-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Döntést hozni nehéz. Akkor miért szeretnénk mégis mindig választani, akkor is, ha nem szükséges?
Számtalanszor elmondtuk már, hogy nem lehet megmondani, két alakváltozat közül melyik a helyes – legfeljebb azt, hogy melyik gyakoribb, melyiket hol,mikor, kik használják szívesebben (bár ezt sem mindig). Szilvia nevű olvasónk bizonyára már tudja ezt, mert kérdésében kerüli a helyes szó használatát.
A neten nem talaltam valaszt az alabbira: Fakopács vagy fakopáncs? Hallottam mar igy is, ugy is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kedves Szilvia, ha hallotta már így is és úgy is, akkor nyilván mindkettő előfordul. Olyan ez, mintha valaki azt kérdezné, hogy fagylalt vanília- vagy csokoládéízű-e, majd hozzátenné, hogy evett már mindkétfélét. A Magyar értelmező kéziszótárban például fakopáncs címszó alatt találjuk, de a szótár azt is megjegyzi, hogy „nem hiv[atalosan]” a fakopács alakot is használják.
Ennél érdekesebb kérdés, hogy hogyan alakult ki a két változat. Az eredeti alak a fakopács volt (vö. kopácsol), de a szó végi cs elé betoldódott egy n. Ennek pontos okát nem tudjuk, de a magyarban számos esetben előfordul: korábban a bakancs szó eredete kapcsán írtunk arról, hogy eredetileg a bogáncs szó is bogács volt, és a bográcsnak is van nyelvjárási bográncs változata (a virgács előfordul virgáncs alakban is, és a korbács is megjelenik korbáncs alakban). Láthatjuk, hogy hol az n-es, hol az n nélküli alakváltozat vált általánossá: a fakopá(n)cs esetében mindkettő gyakran használatos, de teljesen önkényes döntéssel az n-es változatot kiáltották ki „hivatalosnak” (feltehetően nem a nyelvészek, még csak nem is a nyelvművelők, hanem az ornitológusok).