-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ezt írták a 6. osztályosok magyarból
A hatosztályos gimnáziumok a kormányzati tervek szerint a tehetséggondozás feladatát kell, hogy ellássák. Kipróbáltuk, hogy mit is kell tudnia egy hatodikosnak ahhoz, hogy bekerüljön egy ilyen intézménybe. Az eredmény meglepő: a hatosztályosok esetében sokkal kevésbé fontos a fogalmi ismeret, mint a „sima” négyosztályosoknál.
Miután van egy középszintű magyarérettségink, és a nemrégiben a nyolcadik osztályosok által írt felvételit is sikerült megoldanunk, most az idei hatodikosok számára készített központi felvételi magyar nyelvi feladatlapját is teszteljük. Ugyan ez a feladatlap jóval kevesebb diákot érint (ti. csak azokat, akik hatévfolyamos gimnáziumba felvételiznek), annál érdekesebb, hogy mit várnak el benne – a nyolcadikosok elképzelt ideális tudásszintjéhez képest. Annál is inkább érdekes kérdés ez, hiszen az oktatásirányítás az új köznevelési törvény szerint „elitképzőket” csinálna a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumokból. Lássuk tehát, hogy mit kell tudnia egy hatodikosnak!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A feladatlapról elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy – nagyon hasonlóan a nyolcadikosok által megírthoz – összesen tíz nyelvi, nyelvtani, irodalmi, helyesírási, szövegértési és -alkotási feladatból áll. Összesen maximálisan 50 pontot lehet vele szerezni; a megoldásra 45 perc áll rendelkezésre. A felvételiket a felvételiztető intézmény tanárai javítják egységes, központi javítókulcs alapján. A feladatokon nem sorban fogunk végighaladni, hanem aszerint csoportosítottuk őket, hogy mit várnak el a felvételizőtől, milyen képességet mérnek.
1. Szókincs, jelentések
A szókincset, a szólások, kifejezések ismeretét a feladatlap tíz feladata közül három tesztelte. Az 1. feladatban két szólás volt hiányosan megadva (a) nem teszi ki az ...; b) kereket ...), ezt kellett kiegészíteni a megadott listából kiválasztott szóval (a) ajtóba, ablakba, utcára, udvarba; b) hajít, kap, old, megköt). Majd négy-négy lehetőség közül ki kellett választani a szólások jelentéseit. Mindezért alfeladatonként 2-2 pont járt, összesen tehát 4. A feladat megoldását nem lehetett kitalálni, kikövetkeztetni; a jó megoldáshoz ismerni kellett a szólásokat (vagy szerencsésen kellett tippelni).
A 2. feladat a) részében öt szó közül ki kellett választani azt az egyet, amelyiknek „alapvetően eltért” a jelentése a többiétől. Ezek a szavak szerepeltek: dalol, nótázik, énekel, kurjongat, kornyikál. A feladat annak ellenére nem volt nehéz, hogy az instrukció meglehetősen pontatlan: elég sokféleképpen érthetjük ugyanis azt, hogy „alapvetően eltér” – a kornyikál és a dalol is elég alapvetően tér el egymástól... Ebben az esetben a jó megoldás valószínűleg attól is függött, hogy az adott diák találkozott-e már hasonló feladattal; csupán az instrukcióból kiindulva elég nehéz dolgunk van. A kurjongat szó kiválasztásáért 1 pont járt.
A 2. feladat b) részét – az instrukció bonyolultsága miatt – érdemes szó szerint idézni:
2. b) Az alábbiakban három szó jelentéseit olvashatod. Mind a három szó ugyanazzal a két betűvel kezdődik. Zárójelben láthatod azt is, hogy a keresett szó hány betűből áll. Írd le a három szót!
Kíváncsiak lennénk, hogy ennek alapján Olvasóink közül hányan tudnának feladatot szerkeszteni... De ehelyett eláruljuk, hogy mi a feladat instrukcióját elolvasva rettentően megijedtünk, hogy ez valami elképesztő bonyolult feladat. De aztán megnéztük magát a példát, és akkor végül is egyértelművé vált, hogy mit is kell csinálni.
1. ... (6) = lovagi torna; (fegyveres) küzdelem, harc
2. ... (5) = jókedvű, derűs hangulatú
3. ... (5) = alacsony, szegényes lakóház; kunyhó, vityilló
Persze eltartott egy ideig, amíg az instrukció elemeit azonosítottuk a feladatban. Érzésünk szerint ennek a feladatnak legalább annyi köze volt a szövegértéshez, mint a szókincshez (aminek tesztelésére valószínűleg ki lett találva). Az, hogy a diákok aktívan ismerték-e a megoldásban elvárt szavakat (amiket itt most nem árulunk el), és azok épp beugrottak-e nekik, alapvetően a szerencse dolga. Akinek mákja volt, nyert 3 pontot.
A 7. feladat elég hasonló volt bonyolultság tekintetében, itt azonban volt egy minta, amit „csak” le kellett utánozni. Ezt a feladatot is érdemes közölni – részben elrettentés végett:
7. A minta alapján írd a pontsorra a két szó (fukar, kidob) rokon értelmű és ellentétes jelentésű párját, majd a megadott szótagok felhasználásával egészítsd ki a szólásokat!
Nem kell megijedni, a feladat elvégzéséhez nem kellett ismerni a rokonértelmű és az ellentétes jelentésű fogalmakat. Illetve fordítva is igaz: attól még, hogy valaki ismerte ezeket a fogalmakat, egyáltalán nem biztos, hogy sikeresen meg tudta oldani a feladatot. A minta azért tényleg sokat segített:
Minta
pityereg = í r s sír
pityereg →← e e n t v nevet
A szólás szótagjai: el mé rött cses tö
A szólás: eltörött a mécses
A mintát – szándékosan – az eredeti tipográfiával közöltük. Érdemes elgondolkodni, hogy a rengetegféle kiemelés mennyiben segíti és mennyiben hátráltatja a megoldást. (Minket hátráltatott, mert nem láttuk át egyáltalán a jelöléseket, és túl sokféle jelölés is volt.) A feladatok pedig így néztek ki:
a) fukar = g i o r u zs ...
b) fukar →←ű k b e z ő ...
A szólás szótagjai: hoz ri ga gá ve rast fo
c) A szólás: ... ... a ...
d) kidob valakit = d e e i í k n p r t ...
e) kidob valakit →← a b d e f g o ...
A szólás szótagjai: rét szi szű te ki
f) A szólás: ... a ...
Ha valaki képes volt átlátni a feladat bonyolultságát, és ismerte az elvárt szavakat és szólásokat és szerencséjére ezek be is ugrottak neki, akkor feladatelemenként 1 egész pontot kapott, azaz összesen 6 pontot. Szókinccsel és némi mázlival tehát összesen 14 pontot lehetett gyűjteni az 50-ből. (Tehát többet, mint amennyit a szövegértéssel vagy a szövegalkotással!)
2. Helyesírás
Kifejezetten a helyesírással csak a 4. feladat foglalkozott. (De a szövegalkotás értékelésében természetesen a helyesírást is kellett pontozni; maximálisan 2 pont járt érte.) Itt egy szövegben kellett megtalál öt helyesírási hibát, és a hibás szavakat le kellett írni helyesen. A hibák megtalálása nem volt túl nehéz (el tudnánk képzelni nehezebbet is): eggyike helyett egyike, megútálja helyett megutálja, azomban helyett azonban, visszaszeretne térni helyett vissza szeretne térni és bűntetést helyett büntetést. A jó megoldásért 5 pont járt.
3. Irodalom
Kifejezetten irodalmi ismereteket csak egyetlen feladat, az 5. várt el. Ebben egy Kányádi Sándor-versrészletet kellett elolvasniuk a diákoknak, de a vers szövegéből hiányzott két szó, és a címe sem volt megadva. A három alfeladat a hiányok kitöltésére vonatkozott. Ahhoz, hogy a diákok ki tudják tölteni a hiányzó szavakat (4-4 megadott lehetőség közül kellett választani), elvileg ismerniük kellet a rím (a) feladat) és a ritmus (b) feladat) fogalmát, gyakorlatilag azonban éppen elég volt az, ha volt némi tapasztalatuk versekkel kapcsolatban, illetve ha jó a ritmusérzékük. A c) alfeladatban a vers címét kellett megtalálni (szintén 4 lehetőség közül); ennek a megoldásához globálisan érteni kellett a vers szövegét. Mindezért összesen csupán 3 pont járt.
4. Nyelvtan
Kifejezetten nyelvtani ismeretet csak a 6. feladatban vártak. Praktikus nehezítésképp szintén egy versrészlethez kapcsolódtak a nyelvtani feladatok. Az a) részben ki kellett keresni a versből egy vegyes hangrendű igét. Ehhez tudni kellett mi az, hogy vegyes hangrend, és kellett tudni a magánhangzók minőségét, és persze fel kellett tudni ismerni egy igét. Mindezt 1 pontért.
A b) részben a hajót szóhoz kellett „nyelvtani képlet”-et párosítani. Ezt a megjelölést az instrukció is idézőjelbe tette, ami igen jól jelzi, hogy csupán illedelmességből írták oda, a lényeg az volt, hogy a diák ismerje az alaktani fogalmakat (szótő, képző, jel, rag), és tudja, mi a hajót szó morfológiája. Aki az öt lehetőség közül kiválasztotta a „szótő + rag” képletet, az kapott 1 egész pontot.
A c) feladat megoldásához ismerni kellett az írásban jelölt teljes hasonulás fogalmát. Itt négy lehetőség közül kellett kiválasztani a megfelelő szót, ezért is 1 pont járt.
A d) feladatban szótagolni kellett a sáncot és a vízért szavakat – összesen 1 pontért. Végül az e) feladatban ABC-sorrendbe rendezés szabályait kellett ismerni – szintén egy pontért. Így a feladatlap nyelvtani ismeretekre vonatkozó részével 5 pontot lehetett szerezni.
5. Szövegértés
A diákok szövegértését három feladat is tesztelte. A 3. feladatban egy szöveget kellett kiegészíteni megadott listákból kiválasztott szavakkal. Elsőre talán bonyolultnak tűnhetett, de ha a diákok végigolvasták először a „lyukas” szöveget, akkor bizonyára többnyire boldogultak... Kérdés, hogy egy hatodikos mennyire rendelkezik ilyenfajta feladatmegoldási, illetve szövegértési stratégiával. Így szólt a szöveg:
Ókori történet
Egyszer Milón, a fiatal (1. fegyverkovács, birkózó, költő, lovász) fogadást kötött a nézelődő emberekkel. Egy nagy (2. követ, lovat, pajzsot, bikát) bekent olajjal, ügyesen felállt rá, és azt állította, hogy senki sem tudja őt arról letaszítani. Az emberek nem hitték el, hogy a csúszós (3. háztetőről, jégtömbről, szikladarabról, hídról) nem fog leesni az ifjú sportoló. Milón (4. elveszítette, felrúgta, megnyerte, feladta) a fogadást. Szilárdan állta lábán, és csak nevetett azokon, akik megpróbálták őt lelökni.
Ha valaki rájött, hogy az egész szöveget el kell olvasnia ahhoz, hogy jól tudjon választani, akkor a négy helyes megoldásért összesen 4 pontot szerezhetett.
A nagy szövegértési feladat a 8. volt itt a Hiúzok a magyar erdőkben című, nagyjából fél oldalnyi szöveget kellett elolvasni, majd ehhez kapcsolódott két feleletválasztós (5, illetve 4 lehetőség közül kellett választani), és egy igaz–hamis típusú feladat. A feladatok helyes megoldásához nem volt szükség másra, csakis arra hogy az eredeti szöveg információkat vissza tudjanak keresni a diákok. Ez a feladat 5 pontot ért.
Végül a 9. feladatban – amit jobb híján soroltunk a szövegértésiek közé – Ágai Ágnes Kamaszságok című versét kellett kiegészíteni a megadott szavakkal. Elsőre ez is ijesztő volt, ugyanis alig volt megadva néhány szó a versből, a nagy részét ki kellett egészíteni:
[...] a [...]
[...] Anya [...] [...]
[...] babusgasson.
De ő [...] [...]
[...]
A megadott szavak a következők voltak:
azt
és
higgyen,
hogy
hőmérőt,
kérdezte:
lázasnak
matekdolgozat?
Megdörzsöltem
Így már jól látható, hogy a feladat egyáltalán nem volt megoldhatatlan, ha a diákok az írásjelek, illetve a nagy kezdőbetű alapján kezdtek el tájékozódni: a nagybetűs szó nyilván az eleje, a kérdőjeles szó nyilván a vége – ebből kiindulva pedig elég könnyen vissza lehetett fejteni a verset. Ha valaki nem ijedt meg, és az írásjelek alapján jól gondolkodott, összesen 4 pontot szerezhetett. Szövegértésért tehát összes 13 pontot lehetett szerezni.
6. Szövegalkotás
Végül lássuk az utolsó, 10. feladatot, amelyben egy 6–8 mondatos fogalmazást kellett írni egy megadott kezdethez, ami így szólt:
Beléptem a nézőtérre, és elfoglaltam a helyem. Néhány perc múlva kialudtak a fények,és megkezdődött a cirkuszi előadás.
A feladat nehézsége átlagosnak mondható. A szövegalkotással 10 pontot lehetett szerezni: a megfelelő tartalommal 3 pontot, a szerkezetért, a helyesírásért és a nyelvhelyességért 2-2-2 pontot, a külalakért pedig 1 pontot.
Összegezve
Összességében azt látjuk, hogy hatodikosok felvételije sokkal kevésbé volt ismeretközpontú, mint a nyolcadikosoké. Kizárólag fogalmi ismeretekre csak a nyelvtani feladat kérdezett rá, és ez csupán a pontok 10 százalékát tette ki. (A nyolcadikosok felvételijében körülbelül a pontok 50 százalékát lehetett fogalmi ismeretek birtokában megszerezni.) Aránytalanságoktól azonban ez a feladatlap sem volt mentes: a túlbonyolított, a szókincsre vonatkozó, nagyjából a szerencsén múló feladatok jó megoldásáért több pontot lehetett kaszálni, mint a jó fogalmazással vagy kiváló szövegértéssel. Igazán kíváncsiak lennénk arra, hogy azokból a bizonyos szókincset tesztelő feladatokból valójában milyen következtetést lehet levonni egy diák képességére vagy tudására nézve!