nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ékes betűk 3.
Farkak erre, farkak arra

Sorozatunknak ebben a részében további mellékjelekkel találkozunk: erre, arra irányuló farkakkal, valamint egy hullámvonallal, ami akár ugyanazt is jelentheti, mint az egyik farok.

Szigetvári Péter | 2016. december 29.
|  

Sorozatunk korábbi részeiből megismertünk már egy csomó ékezetet és másféle mellékjelet, az éles hangsúlyjelet (á) – ami a magyar írásban hosszúságot jelöl –, a tompát (à), a hajtottat (â), az umlautot, ami egybeesik a dierézissel (ä), a makront (ā), a brevét (ă), a háčeket (ǎ) és a szinte csak a magyarban előforduló dupla éles ékezetet (a̋). Most néhány további mellékjelet, főképp farkakat mutatunk be.

A farok, mint ékezet
A farok, mint ékezet
(Forrás: AvinaCeleste, pixabay.com, CC0)

Egy észrevehetetlen különbség

A cedillának nevezett jelet a c alatt a közismertebbek közül a francia, katalán és portugál írásban találjuk meg. Az újlatin írások általános szokása, hogy a c betű a, o, u, és mássalhangzók előtt [k]-t, e, i (esetleg y) előtt [sz]-t, [cs]-t, vagy valami hasonló hangot jelöl: pl. olasz cemento concreto [csemento konkréto] ’beton’, cicerone [csicseróne] ’idegenvezető’.

A város neve rövidítve nem Barça, hanem Barna.

Azonban van, amikor etimológiai okokból a [sz] jelölésére c-t kell írnunk, viszont a, o, u betű jön utána. Például a katalán focicsapat, a Barcelona nevében a c [sz]-t jelöl, ugyanígy a becenevében is: Barça [barsza] csakhogy itt a jön utána, tehát a mellékjel nélkül ezt [barká]-nak hihetnénk. Vagy az ófrancia franceis ’francia’ szóban is [sz]-t jelölt a c, de ma már ezt a-val (vagy a névben o-val) írjuk, ezért kerül a c alá a cedilla: français [fransze] ’francia’, François [franszuá] ’Ferenc’.

Farkas kis zéből mellékjel
Farkas kis zéből mellékjel
(Forrás: GJo, wikimedia.org)

A cedilla szó a spanyolból származik és annyit tesz: ’kis zéta’, azaz ’kis z’. A képen látható, hogyan lett ebből mellékjel. A spanyol írás viszont már nem használja, helyette rendes z betű áll: a portugál açúcar [aszúkar] ’cukor’ spanyolosan írva azúcar.

A török írás ezt a mellékjelet két betű alatt is használja: ç = [cs] (pl. küçük [kücsük] ’kicsi’; a sima c a [dzs] jele: pl. cami [dzsámi] ’mecset’), ş = [s] (pl. paşa [pasa] ’pasa’). Azt gondolhatnánk, hogy a román írásban is ezt találjuk az s és a t alatt, azonban valójában az egy másik, ehhez nagyon hasonló jel, egy vessző: țară [carö] ’ország’, Timișoara [timisuára] ’Temesvár’. Az utóbbit a török nevével (Temeşvar) összevetve látjuk (ha nem, akkor nagyítsuk a szöveget!) az s betű alatti két mellékjel közötti különbséget. Tehát Brassó nem Braşov, hanem Brașov, a Szamos pedig Someș!

A 80-as évek végén a Bihar hegységben található Pádis hegyen érdekes harc alakult ki a kirándulók között. Valaki kirakta kövekből, hogy PÁDIS. Egy utána jövő – vélhetően román anyanyelvű – csapat áthelyezte az Á ékezetét képező köveket az S alá: PADIȘ. Az őket követő magyarok természetesen visszarakták. Még az is lehet, hogy az első csapat az S alá tette, ezt ma már nem tudni. Azt sem tudjuk, ma ott van-e még a felirat és épp melyik állásában.

A lett írásban még több magánmássalhangzó betű alatt (vagy fölött) találunk vesszőt (nem cedillát): ģ, ķ, ļ, ņ. Figyeljük meg, hogy a lefelé nyúló kis g-nek nem alá, hanem fölé kerül a mellékjel (a nagy párja viszont nem nyúlik lefelé, annak tehát alatta van: Ģ). Ezek a betűk a palatális hangokat jelölik: [gy], [ty], [ly] (amit ma a magyarban már [j]-nek ejt szinte mindenki, korábban egy „együtt ejtett” [l] és [j] volt, itt is azt jelöljük vele), illetve [ny].

Vaira Vīķe-Freiberga [vítye] 1999-ben lett köztársasági elnök lett
Vaira Vīķe-Freiberga [vítye] 1999-ben lett köztársasági elnök lett
(Forrás: wikimedia.org, CC2.0)

Egy észrevehetőbb különbség

Jobban észrevehető a különbség a cedilla és az ogonek (’farkacska’) között, az utóbbi ugyanis jobbra hajlik: ę, ą. Ezzel a jellel leggyakrabban lengyel szövegekben találkozunk: pl. Częstochowa [csensztochova], Wałęsa [vawensza], pstrąg [psztronk] ’pisztráng’. Az utolsó példában láthatjuk, hogy a magyar még őrzi az eredeti nyílt [á]-t, amit a lengyelben már csak az írás mutat, a kiejtésben [o]-vá záródott. Ahogy a magyarban, a lengyelben is réshangok előtt gyakoribb az orrhangú magánhangzó, mint a rendesen zárt orrhang, tehát a nonszensz ejtése a magyarban inkább [nõszẽsz], mint [nonszensz] (a hullámvonal – ami sajnos sok betűtípusban szinte megkülönböztethetetlen a makrontól: ō–õ – azt jelzi, hogy a magánhangzót orrhangon ejtjük, ejtése közben az orrunkon is áramlik kifelé a levegő), a lengyel Wałęsa pedig [vawẽsza], sőt, még pontosabban [vawew̃sza], de itt most nem a kiejtésről, hanem az írásról van főleg szó.

A farkacska az alapvonal alá lóg
A farkacska az alapvonal alá lóg
(Forrás: Buddy_Nath, pixabay.com, CC0)

Sok lengyel kiejtésében eltűnt az orrhangúság és a kettőshangzósság, főleg szó végén, tehát a korábban megkülönböztetett piszę [pisew̃] ’én írok’ egybeolvadt a pisze [pise] ’ő ír’ igealakkal. A litvánban is ez történt, ezért ott az ogonek ma nem orrhangúságot, hanem hosszúságot jelöl, és minden magánhangzó-betű alatt előfordul. Ironikus módon litvánul a jelet nosinė-nek nevezik, ami ’orrhangú’-t jelent, miközben erről ott már szó sincs.

Ugyanezt a farkacskát a latin írásban is használták egy ideig, a klasszikus latinban [aj]-nak ejtett, a középkorra [e]-vé vált, æ-nek is írt hangot jelölték az e caudata ’farkas e’-nek nevezett ę-vel, amint az alábbi, 1632-ben kiadott japán szótár bevezetőjében láthatjuk.

Propagandę sacrę fidei ’a szent hit terjesztésének’
Propagandę sacrę fidei ’a szent hit terjesztésének’
(Forrás: wikimedia.org)

A tilde

A cedillát a spanyoloknak köszönhetjük, bár a spanyol írásból már eltűnt. Helyette egy másik mellékjelet találhatunk spanyol szövegekben, a tildét. A ñ például annyira spanyolos betű, hogy a CNN spanyol verziójának logóját is ezzel fűszerezik.

CNN en español
CNN en español
(Forrás: Time Warner, wikimedia.org)

A spanyolban a tilde szó mindenféle ékezetet jelöl, más nyelvekben viszont – épp spanyolossága miatt – csak a hullámvonalat nevezik így. Ez eredetileg egy kézírásos rövidítés volt: a betű fölé tett hullámvonal ezt jelezte, hogy ott egy (pár) betű kimaradt: pl. Anno Domini ’az Úr évében’ helyett Aº Dñi. A [ny]-t képviselő ñ helyén korábban nn ált: latin domina > domna > donna (ez az olasz alak) > spanyol doña [donya] ’(úr)nő’.

Ugyan a tilde nem farok, de a lengyel ogonekhez hasonlóan a portugál írásban magánhangzók fölött ugyanazt jelzi, ti. hogy az adott magánhangzót orrhangon (nazálisan) ejtjük: pl. Magellán Ferdinánd neve a saját nyelvén írva Fernão de Magalhães [firnãu di magalyãjs] (a [ly] itt is azt a hangot jelzi, amit a magyarból már eltűnt, [j] vagy [l] lett, korábban pedig egy „összeolvadt” [l] és [j] volt). Láthatunk ilyen tildét São Paulo, São Tomé és Príncipe, vagy a legismertebb portugál eposzíró, Camões nevében.

Az o-ra tett tilde váratlan módon az észt írásban is előfordul, itt azonban nem orrhangúságot jelöl, hanem az [o] kerekítetlen megfelelőjét: pl. Tõnis ’Antal’. Korábban ö-nek írták, de mivel [ö] is van, amit szintén ezzel a betűvel jelöltek, a 19. század elején a nem [ö]-nek ejtett ö-ket õ-re cserélték.

A 90-es években magyar szövegekben is feltûnt az õ (és az û) az ő és ű helyett. Ennek az volt az oka, hogy a minden jelnek saját számot kiosztó Unicode szabványt megelőzően írásrendszerek különböző halmazainak volt saját kiosztásuk (mindent 256 helyre kellett bepréselni). A kelet-európaiban a két hungarikumnak minősülő karakter ugyanazt a helyet foglalta el, amit a nyugat-európaiban az õ (a portugál miatt) és az û (a francia miatt). Ha a karakterkód nem volt jól beállítva, ő helyett õ, ű helyett û jelent meg. Ha ez vigasz, a románok se jártak jobban, a két románikum betű, a vesszős ș és ț helyett szintén elterjedt a cedillás ş és ţ. Pedig ţ betű amúgy csak a románnál jóval kevesebb beszélőjű gagauz nyelv latin betűs írásában van, amit alig 20 éve használnak.

Orr és farok összeér
Orr és farok összeér
(Forrás: Pixel-mixer, pixabay.com, CC0)

A tildét egyébként az IPA is használja mellékjelként, portugál mintára a magánhangzók orrhangúságát jelöli vele. Ahogy fentebb a nonszensz átírásában láttuk: [nõszẽsz]. Ugyan a ç betűvel is találkozunk az IPÁban (ez a zöngétlen [j] jele, mint például a magyar kapj-ban), a cedilla ebben a rendszerben nem mellékjel, mert más betű alatt nem fordul elő.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 szigetva 2016. december 29. 20:47

@Irgun Baklav: Igen: litván → lett, magánhangzó → mássalhangzó (ezt javítom).

@El Vaquero: Nálam PT Sans, az jó. De csak a browser teszi ezt a fontot, itt hallottam valakitől a Stylish add-on-ról.

9 El Vaquero 2016. december 29. 20:07

@szigetva: nem csak az Arialban, de a Noto Sansban is cedilla van alattuk. Nálam a ttf-ms-fonts csomag szándékosan nincs is fent, a szemem ráng a MS-os betűtípusoktól, unalmasak és rondák. Ezért fel sem rakom, hiába van olyan windowsos alkalmazás Wine alatt, amelyik minden induláskor reklamál érte (nincs Arial telepítve, - nem is lesz picikém). Ez a Noto Sans azért modernebb betűtípus, megjelenésre is kulturáltabb, a KDE feltelepítette magának, és a rendszerbeállításokból a böngészők is ezt veszik át. Régebben a KDE az Oxygen Sanst és a Liberation Sansot használta talpatlan alaptípusnak, nem tudom, hogy azokban is cedillásak-e a litván betűk. Inkább az van, hogy az öreg sem talál megfelelő betűtípust.

8 Irgun Baklav 2016. december 29. 19:51

@szigetva: „A Nyest default Arialjában is cedilla van a litván betűk alatt.”

Úgy érted, lett betűk alatt, nem? :-) A litván magánhangzók alatt ogonek (na jó, nosinė) van. Én többnyire tabletről olvasom a nyestet, ott nem tűnt fel, hogy valami gond lenne (azt leszámítva, hogy valamiért a χ meg az x minden weboldalon ugyanúgy néz ki).

Ja amúgy erről jut eszembe, hogy a cikkben mintha maradt volna egy typo („A lett írásban még több magánhangzó betű alatt (vagy fölött) találunk vesszőt (nem cedillát): ģ, ķ, ļ, ņ.”; ti. ezek mássalhangzók).

7 Sultanus Constantinus 2016. december 29. 18:56

Egyébként a tildével már a középkori latin szövegekben is legtöbbször a szótag végi N, M betűket rövidítették (pl. QUAM helyett QUÃ, INSULA helyett ĨSULA stb.), valószínűleg innen terjedt el az orrhangú magánhangzók jelölésére a portugálban.

A kérdés az, hogy vajon már a latinban is azért rövidítették-e pont ezeket a betűket vele leginkább, mert egyébként sem hangzottak, csak a magánhangzót nazalizálták, vagy ez csak véletlen (az pl. eléggé egyértelmű, hogy a -NS- csoport [n]-je már a klasszikus latinban sem hangzott, és az újlatin nyelvekben sincs nyoma: pl. MENSA > sp. mesa, rom. masă 'asztal'; PENSARE 'mér, mérlegel, megfontol stb.' > sp. pesar 'nyom (tömeget/súlyt), nyomaszt' -- a pensar, ol. pensare 'gondol(kodik)' már írásbeli eredetű).

6 szigetva 2016. december 29. 17:28

@Irgun Baklav: Szerintem ez már csak a magunkfajta jelbuzikat érdekli. A Nyest default Arialjában is cedilla van a litván betűk alatt, a g felett meg nem. A fiatal nem tudja, az öreg nem látja ☺

5 Irgun Baklav 2016. december 29. 16:43

@cikk: „Azt gondolhatnánk, hogy a román írásban is ezt találjuk az s és a t alatt, azonban valójában az egy másik, ehhez nagyon hasonló jel, egy vessző: țară [carö] ’ország’, Timișoara [timisuára] ’Temesvár’.”

Ez a különbség annyira kicsi, hogy még az MTA.hu is benézte, amikor a nyomtatott helyesírási szabályzatot online felrakták az oldalukra, náluk simán cedilla került a betű alati vessző helyére:

„13. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak[;] (...) román: Sighişoara [szigisoára], piaţa [piaca]”

Mondjuk itt a piața esetében a kiejtés is fura (szerintem inkább [pjaca]; a szótári alak piață [pjacö]).

4 Sultanus Constantinus 2016. december 29. 16:12

"Például a katalán focicsapat, a Barcelona nevében a c [sz]-t jelöl, ugyanígy a becenevében is: Barça [barsza] csakhogy itt a jön utána, tehát a mellékjel nélkül ezt [barká]-nak hihetnénk"

Én is ugyanezt szoktam magyarázni a hanyag újságíróknak, de ez sajnos nem hatja meg őket (az Indexen egyetlen cikkben nem láttam még helyesen leírva, valószínűleg most már juszt sem fogják; az Origo már előrébb jár).

3 Sultanus Constantinus 2016. december 29. 14:56

@Sultanus Constantinus: jav.: természetesen a [k]-t a, o, u és msh. előtt mindig c (és nem k) jelölte (vagyis ç [c], z [dz] és c [k] volt az óspanyol hagyomány).

2 szigetva 2016. december 29. 14:03

@Sultanus Constantinus: es.wikipedia.org/wiki/Tilde

„La palabra tilde se refiere a cualquier virgulilla o rasgo que se coloca sobre algunas abreviaturas o letras. En particular:

El acento ortográfico ( ´ ) del idioma español (véase también acentuación del idioma español);

La virgulilla de la eñe ( ~ );

La virgulilla de la cedilla ( Ç o ç );

La diéresis (¨);

^^^^^^^^^^^^^^^

1 Sultanus Constantinus 2016. december 29. 13:53

A cedillához egy kis adalék. A középkori spanyolban (vagy óspanyolban, kinek hogy tetszik) a [c] (IPA [ʦ]), [dz] és [k] hangok jelölése eléggé következetes volt: az elsőt mindig ç (pl. creçer [kreccer] 'növekszik', creçrá [krecrá] 'nőni fog' stb.), a másodikat mindig z (fezist [fedziszte] 'csináltál', dezir [dedzir] 'mond' stb.), a harmadikat pedig -- a, o, u és msh. előtt -- mindig k jelölte. Aztán a 15. sz.-tól a [dz]-ből is [c] lett, így már nem volt szükség a z-re és a ç-re is, ill. e, i előtt elhagyták a farkat róla, máshova pedig z-t kezdtek el írni (így lett pl. a coraçón > corazón).

Tehát a spanyol z valójában sosem jelölt [z] hangot, hanem végül is egy [c]-ből alakult ki a mai ejtése. :)

"A spanyolban a tilde szó mindenféle ékezetet jelöl" -- ezt annyiban pontosítanám, hogy csak "vesszőszerű" ékezetet, tehát pl. a dierézis (diéresis) nem "tilde".

Információ
X