-
Sándorné Szatmári: Visszatérve az Altáj és Ural szavak eredetére és Pangeára.. Kérdés: -Léteznek-e fennmaradt...2023. 09. 21, 12:43 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az a furcsa, hogy a népmesékben a sárkányok az emberiség tudatában sokféle form...2023. 09. 20, 18:20 Urál‒Altaj
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: 200 mó éve a még emlősök is épphogy voltak, ne beszélj már hülyeségeke...2023. 09. 20, 17:45 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Lemaradt egy t.. : "..időt vet igénybe,.." Ebből lesz a "sok idő.."' :...2023. 09. 20, 17:28 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 47 "..képtelenség, hogy 200 millió évvel ezelőtti nyelvről beszélsz." /1: Magán...2023. 09. 20, 13:18 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi az összefüggés az erdő és a város, a Kalevala és a finn metálzene, a gumicsizma és a Nokia, a kéregedény és a finn design között? Kiállítás és programsorozat a Néprajzi Múzeumban
(M)ilyenek a finnek? Milyen sztereotípiák élnek bennünk, magyarokban a finnekkel kapcsolatban, milyen a mi „finnképünk”? Vajon mi az összefüggés az erdő és a város, a Kalevala és a finn metálzene, a gumicsizma és a Nokia, a kéregedény és a finn design között? A tárlat egy különleges sétára invitál, amely gazdagon és mozgalmasan színre vitt anyagával ezekre a kérdésekre keresi a választ.

(Forrás: Sarnyai Krisztina)
A kiállítás és a hozzá tartozó, egy éven át tartó kulturális és tudományos programsorozat a kulturális sztereotípiák témájára felfűzve mutatja be a magyarok viszonyát és kapcsolatrendszerét a finnekkel. Feltárja ennek történeti, nyelvi, kulturális hátterét, és végigköveti mindezek változásait. A kiállítás – miközben szembesít a saját magunkról alkotott képpel – felhívja a figyelmet a másik népről alkotott kép hasonlóságaira és különbségeire is úgy, hogy közben történeti kontextusba helyezi azt.
A hagyományhoz való viszonyulásunk újra- és átértelmezése mindig – és most különösen – időszerű. A tárlat a hagyományos kultúra elemeitől elindulva, a hagyomány, a kitalált hagyomány és a modern hagyomány megjelenési formáit bemutatva jut el napjaink meghatározó finn cégeinek termékeihez, miközben kutatja a „finn csoda” titkait.
A kiállítás a finnek és magyarok „közös vonásainak” felvázolásával arra a kérdésre is keresi a választ, hogy valójában miért is olyan fontosak a magyaroknak a finnek. Foglalkozik a finnugor rokonság, a kisebbségekhez való viszony, a Kelet–Nyugat közötti helyzet és az agrártársadalomból az információs társadalomba való átmenet kérdéseivel.
A június 27-én nyíló tárlat anyagát a Néprajzi Múzeum Európa-gyűjteményének finn tárgyai, finnországi és magyar múzeumok anyaga és finn cégek Magyarországon kapható termékei alkotják, amelyet a Néprajzi Múzeum felhívására magánszemélyektől érkezett finn vonatkozású tárgyak egészítenek ki.