-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A névelő olyan kicsi, hogy néha eltűnik, ilyenkor Facebookon keresik. Vagy inkább a Facebookon? – Cikkünkben utánajárunk annak, hogy hely-e a Facebook, és ha igen, akkor a neve földrajzi név-e. Ettől függetlenül a bulvárhírek névelőtlenül sokkoló mivoltát is megmutatjuk.
„Facebookon is keresik...” – ha nem lenne elszomorító a hír, viccesen hozzátehetnénk, hogy „az eltűnt névelőt”. A nyesten többszörösen foglalkoztunk már azzal, hogy milyen sajátos szabályai vannak a magyarban a határozott névelő használatának, elhagyhatóságának. Írtunk arról, hogy személynevek előtt dialektustól függ, hogy ki mit fogad el. Szakértőnk kimerítően tárgyalta a tulajdonnevek, ezen belül is a földrajzi nevek esetét. És egészen a létezés lényegének kutatásáig jutottunk el, amikor a névelő elhagyhatóságát vizsgáltuk bizonyos kérdő mondatokban. Ma pedig szembe jött velünk az a mondat, amely elárulhatja a Facebookról, hogy milyen típusú tulajdonnév, sőt, hogy tulajdonnév-e egyáltalán.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az egyik internetes hírújság egyik mai hírének a címe így hangzott:
Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt
A szomorú hír címében arra lettünk figyelmesek, hogy számunkra a címből nagyon hiányzik a névelő. Ha mi írtuk volna a hírt, biztos névelővel állt volna a cím:
A Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt
Miért hiányzott nekünk a névelő? – Valószínűleg azért, mert számunkra az internetes univerzum egy helye a Facebook, azaz „földrajzi név”, egy adott információnak, személynek képnek stb. mindig a lelőhelyét adja meg. Az, hogy a népszerű közösségi oldal „az online közösség tere” nem csupán metafora, hanem nyelvi tény is: helyhatározóragokkal látjuk el, mintha valóságos hely lenne:
Felmegyek a János-hegyre.
Felmegyek a Facebookra.
Az utcán találtam.
A Facebookon találtam.
A Facebook tehát nyelvérzékünk szerint lehet a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév. Ebben az esetben persze – Kálmán László szakértőnk nyomán – azt mondhatjuk, hogy dialektustól függ, hogy kinek jó névelővel, illetve névelő nélkül. A cikk szerzője vélhetően a miénktől eltérő nyelvváltozatot használ.
Ugyanakkor hozzátehetjük még azt is, hogy más online „terek” esetében is előfordul ez a fajta kettősség, és számunkra egyformán furcsák a névelő nélküli változatok:
YouTube-on megtalálod. vagy A YouTube-on megtalálod.
Fentvan Myspace-en. vagy Fentvan a Myspace-en.
Twitterről ismerik egymást. vagy A Twiterről ismerik egymást.
Megkeresem Facebookon. vagy Megkeresem a Facebookon.
Ezek a névelő nélküli alakok tehát léteznek a címtől és a bővítménynek (Facebookon) az ige előtti helyzetétől függetlenül is. Ugyanakkor a mi esetünkben nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy címről van szó, méghozzá bulvárcímről. Ugyanis nem biztos, hogy más dialektust beszélünk a hír fogalmazójával, csak annyi történt, hogy a címben szokásos módon ő elhagyta a névelőt. Ez ugyanis nem egyedi eset és nem csak a tulajdonneveket érinti.
Az ideális bulvárhír címében ugyanis az ige előtti főhangsúlyos (úgynevezett fókusz) pozícióban egy névelőtlen névszó (vagy névszói szerkezet) áll; a névszó pedig lehetőleg valami, az adott kontextusban meghökkentőre utal:
Konyhakéssel császározta kutyáját
Fiú miatt verekedtek
Parancsnoki fülke állította meg a részeg sofőrt
Bánya keseríti a cserszegtomajiak életét
Ez a fajta nyelvi szerkesztésmód kiválóan alkalmas arra, hogy a szövegkörnyezetben meghökkentő elemet kiemeljék, és a főhangsúlyos helyre tegyék a mondatban. A fenti hírcímek által közölt eseményeket semlegesen így írhatnánk le:
Megcsászározta a kutyáját egy konyhakéssel
Összeverekedtek egy fiú miatt
A részeg sofőrt megállította a/egy parancsnoki fülke
Megkeseríti a cserszegtomajiak életét a (közeli) bánya
A bővítmények fókuszálásának azonban vannak bizonyos következményei. Ha azt olvassuk egy címben, hogy A bánya keseríti a cserszegtomajiak életét, azt várjuk, hogy a hír arról fog szólni, hogy vannak Cserszegtomajon mindenféle, a lakosság számára nem feltétlenül kellemes körülmények (például magas vastartalmú a víz, a közelben egy csirkebontó üzem működik, a közelben található egy bánya stb.), és ezek közül jelenleg a bánya az (és nem a többi szerencsétlen körülmény), amely megkeseríti az ott élők életét. Csakhogy a hír nem erről szól, hanem arról, hogy a bánya megkeseríti az életüket. Ha a névelőt elhagyják, a „csalás”, a félrevezetés nem olyan vészes, hiszen a köznyelvben vannak olyan szerkezetek, amelyekben az ige előtt névelőtlen bővítmény áll (persze ezekben az esetekben nem hangsúlyos):
Moziba megyünk.
Elmegyünk a moziba.
Visszatérve eredeti példánkhoz: tehát lehetséges, hogy csak egy ilyen sajtónyelvi fogás az oka a névelő elhagyásának, és nem arról van szó, hogy a hír írója más nyelvváltozatot használ, mint mi. És kedves olvasóink névelővel vagy anélkül használják a Facebookot?
Forrás