-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ezt írták a 4. osztályosok magyarból
A nyolcadikosoknak és a hatodikosoknak szóló felvételi után igyekeztünk belebújni egy tíz éves gyerek bőrébe, és megcsináltuk a nyolcosztályos gimnáziumba készülők központi írásbeli magyar nyelvi feladatlapját. Nem teljesítettünk hibátlanul...
Az utóbbi héten már megírtunk két felvételit: a nyolcadikosokét és a hatodikosokét. Mai összeállításunkban volt a legnehezebb dolgunk: egy negyedikes általános iskolás bőrébe kellett belebújnunk. Mit kell tudnia egy negyedikesnek, aki valamelyik elitképző nyolcosztályosba készül? – Cikkünkben bemutatjuk a feladatlap nehézségeit.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szókincs, betűrend, szótagolás
A feladatlap első két feladata elég könnyűnek mondható. Az 1. feladatban nyolc B betűvel kezdődő keresztnevet kellett betűrendbe állítani; csak be kellett őket számozni, nem kellett írni. A feladat arra volt kíváncsi, hogy a diák ismeri-e az abc-sorrendbe állítás szabályait. Gyorsan és könnyen lehetett a feladattal – hibátlan megoldás esetén – 1 pontot szerezni.
A 2. feladat már nehezebb volt: három oszlopban volt 7-7-7 szótag. Az oszlopok fejléceiben meg volt adva, hogy melyik tartalmazza az 1., a 2., illetve a 3. szótagot. A feladat az volt, hogy össze kellett állítani 7 háromszótagú szót a megadott szótagokból. A feladatot nehezítette, hogy nemcsak hogy össze voltak keverve a szótagok az oszlopokban, de még különböző betűtípusokkal is voltak szedve: természetesen megtévesztően, és nem következetesen. Utóbbit teljesen felesleges nehezítésnek gondoljuk, az összeállítandó szavak azonban teljesen hétköznapiak voltak. A hét szó összeállításáért összesen 3 pontot lehet szerezni.
Alapvetően a szókincsre ment rá az 5. és a 7. feladat is. Az 5.-ben hat megadott szóból ki kellett választani hármat és ezeket kellett a megfelelő mondatba illeszteni. A feladatban nem volt semmi nyelvtani trükk, mindegyik ige többes szám harmadik személyű volt, és mindegyik a számolnak volt egy-egy igekötős alakja (átszámolnak, visszaszámolnak, felszámolnak, kiszámolnak, elszámolnak, beszámolnak), ezek közül kellett kiválasztani a megfelelőeket. A feladattal 3 pontot lehetett szerezni.
a) A kirándulók ... a legújabb élményeikről.
b) A játék előtt ... két gyereket, az egyik a bárány, a másik a farkas lesz.
c) A pénztárosok ... a napi bevétellel.
A 7. feladat nem kifejezetten a szókincsről szólt, de jobb híján ezt is ide csoportosítjuk. Meg volt adva négy úgynevezett árnykép, ezekhez kellett kiválogatni a hozzájuk illő kifejezéseket nyolc lehetőség közül. A feladat az árnyképek elnagyoltsága miatt lehetett nehéz. A feladat meglepően sok, összesen 4 pontot ért.
Nyelvi szerencsejátékok
A 3. feladatot – jobb híján – szókincset tesztelő helyett inkább nyelvi szerencsejátéknak nevezzük, mivel a megoldása elsősorban a koncentráción, a türelmen és a szerencsén múlott. Megadott szavak betűiből kellett összeállítani másik, értelmes szót. Az instrukció nagyon furcsán azt kérte, hogy „alkoss egy-egy új szót...”: de természetesen szó sem volt új szavak alkotásáról, a példa alapján csak le kellett utánozni – bár az sehonnan nem derült ki, hogy ér-e toldalékolni.
pl. ALBÁN BÁLNA RÓKA TÁBOR HAJÓ LAPKA ERDŐ MACSKA DURVA ATLASZ
Bevalljuk őszintén, hogy az egyik szónál sokat kellett gondolkodnunk, és hiába bámultuk a betűket, nem ugrott be semmi, és nem volt türelmünk a megoldáshoz. (Remélhetőleg a negyedikesek nálunk türelmesebbek!) Mert leginkább a türelmet tette próbára a feladat, szókincsben semmi különöset nem kellettt felmutatni, egyedül talán az ERDŐ-ből a DŐRE/ERŐD/REDŐ állt szokatlanabb szavakból, de itt a három megoldási lehetőség is volt. A nyolc helyes megoldásra 4 pontot lehetett szerezni.
Helyesírás
A feladatlap több helyesírási feladatot is tartalmazott. A 4. feladat első részében egy tagolatlan „mondatot” [sic!] kellett tagolni, és helyesen leírni. A tagolatlan mondat nyelvtani terminus volta talán a negyedikeseket még nem zavarta meg, de ha esetleg megtanulták már negyedikben, hogy mi az a tagolatlan mondat (ez nem példátlan!), akkor elcsodálkozhattak, mivel nyelvtani értelemben ez nem volt tagolatlan. Minden esetre az mindenképp zavaró, hogy a mondat szó került idézőjelbe, hiszen nyelvileg valóban mondat volt, csak nem a helyesírás szabályai szerint volt leírva:
afinnországbanésnorvégiábanélőlappokmaishatalmascsordákbanterel
getikahóalólfelszabadulőlegelőkreállataikat
Itt a mondatkezdő nagybetűre, a mondatzáró írásjelre, illetve a tulajdonnevek kezdőbetűire kellett figyelni a szavakra bontáson túl. A feladat második felében pedig „szöveget” kellett három mondatra tagolni, és helyesen leírni. Az instrukcióbeli idézőjelezéssel ugyanaz a probléma, mint az előbbi résznél.
a régi időkben a rénszarvasnak minden porcikáját hasznosították bőréből takarót hálózsákot ruhát csizmát és sátrat készítettek tejét húsát elfogyasztották
Ebben a részben pedig elsősorban az írásjelek használatának szabályait kellett alkalmazni. A feladatra összesen 8 pontot lehetett szerezni.
A 6. feladatban egy szövegben kellett kipótolni a hiányzó betűket. Itt a helyesíráson kívül talán némi szerepet a szövegértés is kapott:
Régen a lapp gyerekek vándoriskolákba jártak. A tan...tók az osztályo...al e...ütt vándoroltak. Később kollégiumi iskolák... fo...tatták a tanulmányaikat. A lapp fi...cskának már gyere...orban meg kelle... tanulnia mindent, ami a nomád élethez szükséges volt. A négyéves gyerekek vándorláskor már a rénszarvas hátán uta...tak, akár ese..., akár hideg id... volt. Amikor feln...ttek, gyalog tették meg a ho...ú ...tat.
Ennek a feladatnak a hibátlan megoldásával 6 pontot lehetett szerezni. Helyesírási feladatok megoldásával pedig összesen 14 pontot – plussz a szövegalkotási feladatban még 3 pontot lehetett kapni a jó helyesírásért.
Szövegértés
Két szövegértési feladat kapott helyet a tesztben: az egyik rendkívül rövid, inkább logikai-szemantikai képességet vizsgált: egy mondat jelentését kellett kiválasztani négy lehetőség közül.
8. András kutyát kért a születésnapjára. Ez volt a kívánsága:
FIATAL IS, KISTESTŰ IS LEGYEN!
Karikázd be annak az állításnak a betűjelét, amelyik egy ilyen kutyára illik!
A) A kutya fiatal és nem kistestű.
B) A kutya nem fiatal, viszont kistestű.
C) A kutya fiatal és kistestű.
D) A kutya nem fiatal és nem is kistestű.
Itt tehát egy nyelvtani konstrikció (az is..., is...) jelentését kellett ismerni; aki tudta, kapott 1 pontot.
A 9. feladatban egy, az Állatkert honlapjáról származó hírt kellett elolvasni. A nagyon furcsa az volt benne, hogy ahelyett, hogy az eredeti szöveget megadták volna, ahogyan egy honlapon egy hír megjelenik, ilyen módon kommentálták:
A hír címe: Nevet kaptak a kistigrisek
A cikk megírásának és megjelenésének ideje: 2011. július 4.
Megtalálható: a www.zoobudapest.com honlapon
Az ebben a szövegtípusban használatos kiemeléseket nem alkalmazták, viszont a hír leadjét dőlt betűkkel szedték. (Ennek a jelentőségét a diákok valószínűleg nem értették, de a teszt kitöltéséhez erre nem is volt szükség.) A gyerekek tehát egy olyan szöveget olvashattak, amilyennel a valóságban biztosan nem találkoznak a közölt formában. A szövegnek volt még egy kritikus pontja; az utolsó bekezdés a következő mondattal kezdődött:
A szibériai tigrisállomány ugyanis veszélyeztetett faj.
Ezen a ponton nem ártott volna korrigálni a szöveget: a kategóriatévesztést ki lehetett volna iktatni (az állomány ti. nem faj). A szövegre vonatkozó feladatok (egy igaz–hamis, egy feleletválasztós és egy információkeresős) könnyűek voltak, csak a szövegben leírt információkat kellett tudni visszakeresni a jó megoldáshoz, amivel összesen 10 pontot lehetett szerezni.
Szövegalkotás
A szövegalkotási feladatban két téma közül lehetett választani. Az egyiket kellett 6-7 mondatban kifejteni. A témák a következők voltak:
1. A kedvenc sportoddal kapcsolatos történet
2. Egy kedvteléseddel, hobbiddal kapcsolatos történet
A fogalmazásnak címet is kellett adni. A témák nem voltak túl izgalmasak; az viszont nehéz volt bennük, hogy olyan sztorit kellett választani, amit van esély elmesélni 6-7 mondatban. A feladattal összesen 10 pontot lehetett szerezni: a jó címért és a külalakért 1-1-et, a tartalomért 5-öt, a helyesírásért 3-at.
Összességében
A fentiekből látható, hogy a feladatsor a legnagyobb hangsúlyt egyértelműen a helyesírásra helyezte: 14 pontot lehetett szerezni helyesírási feladatokban és még 3 pontot a szövegalkotásban. A második leghangsúlyosabb pont a szókincs és a különböző alapvető nyelvi műveletek (betűrendbe állítás, szótagolás) elvégzésének képessége volt; összesen 11 pontot lehetett ezzel szerezni. A szövegértés volt a harmadik leghangsúlyosabb összetevő; erre összesen 11 pontot lehetett szerezni. A szövegalkotással 10 pontot (bár ebből 3 csak a jó helyesírásra vonatkozott), tehát valójában 7 pontot ért a jó szövegalkotás. Ha pedig szerencsénk volt az anagrammákkal, akkor még 4 pontot szerezhettünk. Kérdéses számunkra, hogy ezekkel a feladatokkal mennyire lehetett felmérni az anyanyelvi képességeket.