nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Return Sandman!
Enter és return

Egy billentyű, amit két különböző néven ismerünk, vagy két különböző billentyű?

nyest.hu | 2013. december 16.
|  

A köztudatban az a kép él, hogy számítógép billentyűzetén található, általában új sor megnyitására használt billentyű vagy billentyűk az enter vagy a return nevet viselik. A számítástechnika-történetben jártasabb olvasók azt is tudják, mi ennek az oka: az enter egyszerűen ’bevitel’-t jelent, azaz az adatsorok lezárását; a return jelentése ’visszatér(és)’ – ez még azokból az időkből származik, amikor a számítógépeknek írógépszerű termináljaik voltak, és az írógép kocsijának vissza kellett térniük a sor elejére, hogy az új sort elkezdhessék. Hosszabb neve a carriage return (magyarosan kocsi vissza), ami rövidítve CR. Persze lehet, hogy fiatalabb olvasóink már ezt sem ismerik, a legfiatalabbak meg az sem tudják, hogy mi az a nagy fehér izé, ami az alábbi videóban leesik.

Mindenesetre a hasonló funkciójú billentyűnek volt még egy elnevezése, a new line ’új sor’, ám ez a név mára teljesen kiment a divatból. Voltak olyan karakterkódok is, amelyek a kocsit küldték vissza, illetve amelyek új sort indítottak (sort emeltek): ezek külön működtek. Később, a képernyős rendszereknél már hol az egyiket, hol a másikat, hol a kettő kombinációját kellett használni, rendszertől függően. (Azt nem tudjuk, volt-e valaha olyan billentyű, amely soremelés nélkül küldte vissza a kocsit, vagy a kocsi visszaküldése nélkül emelt sort, de valószínűleg előfordult: ma pl. a kurzor sor elejére vitelére a home ’haza’ billentyű szolgál.)

Úgy tűnik tehát, a return és az enter ugyanazok, legfeljebb az egyik rendszeren így, a másikon úgy hívják ugyanazt a billentyűt. Ezért lepődtünk meg tehát, amikor a Wikimedia Commons képei között az alábbi fotóra bukkantunk.

A magyarázat szerint az zöld az enter, a piros a return
A magyarázat szerint az zöld az enter, a piros a return
(Forrás: Wikimedia Commons / easyas12c)

Az ↵ jellel jelölt billentyű lenne ezek szerit  a return – ez valamennyire logikus is, hiszen ezt inkább szövegszerkesztésnél, a másikat számadatok bevitelénél használjuk. Igaz, a szöveges adatok bevitele után szinte biztosan a returnt nyomjuk meg. Ráadásul láttunk azonban már olyan billentyűzetet, melyen az ↵ mellett szerepelt az ENTER felirat is. A kérdésről találtunk írást magyar nyelven is, de eszerint csak néhány alkalmazásban tér el a két billentyű funkciója. Az angol Wikipédia fel is sorol néhány ilyen példát: úgy tűnik azonban, ezeket külön keresni kell. De akkor most ez két különböző vagy azonos gomb?

Mit mond a nyelvész?

A nyelvész a once a phoneme, always a phoneme, azaz ha egyszer fonéma, mindig fonéma elvére tud hivatkozni. Egy fonéma azon hangok közös, elvont reprezentációja, melyeknek funkciójuk azonos. A magyarban pl. az o és az ó két külön fonéma, mert a kor és a kór szavak csak ebben az egy hangban különböznek, de más a jelentésük. A furcsaság az, hogy a k[o]rház és a kórház ugyanaz, nem véletlenül írják is sokan korháznak. Szó végén pedig – néhány indulatszótól eltekintve: no, nono – nem is állhat o, az idegen szavak szóvégi o-ja is rögtön megnyúlik. Attól függetlenül azonban, hogy ezekben az esetekben az o és az ó nem állnak szemben egymással, külön fonémának tartják őket. (Vannak persze, akik azt is vitatják, hogy szükség van-e a fonéma terminusra, vagy a nyelvet másképp kellene elemezni – erről azonban majd máskor.) Ezen az alapon tehát azt kell mondanunk, hogy két külön billentyűről van szó, még akkor is, ha esetleg csak egy programban tér el a funkciójuk.

Másfelől viszont ez sem ok arra, hogy a két billentyűt másképp nevezzük. A legtöbb modern billentyűzeten két shift van, és funkciójuk általában azonos. A 95-ös Windowstól kezdve a Microsoft operációs rendszerén megjelent egy funkció, mely a gyors egymásutáni vagy a nagyon rövid billentyűleütéseket figyelmen kívül hagyja, kiszűrve ezzel bizonyos félregépeléseket. Ez a funkció a jobb oldali shift nyolc másodpercen át tartó lenyomásával kapcsolható ki-be. Ez azt mutatja, hogy a két billentyű más-más áramkört zár, tehát egészen különböző funkciókat is kaphatnak. Ebből azonban nem következik, hogy a két billentyűt másképp kellene nevezni – tudtunkkal nincs is más nevük, amely ilyenkor szóba jöhetne.

Ennyi erővel tehát beszélhetnénk jobb és bal, vagy közönséges és numerikus enterről vagy returnről. Tulajdonképpen mindegy, hogy nevezzük őket, a lényeg, hogy szükség esetén egyértelmű legyen. Helyes vagy helytelen elnevezésükről vitatkozni azonban felesleges.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
16 Rézfánfütyülő fűzangyal 2014. március 13. 16:16

És mit mond az öreg informatikus?

A programozás hajnalán, 80-as években, amikor a beviteli eszköz nem közvetlenül a billentyűzet volt, hanem lyukkártya vagy lyukszalag a programozás közben egyáltalán nem volt mindegy, hogy mit írunk a sor végére. Az program utasítás sorokat CR zárta, míg az I/O (be/kimenet) adatokat a felhasználás módja szerint csak CR karakter (ez volt a felülírás mód) vagy CR-LF (line feed) karakterek esetén új sorba írás következett. Az LF a standard ASCII (American Standard Code for Information Interchange) kód 10. helyén ma is megtalálható (hex. A, okt. 012), míg a CR a13. helyen van. Amikor a billentyűzet általános beviteli eszközzé vált, eleinte a Num-Enter CR-LF-t adott, míg a Ret csak CR-t, hogy a programozók és kódolók használhassák. Vagy fordítva, erre már nem emlékszem pontosan. :)

Később ez lekopott, és a mai billentyűzetek már nem különböztetik meg, de a hagyomány miatt külön áramkörük van.

15 El Vaquero 2013. december 16. 11:39

@szigetva: dejszen pont te írtad, hogy rajta volt azon a listán, amin Kálmán László is. Amúgy jó, akkor elvan, mint hal a vízben.

14 Savior 2013. december 16. 11:02

@Sultanus Constantinus: Játszottam már olyan flipper játékkal, amiben a két shift volt a két lapát. Talán pont a Windowsba beépített volt az.

13 szigetva 2013. december 16. 10:40

www.tldp.org/HOWTO/Keyboard-and-Console-HOWTO-5.html

Nádasdy Ádámot nem nyugdíjazta az ELTE, egyetemi munkája mellett jelenleg Dante Isteni színjátékát fordítja. Az ÉSben legutóbb szeptemberben jelentkezett: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/csetatye.html

12 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 16. 10:26

@El Vaquero: Nekem teljesen belefér az „Igyunk már meg egy sőrt” – lehet, hogy ebben is vannak különbségek a nyelvváltozatok között.

A minőségi különbségre azért illene szakirodalmi forrásokat megadni... Különösen, hogy az [o] és [ó] közötti különbséget elenyészőnek szokás tartani.

@helci: Jó érv lenne, de az adatok nem igazolják vissza:

hejes.szerver.org/index.php?szavak=k%F3rh%E1z%0D%0Akorh%E1z

hejes.szerver.org/index.php?szavak=hatkor%0D%0Ahatk%F3r

Persze lehet az adatokat finomítani, de a megadott arány aligha jön ki... és különben sem jelent sokat, hiszen a Vr.-nyúlásos szabály miatt a hatk[ó]r ejtés is élhet...

11 pocak 2013. december 16. 10:24

az első találkozásom az ormánynyúlással (az én közvetlen környeztemben a déldunántúlon csak nyomokban van jelen, legalábbis nemigen hallom) az volt, amikor valaki azt mondta nekem, hogy "a szüleim között nagy a k[ó]rkülönbség".

eltartott egy darabig, mire feldolgoztam, hogy nem arról van szó, hogy az egyik cukros, a másik meg reumás.

10 siposdr 2013. december 16. 10:14

"Azt nem tudjuk, volt-e valaha olyan billentyű, amely soremelés nélkül küldte vissza a kocsit, vagy a kocsi visszaküldése nélkül emelt sort, de valószínűleg előfordult: ma pl. a kurzor sor elejére vitelére a home ’haza’ billentyű szolgál."

A telex gépeken volt ilyen funkció. Volt egy (carriage) return gomb, amellyel csak a sor elejére lehetett visszamenni és volt egy line feed, amely sort emelt.

en.wikipedia.org/wiki/Carriage_return

A Magyar Néphadseregben használt telexgépek esetében természetesen nem így hívták e gombokat, de ugyanez volt a funkciójuk.

A két gomb helyett lett a new line. Erről kissé részletesebben:

en.wikipedia.org/wiki/Newline

9 helci 2013. december 16. 10:11

@Fejes László (nyest.hu):

"„k[o]rház nincs kiejtésben, ” Már hogyne lenne! Honnan származna akkor a rengeteg korház írásmód?

„a k[ó]r és a kor ugyanaz” Oly kórban éltem én???"

Ha már az írásmód a döntő tényező, a 'korház' online előfordulása a 'kórház' forma 12.55%-a, a 'hatkór'-é a 'hatkor' 11.43%-a.

(A 'kor' önmagában nehezen értékelhető, lévén elég rövid ahhoz, hogy betűszóként is megelehetősen gyakori legyen).

8 Sultanus Constantinus 2013. december 16. 09:59

@El Vaquero: Én sem tudok róla többet, mint te. :)

7 El Vaquero 2013. december 16. 09:50

@Fejes László (nyest.hu): ebben olyan fokig igazad van, hogy nem mindegy, hogy milyen mássalhangzó van az r után. Zöngétlen mássalhangzó esetén hiába nyúlik meg a magánhangzó r előtt, ha még azzal a lendülettel a rá következő zöngétlen mássalhangzó miatt meg megrövidül. Persze, kérdezhetnénk, hogy ha meg is nyúlik és meg is rövidül, akkor miért nem mondjuk inkább, hogy semmi nem történt vele. Azért, mert a hang fonetikai minősége megváltozott. A kort fonetikailag a köznyelvi magyarban [koːɾt] -> [koɾt] lesz belőle a *[kɔɾt] helyett. Tehát egy olyan rövid o-val ejtjük, amely minőségileg a hosszú ó-val [oː] egyezik meg, csak rövidebb [o]. Nem pedig szimplán rövid o-val ejtjük offIPA[ɔ]=canIPA[σ]. Ugyanez ö-re a sört esetében.

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 16. 09:46

@El Vaquero: Miért lenne trauma? És miért ne lehetne elvben elképzelhető, hogy két billentyű ugyanazt az áramkört zárja? Szerintem ha megkérdeznénk az átlagfelhasználót, nem tudná megmondani, hogy a két shift vagy a két enter ugyanazt az áramkört zárja-e.

Ami az Enter/Return kérdést illeti, persze, így is le lehet zárni a kérdést: te így tudod, mindenki más pedig hülye.

Amikor kiejtjük, hogy [kor], ill. [kór], igenis egy HANGban különböznek. Ettől független kérdés az, hogy az adott nyelvben ez fonematikus-e, vagy sem.

Sosem találkoztam olyan szakirodalmi adattal vagy véleménnyel, hogy a Vr. előtt kötelező lenne a nyújtás. Sőt! Más kérdés, hogy tényleg van rá erős tendencia.

5 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 16. 09:40

@Sultanus Constantinus: „Az én nyelvváltozatomban mindig hosszú a magánhangzó a /VrC/ környezetben” Az kétségtelen, hogy van egy ilyen tendencia, de azt nem hiszem, hogy [á]rt-ot mondasz [ȧ]rt helyett, [é]rt-et [ë]rt helyett, vagy hogy csak s[ő]rt iszol, s[ö]rt soha, és hogy csak bizonyos k[ó]rt tudsz megélni... Legalábbis nagyon meglepne, ha így lenne.

4 El Vaquero 2013. december 16. 09:39

Lehet ez cikkírónak nagy lelki trauma, de a billentyűzeten mindegyik billentyű másik áramkört zár, más a kódja, és más-más funkciót lehet rátenni, ráprogramozni, programozottságát megváltoztatni. Így pedig az Entert és a numerikus Entert is meg lehet különböztetni, ahogy bármilyen más billentyűt, amiből kettő van (Shift, nyilak, Ctrl, Home, End, PgUp/Dn, Win/OS gomb, +, -, *, /). Ennek ellenére a modern OS-ek felhasználói felülete és az alkalmazások zöme nem szokott különbséget tenni. Az OS felülete is csak az Alt és AltGr között. Az OS rendszermagja viszont mindenképpen különbséget tesz miden billentyű és billentyűkombináció között, és ezt kihasználva egy-egy alkalmazás is. A Wikipedia hülyeséget ír, a nem feliratozott Enter is Enter (ejtésben nem enter, hanem ën(t)ör, ëntö, ëntá, ënta), csak nincs ráírva, ettől még nem lesz Return. IBM és azzal kompatibilis PC-knél (ez virágnyelven az x86/x64-es processzorarchitektúrás gépeket jelenti) mindig is Enter volt. A Return (rö/ré/ri(/rí) thő(r)n) mikroszámítógépekre volt jellemző.

 

Aztán a cikkíró írja, hogy mi a fonéma, de a kor-kór különbségénél mégis azt írja, hogy ebben az egy HANGBAN (?) különböznek. Nem, hangban pont hogy nem különböznek, mert ahogy Szultánovicsejevicsof helyesen írja, szótagvégi likvidák előtt akkora megnyúlás van, mint a ház. Szóval én is {kórban} élek bennenekilyetőlehozzályalya.

 

@Sultanus Constantinus: tényleg, ha már emlegetjük, Edöm bával mi van? Mostanában nem hallani felőle, mióta kényszörnyögdíjazták. Ennyire nyugodtan ellenne a meggyfa alatt?

3 Sultanus Constantinus 2013. december 16. 08:55

@Fejes László (nyest.hu): Az én nyelvváltozatomban mindig hosszú a magánhangzó a /VrC/ környezetben, függetlenül attól, hogy normatíve hosszú-e vagy rövid. Kezdetben persze a fejembe verték otthon, hogy ez így "nem helyes" (ezért erre figyelek, ha épp olyan közösségben vagyok), de Nádasdy egyik előadása megerősített benne, hogy ez teljesen általános nyelvi jelenség a mai magyarban.

2 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 16. 08:47

@Sultanus Constantinus: „Nem túl jó példa,” Remek példa!

„k[o]rház nincs kiejtésben, ” Már hogyne lenne! Honnan származna akkor a rengeteg korház írásmód?

„a k[ó]r és a kor ugyanaz” Oly kórban éltem én???

„Létezik egyáltalán?” Olvasd el még egyszer a cikket!

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X