-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Gondban lehetünk, ha külföldi ismerősünknek írásban kell elmagyarázni, hogyan is ejtik pontosan nevünket, lakóhelyünk nevét, vagy éppen annak az ételnek a nevét, amelyet legutóbbi látogatásakor nálunk evett. Szerencsére a nyelvészek erre is találtak megoldást.
A világ nyelveiben rengeteg hang fordul elő, de egy-egy nyelv ezeknek mindig csak töredékét használja. Ennek következtében akkor sem lenne szükség annyi betűre, mint ahány hang lehetséges, ha minden nyelv helyesírásában következetesen egy betű jelölne egy hangot: ugyanaz a betű nyugodtan jelölhet más hangot egy másik nyelv helyesírásában. Arról nem is szólva, hogy minden nyelv többféle hangot használ, mint ahány szóalakokat különböztet meg. A magyarban például van egy [n]-szerű hang, amely csak [k] és [g] előtt fordul elő – itt viszont sosem áll „rendes” [n]: éppen ezért az n betű mindkettőt jelölheti, nincs szükség a megkülönböztetésre. Ha viszont különböző nyelveket vagy nyelvváltozatokat hasonlítunk össze, vagy többel dolgozunk egyszerre, esetleg éppen a pontos hangzás jelölésére van szükség, az ismert ábécék szűknek bizonyulnak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Természetesen a feladat nem lehetetlen, hiszen az ábécéket sokféleképpen lehet bővíteni, lehet betűkombinációkat használni, mellékjeleket bevezetni, sőt, új betűformákat is ki lehet találni. A nyelvészek, pontosabban a hangokkal foglalkozó fonetikusok nem voltak restek, és kidolgoztak ilyen rendszereket – és ebből megint baj lett, hiszen mindenki más rendszert használt. Számunkra azonban az a fontos, hogy végül az egyik rendszer mégis széles körben elterjedt a világon. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy mindenki ezt használja, de minden magát komolyan vevő nyelvész ismeri – sőt, akik fogtak már valamire való angol szótárat a kezükben, azok is bizonyára találkoztak vele. Ez a nemzetközi fonetikai ábécé, melyet ma angol rövidítésének köszönhetően főként IPA-ként emlegetnek. (Régebben a francia rövidítés, az APhI volt a gyakoribb.)
![A nemzetközi fonetikai ábécé – magyarázatába most nem emnnénk bele...](/media/a-nemzetkozi-fonetikai-abece-magyarazataba-most-nem-emnnenk-bele.png)
(Forrás: Wikimedia Commons / IPA, Ladefoged & Maddieson, Kwamikagami )
Ha ezzel a rendszerrel szeretnénk leírni szeretett lapunk becenevét, erre jutunk: [ɲɛʃt]. Ma már elvileg minden otthoni számítógépen, melyet rendszeresen frissítenek, el lehet olvasni ezt a feliratot, mert ezeknek a jeleknek már szabványos kódjuk van, és szerepelnek a legelterjedtebb betűkészletekben is. Továbbra is gond azonban, hogy miként gépeljük be őket. Egy-egy nyelvhez betűkészletéhez el lehet készíteni a megfelelő billentyűzetkiosztást, de mivel a fonetikai ábécé a szokásosnál jóval több jelet tartalmaz, ebben az esetben rendkívül bonyolult feladatról van szó.
Ennek köszönhető, hogy a megoldást általában nem is a hagyományos billentyűzetekben keresik, hanem egyéb megoldásokban keresik. Egyes megoldásoknál a fentihez hasonló táblázatban kell a jelekre kattintgatni, míg össze nem áll a megfelelő jelsor – ezt aztán át lehet másolni a megfelelő dokumentumba. Ez azonban nem éppen a legmegfelelőbb megoldás, ha például cikket írunk, és hol a helyesíráshoz kapcsolódó betűket, hol a fonetikai jeleket használjuk. Az i2Spi:k azonban jópofa kombinált megoldást nyújt. A működése kissé a mobiltelefonokon való szövegírásra emlékeztet: egy billentyű lenyomásakor egy betű jelenik meg, de lehetőségünk van ezt egy másik betűre cserélni: igaz, nem ugyanazon billentyű gyors nyomkodásával, hanem a fel-le nyilakkal és az enterrel.
A megoldás előnye, hogy amikor nem a fonetikus átírást gépeljük, ugyanúgy gépelhetünk, mint egyébként. Bár a képen (kissé a Primo-ra emlékeztető) angol billentyűzet látszik, bármelyik, a gépünkön beállított billentyűzettel gépelhetünk. Ha valaki mégis valamiért éppen a nyomkodós módszert részesíti előnyben, vagy nagyon különleges jelre vágyik, még mindig nyomogathat.
A szolgáltatás nem csupán a gépelést teszi lehetővé: a beírt szöveget a vágólapra helyezhetjük, Word-formátumban el is menthetjük, megnézhetjük html-ben, posztolhatjuk a Facebookra vagy a Twitterre, vagy kereshetünk vele különböző szolgáltatásokon.
Ezek után már csak egy dolgunk van: megtanulni az IPA-t, mert lehet, hogy már holnap találunk egy IPÁ-val írt üzenetet postafiókunkban vagy Facebook-falunkon!
.