A férfiak és a nők beszéde biológiailag különbözik – elég csak arra gondolni, hogy a hangszálak eltérő hosszúsága révén a férfiak hangja jóval mélyebb, mint nőtársaiké. Számos olyan különbség is létezik azonban a két nem kommunikációjában, amelynek oka nem a biológiában, hanem a szocializációs folyamatban keresendő.

Egyebek mellett ezt is górcső alá veszi Huszár Ágnes a Bevezetés a gendernyelvészetbe című, frissen megjelent munkájában. A kötet a Tinta Könyvkiadó Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához című sorozatában látott napvilágot, és ezzel a széria összesen immár 98 könyvet számlál.

A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészet egyik résztudománya, amely a férfiak és nők eltérő nyelvhasználatát, egymástól különböző kommunikációját vizsgálja. Huszár Ágnes könyve a beszédhangoktól a morfémákon, a szóválasztáson és a mondattani szerkezetek használatán keresztül egészen a szövegalkalmazásig végigkíséri a társadalmi nem (gender) motiválta különbségeket. „Mikor erre a feladatra vállalkoztam, tudtam, hogy a legkíméletlenebb kritikának teszem ki magamat” – vallja be a szerző az előszóban, majd hozzáteszi: ha ezzel hozzájárul az olvasók gondolkodásának csiszolásához, kreativitásuk kibontakoztatásához, megéri vállalni az áldozatot.

A kötet bemutatja, miként folyik általában a női, férfi, valamint a vegyes nemű csoportok társalgása, feltárja az udvariasság és az agresszió kifejeződését a két nem nyelvhasználatában, rávilágít a testbeszéd különbségeire, elemzi a testi megjelenést a nyilvános térben, valamint a munka világában való nyelvi viselkedést. Végül mindezt szélesebb perspekítvába, egyéb társadalmak összefüggésébe helyezi, és sorra veszi a különbségek magyarázatára alkalmas elméleteket is. A 12 fejezet mindegyike ajánlott olvasmányok listájával és kreativitásra serkentő feladatokkal, kérdésekkel zárul.

Huszár Ágnes a Pécsi Tudományegyetem oktatója: hosszú évek óta tart szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai és gendernyelvészeti kurzusokat. A témára saját bevallása szerint akkor figyelt fel, amikor még a 80-as években terápiás és pályaválasztási beszélgetéseket analizált a bennük megnyilvánuló beszédstratégiák szempontjából. Akkor vette észre, hogy markáns különbségek tapasztalhatók a férfiak és nők beszédében.

A most megjelent kötetet egyaránt szánja tankönyvnek a bölcsészettudományi, valamint a társadalomtudományi karoknak, és javasolja továbbképzésekben való felhasználásra. Ezen kívül minden olyan olvasó figyelmébe ajánlja, aki egyszerűen érdeklődik a téma iránt, vagy tudatosabban, hatékonyabban akar kommunikálni.