nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @Cypriánus: Gondolom, nem érted, miről van szó. Más példáját hozom: egy nő és egy férfi kö...
    2019. 09. 19, 20:50  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Valószínűleg nem leplek meg, de az egész gondolatrendszert elutasítom, mint ált...
    2019. 09. 19, 20:21  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Valószínűleg nem leplek meg, de az egész gondolatrendszert elutasítom, mint ált...
    2019. 09. 19, 20:21  Anti-PC shaming
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Harmadrészt igazságod vagyon a kétkedésben. Magam is kíváncsian ...
    2019. 09. 19, 17:36  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Ha netán blogi elfelejtene válaszolni... egy forrás: www.sulinet...
    2019. 09. 19, 17:31  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Zsidócska vagy szalonna?
A mallorcai xueták fordulatos története

Sajátosan alakult a palmai zsidók sorsa: közvetve egy ellenük kitört parasztlázadásnak köszönhették, hogy az 1492-es Alhambra-ediktum sem száműzte őket. Történetükben egy Árpád-házi királynő is szerepet játszik. Más mallorcaiak viszont a mai napig nem akarnak velük házasodni.

Studiolum | 2013. december 23.
|  

1391. augusztus 2-án sok ezer fegyveres parasztfelkelő táborozott le Palma de Mallorca bezárt kapui előtt. Elégedetlenségük oka az volt, hogy a tizenöt éve tartó aszály és rossz termés ellenére a kormányzó nem csökkentette az adókat, s az adószedéssel megbízott palmai zsidók évről évre pontosan be is hajtották azokat. Követeléseik radikálisak voltak: egyfelől az összes adó elengedése; másfelől a zsidók azonnali áttérése keresztény hitre halálbüntetés terhe mellett. Miközben a tárgyalások folytak a felkelők és a kormányzó között, a külvárosok népe, hogy nyomatékot adjon a követeléseknek, megtámadta és kifosztotta a Callt ([kalj]), a zsidó negyedet. A szorongatott helyzetben lévő zsidók végül is az áttérést választották, s a következő napokban tömeges keresztelésekre került sor a Callt körülvevő templomokban.

A xueta [csuéta] név a népi etimológia szerint a katalán xuía [csuía] vagy xulla [csulja] ’szalonna’, átvitt értelemben ’disznó’ jelentésű szóból ered, de valószínűbb, hogy a katalán juetó [zsuetó] ’zsidócska’ szó továbbélése.

Ezzel veszi kezdetét Európa egyik legkülönösebbb zsidó közösségének, a xuetáknak a története. A mallorcai zsidóság története persze már ekkor is hosszú időre tekintett vissza. A források már a Kr. u. 1. században, Jeruzsálem pusztulása után itt megtelepedő népes zsidó közösségről tudósítanak, s az 5. században e közösség egy tagja volt egész Mallorca császári elöljárója is. A közösség az arab hódítás után is virágzott, s városnegyedük a kalifa palotájának tőszomszédságában, a későbbi domonkos templom helyén volt.

Amikor I. Jakab aragóniai király és felesége, Árpád-házi Jolán királynő 1229. december 31-én bevonultak az araboktól elfoglalt Medina Mayurqa városába, a legelső rendelkezéseik közé tartozott, hogy birtokokat osztottak a hódítást anyagilag támogató katalán zsidóknak, s a mai Szent Bertalan utcában házakat azoknak a zsidó katonáknak, akik külön csapatba tömörülve személyesen is részt vettek a hódításban. A király és utódai száz éven át nagy mértékben a zsidókra alapozták a sziget pénzügyi és gazdasági irányítását, és számos kiváltsággal látták el őket: ez az időszak a mallorcai zsidóság aranykora.

Jafudà Cresques 14. századi zsidó kartográfus szobra egykori háza helyén
Jafudà Cresques 14. századi zsidó kartográfus szobra egykori háza helyén
(Forrás: A Wang folyó versei)

Számbeli és anyagi gyarapodásukat jelzi, hogy ebben az időben jön létre és terjed ki a Call, a zsidó negyed a belváros délkeleti részén, a mai Sol és Montesión utcák körül, három nagy és pompás zsinagógával, amelyek közül a legrégebbi helyén ma a jezsuita templom áll, míg a másik kettőnek még helyét is csak hozzávetőleg ismerjük. Itt, a Callban élt és dolgozott a katalán világ két nagy geográfusa és kartográfusa, Abraham és Jafudà Cresques, apa és fiú: utóbbinak ma szobra is áll egykori házuk előtt, szemközt a templomos lovagok egykori erődjével, amelyet az arab időkben még „a zsidók váraként” emlegetnek.

A „zsidó vár
A „zsidó vár
(Forrás: A Wang folyó versei)

A zsidó közösség az 1391-es áttérés után is megőrizte önszerveződését, tagjai pedig társadalmi helyzetüket és vagyonukat. Immár keresztény konfraternitásként gondoskodtak a közösség szegényebb tagjainak megélhetéséről és neveltetéséről. A korabeli beszámolók szerint sokan közülük odahaza ezután is zsidó szokások szerint éltek, és csak egymás között házasodtak. A korabeli beszámolók szerint sokan közülük odahaza ezután is zsidó szokások szerint éltek, és csak egymás között házasodtak. Spanyolországon kívül – elsősorban Livornóban, Rómában, Marseille-ben és Amszterdamban – létrehozott kereskedelmi kolóniáikban pedig a helyi zsidókkal kapcsolatba kerülve gyakran nyíltan is visszatértek a zsidó vallásra, sőt Alexandriában és Szmirnában olykor Sabbatai Zvimúl követőivé váltak.

A katolikus egyház az egész 15. század folyamán nagy erővel igyekezett véget vetni a titkos judaizálásnak, s ebben hatalmas fegyvert jelentett a spanyol inkvizíció, amely 1488-ban jelent meg a szigeten. 1545-ig, a judaizálás miatt indított utolsó vizsgálatig 537 áttért zsidót ítéltek halálra, akik közül 82-t ténylegesen máglyán égettek meg, míg a többségnek sikerült időben elmenekülnie a szigetről. Ezután másfél évszázad viszonylagos nyugalom következett, ám az 1670-es évektől kezdve még egyszer utoljára fellángolt az inkvizíció dühe. A következő évtizedben sok száz titkos judaizáló ellen indítottak pert, és a hírhedt 1691-es Cremadissa, „tömeges égetés” során még számos visszaeső zsidót elevenen égettek meg a mai Plaza Gomilán, amelyet ezután még sokáig el fogó de los Jueus, „a zsidómáglya” tereként emlegettek.

Az inkvizíció zaklatása mellett a xuetákat számos más megkülönböztetés is érte. A legtöbb egyházi és világi szervezetbe – például a városi céhekbe vagy a hadseregbe – való felvételnek feltétele volt a neteja de sang, ’a vér tisztasága’, azaz egykori zsidó és mór leszármazottaknak nem volt itt helyük, sem a „tiszta vérű” családok nem adták hozzájuk leányaikat. Számos propagandairat jelent meg ellenük, amely nyíltan kétségbe vonta kereszténységüket és követelte szegregációjukat. A xueták végül 1773-ban az egyenjogúsítást kérő beadványt intéztek az udvarhoz, amely sok évtized vita után sem ért el semmi eredményt.

A xueták megkülönböztetése – és így közösségük is – egészen a 20. század végéig fennmaradt. Jogi megkülönböztetésüket ugyan a század folyamán fokozatosan eltörölték, de a palmaiak még ma is pontosan tudják, melyik házban laknak és melyik boltban árulnak xueták: utóbbiak főleg az Ezüstművesek utcáján, ahol a legtöbb ékszerbolton még ma is „a tizenöt név”, a tizenöt legnagyobb xueta család valamelyike olvasható. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint a „tiszta vérű” mallorcaiak 30%-a nem házasodna xuetával, és xueta ismerősöm szerint ő maga is úgy szerzett tudomást saját xueta származásáról, hogy az első osztályban ezzel csúfolta a többi gyerek, s hazamenve hívő katolikus szüleitől tudta meg származásuk történetét.

Hagyományos ékszerboltok az Ezüstművesek utcáján
Hagyományos ékszerboltok az Ezüstművesek utcáján
(Forrás: A WAng folyó versei)

Emellett azonban a hatvanas évektől egyre inkább egy „xueta reneszánsz” is tapasztalható. A xueták, a sziget más lakói és a világ zsidósága is egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a sziget zsidó múltja iránt. Noha manapság a legbuzgóbb katolikus családok közé számítanak, 2011-ben Nissim Karlewitz rabbi, az egyik legnagyobb izraeli halachikus tekintély, az ultra-orthodox Beth Din Tzedek elnöke hivatalosan is elismerte zsidóságukat. Bőséges és jó történeti irodalom jelenik meg róluk, több fontos kulturális szervezetet is létrehoztak, mint az ARCA-Llegat Jueu (Zsidó Örökség), a zsidó negyed történetét kutató Memòria del Carrer, és saját folyóiratuk is megjelenik Segell címmel, amely a legelső zsidó utca egykori neve volt. S a zsidó negyedben a katalán utcatáblák alatt újra feltűnnek az utcák egykori zsidó elnevezései.

Jellegzetes utca a Callban
Jellegzetes utca a Callban
(Forrás: A Wang folyó versei)

Személyesen a xueták nyomában

Az írás eredetileg A Wang folyó versein jelent meg. Aki személyesen is szeretne xuetákkal találkozni, azok számára a blog most utazást szervez Mallorcára. Mallorcán januárban derült az ég és langyos a levegő, dúsan terem a narancs és virágzik a mandula. A sziget ilyenkor mutatja meg az igazi arcát, amikor jóformán nincsenek turisták, s a hegyi falvak és tengerparti városok egy hónapon át a maguk életét élik. És ilyenkor tartják az év néhány legnagyobb hagyományos ünnepét: Szent Antal éjszakai malacsütéssel egybekötött megkísértését, és a Szent Sebestyén-napi maskarás felvonulást és tűzijátékot Palma óvárosában. Az óváros zsidó negyedében, a Callban pedig a xueták történetének ismert kutatója tart vezetést számukra. A január 14. és 21. közötti utazás részletes programja A Wang folyó versein olvasható.

Hasonló témájú posztok A Wang folyó versein

Adjanak rá magyarázatot!

Hóesés Palmán, Szent hegy, Ermita

Albufera

Deià

Sobrasada

Serra de ses Figueres

Sant Llorenç

Escorca

Világítótornyok

„Ha megkérdeznék, hol a Paradicsom”

A zsidók órája, A térképen kívül

Bodega Santurce

Ünnep után

Éjszaka

Marsbéli krónikák

Tipo

és a Baleári-szigetekkel kapcsolatos posztok gyűjteménye: Hesperidák

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X