nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @aphelion: Én nem tudom, van-e különbség, bevallom, nekem eddig az nem tűnt fel, hogy erre...
    2019. 09. 16, 17:17  Anti-PC shaming
  • szigetva: @Cypriánus: www.youtube.com/watch?v=zvgZtdmyKlI
    2019. 09. 16, 17:15  Anti-PC shaming
  • csillagszemű: Ha már nyelvmentés: 1. www.melano.hu/csinaltam_ahogy_tudtam_int...kipedia_alapitojaval Men...
    2019. 09. 16, 13:14  Nyelvmentés sorozatokkal
  • aphelion: @szigetva: Hehe, és mindkettőre van Nyest cikk is a találatok között: www.nyest.hu/hirek/m...
    2019. 09. 16, 12:34  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @Mártonfi Attila: Nyilván aki támadja a PC-t az csak náci lehet. Na persze . Nem mondom ho...
    2019. 09. 16, 11:57  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Fakopács vagy fakopáncs?

Döntést hozni nehéz. Akkor miért szeretnénk mégis mindig választani, akkor is, ha nem szükséges?

nyest.hu | 2015. március 17.
|  

Számtalanszor elmondtuk már, hogy nem lehet megmondani, két alakváltozat közül melyik a helyes – legfeljebb azt, hogy melyik gyakoribb, melyiket hol,mikor, kik használják szívesebben (bár ezt sem mindig). Szilvia nevű olvasónk bizonyára már tudja ezt, mert kérdésében kerüli a helyes szó használatát.

A neten nem talaltam valaszt az alabbira:  Fakopács vagy fakopáncs? Hallottam mar igy is, ugy is.

Kedves Szilvia, ha hallotta már így is és úgy is, akkor nyilván mindkettő előfordul. Olyan ez, mintha valaki azt kérdezné, hogy fagylalt vanília- vagy csokoládéízű-e, majd hozzátenné, hogy evett már mindkétfélét. A Magyar értelmező kéziszótárban például fakopáncs címszó alatt találjuk, de a szótár azt is megjegyzi, hogy „nem hiv[atalosan]” a fakopács alakot is használják.

Egy fakopáncs és egy fakopács. Melyik melyik?
Egy fakopáncs és egy fakopács. Melyik melyik?
(Forrás: Wikimedia Commons / Miraceti / GNU-FDL 1.2)
Ennél érdekesebb kérdés, hogy hogyan alakult ki a két változat. Az eredeti alak a fakopács volt (vö. kopácsol), de a szó végi cs elé betoldódott egy n. Ennek pontos okát nem tudjuk, de a magyarban számos esetben előfordul: korábban a bakancs szó eredete kapcsán írtunk arról, hogy eredetileg a bogáncs szó is bogács volt, és a bográcsnak is van nyelvjárási bográncs változata (a virgács előfordul virgáncs alakban is, és a korbács is megjelenik korbáncs alakban). Láthatjuk, hogy hol az n-es, hol az n nélküli alakváltozat vált általánossá: a fakopá(n)cs esetében mindkettő gyakran használatos, de teljesen önkényes döntéssel az n-es változatot kiáltották ki „hivatalosnak” (feltehetően nem a nyelvészek, még csak nem is a nyelvművelők, hanem az ornitológusok).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Krizsa 2015. március 18. 08:23

A kis cikk a nyelv belső szerkezetének, összefüggéseinek hiányában való „szavacskázás”. Ha van neki Cs a végén, akkor biztos lehetne N is a Cs előtt. Miért ne? Vagy ki is eshet. Miért ne? Mert az N (ez az egyik „nyelvészeti szabály” – úgy általában, nem tudjuk mitől, különben is kit érdekel – „ki szokott esni”.

Hát nem. Az N nem „szokott” kiesni, mert funkciója van a szavakban. S ha néha mégis eltűnik, akkor a szó jelentése azért kézen-közön hasonló marad – persze ennek is megvan az oka. Mindjárt...

Az -xn egy kozmopolita (minden nyelvben ugyanazt jelentő) RAG (s ha már állandósult, akkor KÉPZŐ): kor-án, hisz-en, fele /felé-n, (nem magyar): rub-in, kor-on, kör-ön, a szérű-n.

S hogy lássuk, tényleg kozmopolita az -xn: a héber szag-án = orgona (asszem nem kell elmagyarázni). Ed-en = talapzat (edéni, vagyis edény), idán = időszak (idén, és idéni, vagyis idény), iparón = ceruza (iparkodik), emun = hit (em = anya).

Az -xn kozmopolita értelme: azon alapuló, olyan "intézmény", mint amit az alapszó enélkül is jelentett. Egyszerűbben: az -xn rag / képző kiterjeszti az alapszó „hatáskörét”.

A tárgyra térünk: a kopáncs a tölgyfélék termésének csészéje, plusz az egyik harkályfajt fakopáncs-nak hívják. Kell-e a szóba mindkettő, az N is és a TS=Cs is? Igen, mert a harkály is és a lepottyanó makk is koppant-ós (koppancs).

Másrészről kopács-ol igét is ismerünk, éspedig a kopog szinonímájaként. Mi a különbség? Ha makktermés, az mind lepottyan, mind koppan és legtöbbször szét is esik csészére és makkra. Ha harkály, az mindig koppant, mert máskép éhenhal. Ha viszont valaki /valami kopog /kopácsol, az nem az állandó tevékenysége, hanem most éppen azt csinálja.

Összefoglalás: a magyar nyelv 15o éve elhanyagolt kutatása miatt ma már az általnos iskolai oktatás sem foglalkozik az anyanyelvünkkel. A Nyest pedig, amely tökéletesen feleslegesnek tartja a magyar szavak értelmével-kiejtésével-helyesírásával foglalkozni - mondd, értsd, írjad, ahogy csak akarod – ezzel szemben a magyarba bekerülő idegen szavak „helyesírását” a nyelvészet fő kutatási területének véli.

1 Janika 2015. március 17. 22:31

Ez a szóvégi cs előtti n nagyon érdekes.

van még néhány kettős változat.

forgács - forgáncs

szíjács - szíjáncs

vélettlen vagy sem ezek faipari fogalmak

a háncs, gáncs még ilyen forma.

de a hács, gács mást jelent

Információ
X