-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A névelő olyan kicsi, hogy néha eltűnik, ilyenkor Facebookon keresik. Vagy inkább a Facebookon? – Cikkünkben utánajárunk annak, hogy hely-e a Facebook, és ha igen, akkor a neve földrajzi név-e. Ettől függetlenül a bulvárhírek névelőtlenül sokkoló mivoltát is megmutatjuk.
„Facebookon is keresik...” – ha nem lenne elszomorító a hír, viccesen hozzátehetnénk, hogy „az eltűnt névelőt”. A nyesten többszörösen foglalkoztunk már azzal, hogy milyen sajátos szabályai vannak a magyarban a határozott névelő használatának, elhagyhatóságának. Írtunk arról, hogy személynevek előtt dialektustól függ, hogy ki mit fogad el. Szakértőnk kimerítően tárgyalta a tulajdonnevek, ezen belül is a földrajzi nevek esetét. És egészen a létezés lényegének kutatásáig jutottunk el, amikor a névelő elhagyhatóságát vizsgáltuk bizonyos kérdő mondatokban. Ma pedig szembe jött velünk az a mondat, amely elárulhatja a Facebookról, hogy milyen típusú tulajdonnév, sőt, hogy tulajdonnév-e egyáltalán.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az egyik internetes hírújság egyik mai hírének a címe így hangzott:
Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt
A szomorú hír címében arra lettünk figyelmesek, hogy számunkra a címből nagyon hiányzik a névelő. Ha mi írtuk volna a hírt, biztos névelővel állt volna a cím:
A Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt
Miért hiányzott nekünk a névelő? – Valószínűleg azért, mert számunkra az internetes univerzum egy helye a Facebook, azaz „földrajzi név”, egy adott információnak, személynek képnek stb. mindig a lelőhelyét adja meg. Az, hogy a népszerű közösségi oldal „az online közösség tere” nem csupán metafora, hanem nyelvi tény is: helyhatározóragokkal látjuk el, mintha valóságos hely lenne:
Felmegyek a János-hegyre.
Felmegyek a Facebookra.
Az utcán találtam.
A Facebookon találtam.
A Facebook tehát nyelvérzékünk szerint lehet a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév. Ebben az esetben persze – Kálmán László szakértőnk nyomán – azt mondhatjuk, hogy dialektustól függ, hogy kinek jó névelővel, illetve névelő nélkül. A cikk szerzője vélhetően a miénktől eltérő nyelvváltozatot használ.
Ugyanakkor hozzátehetjük még azt is, hogy más online „terek” esetében is előfordul ez a fajta kettősség, és számunkra egyformán furcsák a névelő nélküli változatok:
YouTube-on megtalálod. vagy A YouTube-on megtalálod.
Fentvan Myspace-en. vagy Fentvan a Myspace-en.
Twitterről ismerik egymást. vagy A Twiterről ismerik egymást.
Megkeresem Facebookon. vagy Megkeresem a Facebookon.
Ezek a névelő nélküli alakok tehát léteznek a címtől és a bővítménynek (Facebookon) az ige előtti helyzetétől függetlenül is. Ugyanakkor a mi esetünkben nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy címről van szó, méghozzá bulvárcímről. Ugyanis nem biztos, hogy más dialektust beszélünk a hír fogalmazójával, csak annyi történt, hogy a címben szokásos módon ő elhagyta a névelőt. Ez ugyanis nem egyedi eset és nem csak a tulajdonneveket érinti.
Az ideális bulvárhír címében ugyanis az ige előtti főhangsúlyos (úgynevezett fókusz) pozícióban egy névelőtlen névszó (vagy névszói szerkezet) áll; a névszó pedig lehetőleg valami, az adott kontextusban meghökkentőre utal:
Konyhakéssel császározta kutyáját
Fiú miatt verekedtek
Parancsnoki fülke állította meg a részeg sofőrt
Bánya keseríti a cserszegtomajiak életét
Ez a fajta nyelvi szerkesztésmód kiválóan alkalmas arra, hogy a szövegkörnyezetben meghökkentő elemet kiemeljék, és a főhangsúlyos helyre tegyék a mondatban. A fenti hírcímek által közölt eseményeket semlegesen így írhatnánk le:
Megcsászározta a kutyáját egy konyhakéssel
Összeverekedtek egy fiú miatt
A részeg sofőrt megállította a/egy parancsnoki fülke
Megkeseríti a cserszegtomajiak életét a (közeli) bánya
A bővítmények fókuszálásának azonban vannak bizonyos következményei. Ha azt olvassuk egy címben, hogy A bánya keseríti a cserszegtomajiak életét, azt várjuk, hogy a hír arról fog szólni, hogy vannak Cserszegtomajon mindenféle, a lakosság számára nem feltétlenül kellemes körülmények (például magas vastartalmú a víz, a közelben egy csirkebontó üzem működik, a közelben található egy bánya stb.), és ezek közül jelenleg a bánya az (és nem a többi szerencsétlen körülmény), amely megkeseríti az ott élők életét. Csakhogy a hír nem erről szól, hanem arról, hogy a bánya megkeseríti az életüket. Ha a névelőt elhagyják, a „csalás”, a félrevezetés nem olyan vészes, hiszen a köznyelvben vannak olyan szerkezetek, amelyekben az ige előtt névelőtlen bővítmény áll (persze ezekben az esetekben nem hangsúlyos):
Moziba megyünk.
Elmegyünk a moziba.
Visszatérve eredeti példánkhoz: tehát lehetséges, hogy csak egy ilyen sajtónyelvi fogás az oka a névelő elhagyásának, és nem arról van szó, hogy a hír írója más nyelvváltozatot használ, mint mi. És kedves olvasóink névelővel vagy anélkül használják a Facebookot?
Forrás