-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Huszár Ágnes tollából megjelent az első magyar nyelvű áttekintő mű, amely a gendernyelvészet témakörével foglalkozik.
A férfiak és a nők beszéde biológiailag különbözik – elég csak arra gondolni, hogy a hangszálak eltérő hosszúsága révén a férfiak hangja jóval mélyebb, mint nőtársaiké. Számos olyan különbség is létezik azonban a két nem kommunikációjában, amelynek oka nem a biológiában, hanem a szocializációs folyamatban keresendő.
Egyebek mellett ezt is górcső alá veszi Huszár Ágnes a Bevezetés a gendernyelvészetbe című, frissen megjelent munkájában. A kötet a Tinta Könyvkiadó Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához című sorozatában látott napvilágot, és ezzel a széria összesen immár 98 könyvet számlál.
A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészet egyik résztudománya, amely a férfiak és nők eltérő nyelvhasználatát, egymástól különböző kommunikációját vizsgálja. Huszár Ágnes könyve a beszédhangoktól a morfémákon, a szóválasztáson és a mondattani szerkezetek használatán keresztül egészen a szövegalkalmazásig végigkíséri a társadalmi nem (gender) motiválta különbségeket. „Mikor erre a feladatra vállalkoztam, tudtam, hogy a legkíméletlenebb kritikának teszem ki magamat” – vallja be a szerző az előszóban, majd hozzáteszi: ha ezzel hozzájárul az olvasók gondolkodásának csiszolásához, kreativitásuk kibontakoztatásához, megéri vállalni az áldozatot.
A kötet bemutatja, miként folyik általában a női, férfi, valamint a vegyes nemű csoportok társalgása, feltárja az udvariasság és az agresszió kifejeződését a két nem nyelvhasználatában, rávilágít a testbeszéd különbségeire, elemzi a testi megjelenést a nyilvános térben, valamint a munka világában való nyelvi viselkedést. Végül mindezt szélesebb perspekítvába, egyéb társadalmak összefüggésébe helyezi, és sorra veszi a különbségek magyarázatára alkalmas elméleteket is. A 12 fejezet mindegyike ajánlott olvasmányok listájával és kreativitásra serkentő feladatokkal, kérdésekkel zárul.
Huszár Ágnes a Pécsi Tudományegyetem oktatója: hosszú évek óta tart szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai és gendernyelvészeti kurzusokat. A témára saját bevallása szerint akkor figyelt fel, amikor még a 80-as években terápiás és pályaválasztási beszélgetéseket analizált a bennük megnyilvánuló beszédstratégiák szempontjából. Akkor vette észre, hogy markáns különbségek tapasztalhatók a férfiak és nők beszédében.
A most megjelent kötetet egyaránt szánja tankönyvnek a bölcsészettudományi, valamint a társadalomtudományi karoknak, és javasolja továbbképzésekben való felhasználásra. Ezen kívül minden olyan olvasó figyelmébe ajánlja, aki egyszerűen érdeklődik a téma iránt, vagy tudatosabban, hatékonyabban akar kommunikálni.