkedik el. Fontos azonban tudnunk, hogy (sajnos igen gyakori és) nagyon nagy baki magyarul ezt a szilikon alakot használni a szilícium helyett! Ez a szó a kémiai szaknyelvünkben már egy bő évszázada nem az elemet, hanem annak a különböző oxidjait jelenti (a homok is közönséges szilícium-dioxid, SiO2). A szilikon a szótár szerint, még ennél is szűkebb-szakmaibb értelemben: ’szilícium- és oxigénatomok láncából álló nagy molekulájú műanyag’.

A szilíciumvölgy. Nem is emlékeztet dekoltázsra.
A szilíciumvölgy. Nem is emlékeztet dekoltázsra.
(Forrás: Wikimedia commons)

Az angol flint 'kovakő' szó etimológiailag a pie 'pite' ,  illetve a split, azaz ’hasít’ igékkel együtt. szóval függ össze. A Flintstone család neve így kapcsolódik a szilíciumhoz.

Sok nyelvben szintén egy, a silex, silcis alapalakból származó neve van az elemnek, illetve az ércének, azonban több nyelven olyan megnevezéseket használnak a szilíciumra, amelyek az adott nyelvben gyökeredzenek, hiszen maga a tűzkő egy régről ismer ásvány. Ilyen szó a cseh křemík és a szlovák kremík, a lengyel krzem, az orosz кремный [kremnij], a svéd kisel, a finn piikivi – ’tűzkő’, de ide kívánkozik a görög πυριτιο [püritio] is, amely a πυρ [pür], azaz ’tűz’ szóhoz kapcsolódik (ahogy például a magyar piromániás vagy épp a pirotechnika is). A pirit ásványnév is ebből a görög szóból alakult: az ásvány fényes fémes sárga; a népnyelv úgy emlegette, hogy a bolondok aranya – merthogy a valóban megtévesztő megjelenése ellenére ez egyszerűen réz-szulfát…Viszont az ehhez a görög szóhoz hasonló magyar szavak, mint a pír, pirít, pirul, piros stb. nincsenek rokonságban a görög πυρ-rel. Ezek a magyar szavak egy egész szócsalád tagjai, abból a hangutánzó eredetű pir-, per-, pör- (perzsel ~ pörzsöl, pörköl) tőcsoportból erednek, amely a sütést, a pörkölést kísérő pattogó hangokat idézte.

Irodalom

Dudichné dr. Vendl Mária, dr. Koch Sándor: A drágakövek – különös tekintettel a mesterséges drágakövekre, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1935

Nagy Anett: Motivációs stratégiák fejlesztése a fizikatanításban Szegedi Tudományegyetem, 2005 (PhD)

Jensen, K. A. Dansk kemi, 1985, 5, 149–157

M. Prinz et al. (editors): Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals, 1978, New York, Simon & Schuster

www.kfki.hu

Ball, D. W.: J. Chem. Educ., 1985, 62, 787–788.

Györkössy Alajos: Magyar–latin kéziszótár, Akadémiai Kiadó

Bates, R.: Geology of the Industrial Rocks and Minerals, New York

http://hu.wikipedia.org

International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Inorganic Chemistry

Pallas Nagylexikon

Weeks, M. E.: Discovery of the Elements, 7th ed., 1968, Journal of Chemical Education, Easton

http://www.gene.ucl.ac.uk/nomenclature

Liddell, H. G., Scott, Robert: A Greek-English Lexicon, 1940, Oxford: Clarendon Press, ISBN 0198642261

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Grétsy 2010. december 5. 10:58

@bm613: Természetesen tökéletesen igaza van!!!

Borzasztó, miket tudok írni...

Elnézést kérek mindenkitől: igyekszem elkerülni primitív elírásaimat; de utólagosan, hiába olvasom újra, már nem tűnnek föl, mert magqamban tudom, hogy mit akartam írni, és automatikusan... De nincs jogom magyarázkodni. Köszönöm a helyesítéseket!!!

1 bm613 2010. december 5. 10:47

A pirit nem réz-szulfát (az amúgy is kék), hanem vas-szulfid, méghozzá sajátságos FeS2 képlettel.

Információ
X